Van egy régi, nagyon kedvelt kínai közmondás: Az emberiség még az istenek felett is győzelmet arathat. A mondás vagyis egyszerűen annyit jelent, hogy az ember a legerősebb faj a földön, ami még a természetet is igába hajthatja. Ám az elmúlt években – a kínai gazdaság és társadalom egyre jelentősebb fejlődésével – a kínaiak is belátták: tiszteletben kell tartaniuk a természet törvényeit, ha azt akarják, hogy az emberiség és a természet harmonikusan és fenntartható módon fejlődjön tovább.

A közelmúltban a kínai iparosodás gyorsabban és nagyobb mértékben zajlott, mint előtte bármikor – és ennek következtében a környezetszennyezés is gyakrabban okozott természeti katasztrófát. 1994-ben a Haihe folyót súlyos szennyezés érte, a károkat szenvedett folyószakasz hosszúsága meghaladta a 70 kilométert. Xie Zhenhua, a kínai állami környezetvédelmi hivatal egykori elnöke így emlékezett erre vissza:

 „Nagyon váratlanul ért bennünket ez a baleset, még Song Jian úr, az állam akkori vezetője is a helyszínre utazott. Mikor körülnézett, kijelentette, hogy még többet kell tennünk a Haihe folyó környezetének védelme érdekében. A kínai központi kormány már akkoriban is nagy figyelmet szentelt ennek a munkának."

A környezeti katasztrófa után a kínai kormány kidolgozta az első folyó-menti terület környezetvédelméről szóló, azaz a Haihe folyó környékének megóvását célzó szabályt. A folyó mentén összesen 3876 szennyező anyagokat kibocsátó kisebb gyárat zártak be. Ám a kínai környezetszennyezés kérdéseit nem könnyű megoldani. A fejlett országokban a fokozatos iparosodás miatt ezek a problémák – és a megoldásaik – is fokozatosan jelentek meg. Viszont úgy tűnik, Kína nyakába hirtelen, egyszerre zúdult minden gond, amivel bizony nehéz boldogulni. A 2006-os hatodik kínai környezetvédelmi gyűlésen Wen Jiabao kínai miniszterelnök bejelentette, hogy a 10. ötéves tervre kidolgozott gazdasági terv minden célkitűzését sikerült végrehajtani, azonban a környezetvédelmi feladatok még távolról sem zárultak le. A gazdaság fejlődésével sokat romlott az ökológiai és természeti környezet állapota. Ez nem csupán a gazdaságnak okozott károkat, már az emberek egészségét is fenyegeti, ezért már nemcsak a kínai kormány, de a köznép is egyre nagyobb figyelmet fordított ezekre a kérdésekre.

A kínai államtanács még 2007-ben közzétette energia-megtakarítási és szennyezés kibocsátás-csökkentési tervét. Ez alapján a kínai központi kormány minden évben vizsgálatot készít arról, milyen eredményeket értek el a tartományi szintű kormányzatok a szennyezés kibocsátás-csökkentése területén, és ezt a felmérést nyilvánosságra is hozzák. Xie Zhenhua, aki 2006 vége óta a kínai fejlesztési és reformbizottság alelnöke, erről a következőképpen számolt be:

 „A tervben összesen 45 szabályt, köztük konkrétan a kibocsátás-csökkentésre vonatkozó szabályokat dolgoztak ki, amelyek alapján már sok munkát elvégeztünk és jelentős eredményeket értünk el."

A villamosenergia-termelő ágazat számára mindig a tűz a legfontosabb, így a környezetvédelem ezeknek a cégeknek nagy kihívást jelent. A szénalapú üzemanyagok árának emelkedése, illetve a globális monetáris válság miatt az energiatermelő cégek még több nehézséggel szembesülnek, ezért egyre több vállalat döntött a változás mellett. Zhu Yongfan, a kínai Guodian villamosenergia-termelő cég főigazgatója így látja ezt a kérdést:

 „A villamosenergia-ágazat fejlődésének útja elé több akadály is gördül, így a további haladás érdekében változtatásokra van szükség. Arról nem is beszélve, hogy Kína szénalapú üzemanyag-készlete már csak 60 évre elegendő, így mindenképpen a fejlődésnek egy másik útját kell választanunk. Napjainkban az egész világ a környezetvédelemre összpontosít. Ami a széndioxid-kibocsátást, ezen belül is legfőképpen az állami energiatermelő szektor kibocsátását illeti, elmondhatjuk, ebben az iparágban még több változtatásra van szükség."

A múltban Kína több figyelmet szentelt a gazdaság fejlődésének, mint a környezetvédelemnek, manapság viszont igyekszik mindkét területre egyformán koncentrálni. A legfontosabb feladata az, hogy megtalálja az egyensúlyt a gazdaságfejlődés növelése és a környezet védelme között, hiszen Kína is az ember és a természet közötti harmónia megteremtése mellett döntött. A 11. ötéves terv idején, azaz 2006 és 2010 között, Kína már jelentős eredményeket ért el az energia-megtakarítás és a szennyezés kibocsátás-csökkentése területén. A kínai GDP évente 11,2%-kal emelkedett, míg az átlagos energiafogyasztás csak 6,6% volt. A 12. ötéves terv alatt, vagyis 2011 és 2015 között Kína összesen 2300 milliárd jüant fordít majd energia-megtakarításra és a szennyezés kibocsátásának csökkentésére.

