A Kínát alakító háborúk, forradalmak, gazdasági reformok és más társadalmi átalakulások ellenére számos hagyományos kínai érték ma is ugyanolyan fontos, mint évszázadok, sőt évezredekkel ezelőtt. Ezen voltaképpen nincs is mit csodálkozni, hiszen a legalapvetőbb kulturális beidegződések számítanak a legszilárdabbaknak.

Ahogy a nyugati társadalmakat a zsidó-keresztény hagyomány alakította ki és határozza meg máig, úgy Kínában is megtaláljuk ugyanennek a megfelelőjét. A legerőteljesebben a konfucianizmus és a buddhizmus határozta meg a hagyományos kínai gondolkodást, de az elmúlt több mint 60 esztendő is maradandó nyomokat hagyott a kínaiak gondolkodásában, mindennapjain. Nyugaton a zsidó-keresztény kultúrát, Kínában pedig a konfucianizmus és a buddhizmus elveit, gondolatrendszerét szívja be mindenki magába, bizony, már az anyatejjel együtt.

De nézzünk is példákat arra, hogy a hagyományos kínai értékrend hogyan működik manapság.

Konfucianizmus

Nem új gondolat természetesen a konfucianizmus máig tartó hatásának megállapítása. Joseph R Levenson történész már 1958-ban megjelentette klasszikus művét Konfuciánus Kína és modern sorsa (Confucian China and its Modern Fate) címmel.

Levenson és sokan mások is megfigyelték, hogy a konfucianizmus nagy jelentőséget tulajdonít a nyugalomnak, a társadalmi rendnek, az erős vezetésnek, a világos hierarchiának és az erkölcsi példáknak, és mindez évszázadokon át alakította, és tulajdonképpen ma is meghatározza a kínai kultúrát, még akkor is, ha mára már rengeteg átalakuláson ment át a konfucianizmus tanításainak felfogása.

Egyébként nem is csak Kínára jellemző a tekintélyelvű kormányzás, hanem más országokra is, ahova a konfucianizmus gondolatrendszere eljutott. A két legnyilvánvalóbb példa Dél-Korea és Szingapúr.

Mindennek mélyreható következményei vannak. A nyugati üzleti életben nemcsak Szun-ce A háború művészete című művét illik ismerni (sic!), ha valaki kínaiakkal akar üzletelni, akkor a konfucianizmus máig tartó hatásáról sem ajánlatos megfeledkeznie. Például a kínaiak számára a nevelés leginkább azt jelenti, hogy az idősebbek megmondják, mit kell csinálniuk, és elvárják tőlük, hogy ne legyenek kritikus gondolataik a náluk feljebb állókkal szemben, hiszen azzal az idősebbek véleményét kérdőjeleznék meg.

Az iskolától kezdve a házastárs kiválasztásán át egészen a munkahelyig, de még a lakásuk berendezéséig is mindig valaki más dönt a kínaiak helyett. Vagyis mindig megmondják nekik, hogy mit kell cselekedni, egészen addig a pontig, amíg már ők lesznek a legidősebbek, és akkor már őket nem lehet megkérdőjelezni, ők döntenek mindenről a gyermekük helyett.

Mindez hatással van az üzleti életre is. A külföldi igazgatók például nyilván örülnek a csendes tiszteletnek, ami feléjük árad a kínai munkatársakból. Viszont ugyanez a tisztelet azt is jelenti, hogy ha nem noszogatják a kínai munkatársakat, ha nem kérik fel minden esetben külön őket a véleménynyilvánításra, akkor ők várni fognak arra, hogy a főnök álljon elő a javaslattal, utasítással.

A konfuciánus értékek közül ma is nagyon erős a tanulás rendkívül nagy tisztelete, megbecsülése. Ezt bizonygatni sem kell, elég csak megnézni a diákolimpiák nyerteseit. Mint a világon mindennek, ennek is megvannak természetesen az árnyoldalai is, például a túlhajszolt, egyik különóráról a másikra járó gyerekek, de a kép összességében nagyon is pozitív.

Kínában rendkívül magas az írni-olvasni tudók aránya, a fejlődő országok között az egyik legmagasabb, a városban élők között pedig a világon az egyik legmagasabb.

A kínaiak hagyományosan jók a mérnöki tudományokban, a matematikában, de egyébként a természettudomány valamennyi ágában is a kiválóak közé tartoznak.

A tanárok iránti tisztelet ma is nagyon erős Kínában. Nem is csoda, hogy a külföldi tanárok is szeretnek Kínában, illetve kínaiakat tanítani.

(Írta/fordította: Hajnal László)