Az ókori kínai időszámítási rendszer a tíz Égi Törzs és a tizenkét Földi Ág elemeinek kombinációjából jött létre. A „Nyugati utazás" című ókori kínai regény első kötetében is említik ezt az időszámítási rendszert. E szerint a távoli elhagyatott hegyvidékeken az emberek nem tudják, hogy két, a telet és a hideget jelző idény (szoláris évszak) múlásával hamarosan be fog köszönteni a tavasz, mert az ott élők nem ismerik az időszámítási rendszert. A Nap mozgása és a Hold változása alapján készült kínai hagyományos holdnaptár szerint 24 olyan évszakra osztottak egy évet, ami segíti a parasztokat a növénytermesztésben. Ezt a rendszert a 24 jieqi, azaz a 24 szoláris idény rendszerének nevezik.

Tudományosan is megalapozottnak mondható az ókorban a tíz Égi Törzs és a tizenkét Földi Ág elemeinek kombinációjából összeállított időszámítási rendszer. De hátránya is van: ennek alapján az emberek nagyon nehezen tudták megjegyezni a születési évüket. Ahhoz, hogy megkönnyítsék ezt és a születési év kiszámítását, az emberek a patkány, a bivaly, a tigris, a nyúl, összesen tizenkét állatjegy és a tizenkét Földi Ág elemeinek összekapcsolásával egy-egy állatövet társítottak minden egyes évhez. Például a holdnaptár szerinti 2004-es évet a jiashen évnek nevezzük, ami egyben a majom éve is. A majom éve magától értetődően már könnyebben megjegyezhető. Az ókorban még nem létezett a születési anyakönyvi kivonat rendszere. A szülők rendszerint a gyerekük állatjegyét jegyezték meg mint születési évet. Az emberek élettartamának kiszámítására szolgáló rendszer a kínai népszokás része. A tíz Égi Törzs tíz, a tizenkét Földi Ág pedig tizenkét jegyet tartalmaz, amelyeket tizenkét állattal lehet kiváltani. Minden évet egy állatjeggyel ruháztak fel. Tehát a tizenkettő állatjegyből álló rendszer tizenkét évenként ismétlődik. Ezt nevezzük kis ciklusnak. A tíz Égi Törzs és a tizekét Földi Ág elemeinek kombinációjából hatvan csoportot lehet létrehozni. A hatvan csoportból álló rendszer hatvan évenként ismétlődik. Ezt a hatvanévenkénti ismétlődést nevezzük nagy ciklusnak. Mindez azt jelenti, hogy tizenkét évenként következik egy adott születési évet jelölő állatjegy. Ez a tizenkét évenként ismétlődő állatjegy egy ember benming éve. A „benming" szó szerint annyit tesz, „a személyes sors éve".

A benming év szorosan összefonódik a piros színnel, hiszen ez szerencsét hoz, segít a gonoszok elűzésében, a rossz szellemek elijesztésében, az esetleges katasztrófák megelőzésében. A piros szín jelentősége a kínai han nemzetiség piros színhez fűződő kultuszából ered. A hanoknál a piros a régi esküvő alapszíne: piros színű volt az esküvői hintó, a mennyasszony ruhája, piros lampionokat függesztettek ki, piros színű szőnyeget terítettek le, piros színű gyertyákat gyújtottak. Az ókorban a háborúban aratott győzelem után egy futár vörös zászlóval a kezében számolt be a feljebbvalóknak a harcok eredményéről. Az írástudók, vagy az értelmiségiek piros színű virágot tűztek a mellkasukra, amikor sikeres tisztviselői vizsgát tettek, vagy előbbre léptek a ranglétrán. A pekingi operában csak a becsületes, hűséges, bátor tábornokot, Guan Yut alakító színész viselhet piros színű maszkot. A piros szín jelentőségére utal az is, hogy a holdnaptár szerinti év utolsó napján az emberek piros színű alsónemű vesznek fel. Vannak, akik piros selyemzsinórral díszeket fűznek a ruhájukra, ami szerencsét hoz és megelőzi az esetleges katasztrófákat.

Egy másik népszokás is fűződik a benming évhez. A benming évhez érkezve szokás ellátogatni az adott állatjegy istenének templomába. Peking nyugati részén található a Baiyunguan taoista templom, ahol egy palotában áll a Liu Shi Jia Zi Shennek nevezett isten szobra. Az emberek füstölőket gyújtanak, és összekulcsolt kézzel hajolnak meg a szobor előtt, hogy kifejezzék kegyeletüket, tiszteletüket, nyugalomért és békességért fohászkodjanak. Ez a szokás a kínai eredetű taoizmushoz kapcsolódik. A taoizmus tanítása szerint a benming évre készülve a taoizmus tanait követve kell élnie minden embernek, hiszen csak így leszünk szerencsések és előzhetjük meg a katasztrofális csapásokat.

Őseink szerint az embereket, beleértve a császárokat, a királyokat, a tábornokokat, a főminisztereket is, életükben 7-8 katasztrofális csapás érheti. A hagyomány úgy tartja, hogy a benming év szerencsétlenséget, vagyis embert próbáló akadályokat hoz. Ez óriási hatással van az emberek lelkivilágára. Ennek okairól megoszlanak a vélemények. Vannak, akik szerint ez valamiféle babonás hiedelemből eredeztethető. Egy másik nézet szerint az embereket a benming évben valójában is rossz dolgok érik, nevetséges és furcsa dolgokat tesznek. Liu Xinwu etnográfus egyik cikkében azt írja, hogy az emberi psziché fejlődése szempontjából a benming év rendszerint súlyos „akadályt", veszélyes időszakot jelent.

Valószínűleg sohasem fogjuk megtudni, hogy kinek van igaza.

Most pedig következzenek a tíz Égi Törzs és a tizenkét Földi Ág elemei:

A tíz Égi Törzs elemei: Jia, Yi, Bing, Ding，Wu, Ji，Geng, Xin, Ren és Gui.

A tizenkét Földi Ág elemei: Zi, Chou, Yin，Mao, Chen，Si，Wu, Wei, Shen, You, Xu és Hai.

A kettő kombinációjából a következőképp lesznek az évek: Jia Zi, Yi Chou, Bing Yin, és így tovább.

Tizenkét állattal is ki lehet váltani a tizenkét Földi Ág elemeit. Ez eredetileg a születési évet szimbolizálta. A tizenkét állat: patkány (Zi), bivaly (Chou), tigris (Yin), nyúl (Mao), sárkány (Chen), kígyó (Si), ló (Wu), kecske (Wei), majom (Shen), kakas (You), kutya (Xu)，disznó (Hai).