Xie Zhenhua elmondta, ez a terv szép jövőt biztosít majd a kínai környezetvédelem számára.

„Ezek a tervek azt jelentik, hogy a 12. ötéves terv időszakában még több lehetőség várható a környezetvédelmi piacon. A kínai kormány pedig még több hatékony politikát fog kidolgozni arra, hogy támogassa a környezetvédelmi ügyeket felkaroló cégeket."

A 2011 végén Pekingben tartott 7. állami környezetvédelmi konferencián Kína tartomány szintű kormányzatai kollektív felelősségű szerződést írtak alá, amelynek értelmében a 12. ötéves terv időszakában összesen 5561 szennyezés kibocsátás-csökkentéssel kapcsolatos projektet hajtanak majd végre.

Idén a pekingi Yanqing körzetben 50 új elektromos taxit állítottak forgalomba. Ez is jelzi, hogy a zöld gazdaság egyre inkább része a mindennapoknak, egyre inkább tetten érhető a hatása.

Miért érdemes beruházni a zöld gazdaság fejlesztésébe? Wang Chuanfu, az új elektromos autókat gyártó kínai BYD autógyár vezérigazgatója elmondta, hogy Kínában komoly gondot jelent a kőolaj iránti növekvő kereslet. Tavaly a kínai autóipar gyors ütemben fejlődött. 10-20 év múlva minden családnak lesz autója, ami azt jelenti, hogy körülbelül 800 millió tonna kőolajra lenne majd szükség. Ez már meghaladja a lehetőségeket. A kőolajbiztonság nagy hatással lesz a nemzetbiztonságra.

A zöld gazdaság átalakítja a gazdaság fejlesztésének módját. Az utóbbi években Kínában nagy hangsúlyt kap a zöld gazdaság előmozdítása. Az Országos Népi Gyűlés (ONGY) és a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (KNPTT) közelmúltban véget ért két ülésszakán hagyták jóvá a 12. ötéves tervet, amelyet a szakértők zöld ötéves tervnek kereszteltek el. Wen Jiabao kínai miniszterelnök a kormánybeszámoló ismertetésekor a károsanyag-kibocsátás csökkentésére is kitért. E szerint az elkövetkező öt évben az egységnyi GDP-re jutó energiafelhasználást és a szén-dioxid-kibocsátást 16, illetve 17 százalékkal, míg a károsanyag-kibocsátást 8-10 százalékkal csökkentik.

Vajon miként realizálhatók ezek a célok? Zhang Ping, a nemzeti fejlesztési és reformbizottság vezetője részletesen beszámolt a 12. ötéves tervben meghatározott lépésekről és intézkedésekről. Zhang elmondása szerint átalakítják a gazdaságfejlesztés struktúráját, kiszorítják a fejletlen iparágakat, korlátozzák az energiaigényes iparágak fejlesztését és kiemelt szerepet kap a feltörekvő iparágak és a szolgáltatóipar fejlesztése. Előmozdítják a technológiai reformokat, az energiatakarékos és környezetbarát technológiákat is.

Xin Ming, a Kínai Kommunista Párt (KKP) Központi Iskolájának professzora elmondta, hogy a 12. ötéves terv alapján korábban sohasem látott mértékben fejlődhet a zöld gazdaság. Xin professzor szerint a 12. ötéves terv először definiálja a zöld gazdaság, az új energia, a környezetvédelem, a bioipar és a csúcstechnológiai ipar fogalmát. Kína jelentős politikai és pénzügyi támogatást szán ezekre a területekre.

A zöld gazdaság terén Kína lemaradásban van más országokhoz képest, de az utóbbi években kitűnő eredményeket értek el. 2010-ben Kína az új szélerőművek számát tekintve az első helyen állt a világon, és a napenergia felhasználása is korszerűnek mondható. Jelentős „zöld reform" vette kezdetét. 2011 és 2020 között 5 billió jüant fordítanak a víz-, a szél-, a nap- és a bioenergia fejlesztésére a tiszta energia népszerűsítése érdekében. A zöld gazdaság fejlettségét tekintve nagy különbség van Kína és az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán között. A kínai zöld gazdaság fejlesztése több kihívás előtt áll, de ez ma már megkerülhetetlen. A nyugati országokban már véget ért az iparosodás, de Kína még a nehézipar fejlesztésénél tart. Az energiatakarékosság és az ipari szennyezés csökkentése komoly problémát jelent. Modern technológiával sikerülhet az energetikai és a környezetvédelmi kérdések megoldása.

A Tibeti Autonóm Terület támogatja a környezetvédelem és az ipar egyenlő hangsúlyú, fenntartható fejlődését. A kormány erőteljesen fejleszti a megújuló energia használatát, a zöld ipart, illetve a szén-dioxid-elnyelő erdők telepítését. Ezzel hatékonyan csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

Jelentések szerint a helyi kormányzat fakivágási tilalmat léptetett érvénybe, illetve megerősíti az energiatakarékossági intézkedéseket. Emellett a Tibeti Autonóm Terület kormánya következetesen végrehajtatja az ökológiai intézkedéseket: erdősítéssel csökkentik a szántóföldek területét, csökkentik a tanyák területét, megerősítik a talajerózió és elsivatagosodás elleni munkákat. A tibeti autonóm területen tiltják a műanyag zacskók gyártását, eladását és használatát.

A 2030-ig tartó időszakban 15,5 milliárd jüant fordítanak ökológiai intézkedésekre.

(írta/fordította: Zhang Hui)