Kínában általában három egymástól elkülönülő részből áll egy minden szempontból szabályosnak tartott házasságkötés: a bejegyzés jogi aktusa, fényképfelvétel esküvői fotóalbum készítéséhez, valamint esküvői bankett, ami nagyjából a lakodalomnak felel meg, természetesen kínai típusú lakodalomnak.

Jogi szempontból a házasság bejegyzése az egyetlen releváns követelmény, ugyanakkor az esküvői fotóalbum és az esküvői bankett nélkül köttetett házasságok olyannyira szokatlanok és meglepők, hogy azokat „meztelen házasságnak" hívják. Nem érdektelen ez sem, de mi most az esküvői díszebéd szokását, a kínai típusú lakodalmat fogjuk röviden szemügyre venni.

A barátok és a család, illetve rokonság a házaspárt esküvői lakomán ünnepli meg. Olyan ez, mint a magyar lakodalom, de mivel a kínai kultúra integráns részét képezi, ezért mégis jobban illik hozzá az esküvői bankett elnevezés.

Kínai filmekben sokszor lehet látni hagyományos kínai esküvőt, ahogy a menyasszonyt gyaloghintón viszik a vőlegényhez, majd megünneplik a házasságkötést.

Nos, a mai kínai esküvői bankett sokat megőrzött a régi hagyományokból, ugyanakkor a nyugati típusú esküvői szertartásokból is kimazsolázta a számára, a házasságra lépők számára a legérdekesebbeket.

A nyugati szokásokból átvették például a fogadalomtételt, a gyűrűcserét és azt is, hogy pezsgővel köszöntik a házasságot kötött párt.

Ugyanakkor a régi kínai esküvői szokások közül megmaradt sok minden. Például az, hogy négy vagy öt alkalommal ruhát kell cserélni az esküvői bankett alatt. Ez a szokás manapság a legtöbb menyasszonynak aligha lehet terhes, hiszen egyrészt így kínai és nyugati típusú menyasszonyi ruhában is megmutathatja magát az ünneplőknek, másrészt pedig mutasson már valaki olyan menyasszonyt, akinek ne tetszett volna akár több menyasszonyi ruha is. Hát a kínai menyasszonyok igazán szerencsések ebből a szempontból, hiszen akár öt menyasszonyi ruha is tetszhet nekik „legjobban".

De van még persze más régi kínai esküvői szokás is a mai kínai esküvői banketteken. Például az, hogy minden asztalnál külön-külön mondanak tósztot a menyasszonyra és vőlegényre. Illetve van egy jól ismert játék is, amely úgy néz ki, hogy a menyasszony kezében gyufával, illetve öngyújtóval megközelíti a cigarettázó vendégeket, és megpróbál nekik tüzet adni. A vendégeknek viszont az a feladata, hogy elfújják a lángot. Ebből aztán van móka és kacagás, a menyasszony tüzet ad, a vendég fúj, megint tűzgyújtás következik, amelyet tűzoltás követ. Ez a móka biztosan talány néhányunk számára, de ne feledjük el, hogy milyen felfokozott a hangulat egy ilyen esküvői banketten. Egyébként is sokfogásos, sokszínű, hosszú órákon át tartó színházi attrakcióhoz hasonlítható leginkább a kínai esküvői bankett, ebbe pedig már nyugodtan belefér egy kis slapstick comedy is, hát még ha ilyen ártatlan, mint ez a tűzgyújtásos évődés.

A kínai esküvői bankettre meghívott vendégeknek nem illik üres kézzel menni. A legjobb ajándék a jól ismert kínai vörös boríték, amelyet bankjegyekkel kell kibélelni. No de mennyivel? Ezt nehéz megmondani, függ a bankett nagyságától, a házasságot kötők anyagi helyzetétől, és persze az idők haladtával egyre nagyobb lesz a piros borítékba teendő összeg.

Kínában a legnagyobb bankjegy a 100 jüanes, ebből kell kiválasztani a legropogósabbakat, majd a piros borítékba tenni belőlük. Ha nem vagyunk díszvendégek, akkor manapság már 8 darab 100-as bankjeggyel biztosra mehetünk, minthogy a 8-as számjegy Kínában igen szerencsésnek számít. De az 1000 jüan sem rossz választás, az ugyan kevéssé szerencsés, de annál kerekebb összeg. Ha pedig valaki nagyon-nagyon közel áll hozzánk, akkor 3000 jüant is tehetünk a borítékba. Ez természetesen nem a maximum. A 4000 jüan a 4-es szám szerencsétlen hangzása miatt természetesen kimarad, de 5000 jüant már ismét nyugodtan adhatunk.

A kínaiak számára mindez sokkal kevesebb fejtörést okoz. A legfőbb elv ugyanis az, hogy ugyanannyit adok, mint amennyit hajdanán én kaptam. Vagy ha én még nem kaptam, akkor a testvérem, ha az nincs, akkor a szüleim. Az egész tehát a viszonosság alapján működik, mint oly sok minden Kínában.

Amikor az esküvői bankettre megyünk, az első, amivel találkozunk a vendégkönyv lesz, ezt alá kell írnunk. Általában ezután felkérnek minket, hogy készítsünk fényképet a menyasszonnyal és a vőlegénnyel. A piros boríték átadása is ekkor zajlik, vagyis az ajándék átadásáról is készül fénykép.

A fényképezkedés után a korábban már nagyon pontos szempontok szerint számunkra kiválasztott helyünkre kísérnek bennünket. Igyekeznek mindenkit olyan helyre ültetni, ahol majd a lehető legjobban érzi magát, tud a szomszédaival beszélgetni, és nagyjából egyforma vastagságú piros borítékot adtak át.

Sok mindenről lehetne még szólni, az esküvői bankett közben mondott pohárköszöntőktől kezdve a felszolgált ételek szimbolikáján át egészen addig, hogy az ifjú párt pajzán játékok és célzások közepette kísérik el a legközelebbi barátok a nászéjszakára, de úgyis képtelenség lenne mindenről beszámolni, ami ma egy kínai esküvői banketten történik.

(Írta/fordította: Hajnal László)