Az ellentmondásos Jaszukuni-szentély csütörtöki, a japán fegyverletétel 68. évfordulóján való felkeresése három japán miniszter részéről jól megérdemelt kritikát váltott ki a japán agressziót elszenvedő országok részéről.

Abe Sinzó miniszterelnök nem látogatott el a szentélybe, hanem maga helyett közvetítőt küldött.

A Tokió központjában fekvő Jaszukuni egy sintó szentély, amely a második világháború végéig a Japán Birodalom szolgálatában elesett két és fél millió férfinek, nőnek és gyermeknek állít emléket. Közöttük szerepel a második világháború 14 hírhedt háborús bűnöse is.

Abe lépése egyszerre próbálta kielégíteni a jobboldali, nacionalista szavazókat, és a háború alatt brutális bánásmódban részesített Dél-Koreát és Kínát.

Azonban Abe gesztusa teljesen üres volt, hiszen úgy nyilatkozott: megbánta, hogy nem személyesen kereste fel a szentélyt, és kitért azon kérdés elől, hogy a közeljövőben bepótolja-e mulasztását.

A három miniszter látogatásán kívül ráadásul több mint száz japán törvényalkotó is ellátogatott a szentélybe.

Néhányan úgy érvelnek, hogy a Jaszukuni-szentély semmiben sem különbözik a világ más részein található, háborús áldozatoknak és katonáknak szánt temetőtől. Ez azonban nem is állhatna távolabb a valóságtól.

Sokan nem tudják, hogy a Jaszukuni-szentély volt az állami sintó központja, a vallásé, amely a japán császárt élő istennek tekintette, és a japán civileket szent háborúba küldték nevében.

A háború után a szentély irányítását egy magánalapítvány vette át, és a 14 A-osztályú háborús bűnös lelke 1978-ban titokban került a szentélybe.

A szentély múzeuma ma nyíltan mártírként ábrázolja a háborús bűnösöket és a japán agressziót igyekeznek csupán elnyomásként beállítani. Japán háborús eredményei mellett nem jutott hely az olyan brutális tettek bemutatására, mint amilyen a nanjingi vérengzés volt.

Hiroto császár 1978 után nem látogatta meg a szentélyt a háborús bűnös lelkek szentélybe emelése miatt, ahogy a jelenlegi császár, Akihito is kitart a szentély bojkottálása mellett.

A japán politikusoknak módjában állna az egykori Japán Birodalom kétes dicsőségétől mentesen is megemlékezni háborús áldozataikról, a hírhedt szentélytől csupán néhány percre található Csidorigafucsi Nemzeti Temetőben, amelyet 1959-ben hoztak létre, és nemcsak katonák, hanem civilek földi maradványait is őrzi.