Taiyuan észak-kínai Shanxi tartomány középső részén fekszik a taiyuani mélyedés északi peremén. A város Shanxi tartomány székhelye. Taiyuant három oldalról, vagyis északról, nyugatról és keletről zárják közre a hegyek. Középső része pedig alföld. Télen igen hideg van, nyáron pedig a kánikula és az esőzések jellemzők a térségre. A városban viszonylag sok a kulturális nevezetesség, örökség, a történelmi emlék, vagy az egykori forradalmi színhely.

A legnevezetesebb Jin fejedelemség királyi családi temploma, a Jinci, amely Taiyuantól délre, a Jinshui folyó forrásának közvetlen közelében található, a belvárostól 25 kilométerre. Nevét arról kapta, hogy réges-régen az első fejedelem, Yuji családi szentélyi templom volt. A templomban a leghíresebb építmény az úgynevezett Szentanya pavilon, az az Yuji anyjának a szentélye volt. Benne 43 szolganő szobra áll. A pavilontól jobbra egy ezeréves fa, a Zhoubai fenyőfa áll ma is. A fa mellett a ?Nanlao" elnevezésű forrás még jelenleg sem apadt el. A szolganők szoboregyüttesét, a Zhoubait és a Nanlaot a Jinci templom három csodájaként emlegetik. Ezeken kívül az ismertebb építmények között szerepel a Sheli pagoda is.

A Tianlongshan kőbarlangok Taiyuan várostól 40 kilométerre délnyugatra fekvő Tianlong hegységnél találhatók. Az első kőbarlangokat a hatodik században ásták ki, és több, későbbi dinasztiában bővítették azokat ki. A barlangok főleg a Tianlong hegység két csúcsának derekán találhatók. Az együttes összesen 24 barlangból tevődik össze, közülük 8 barlang a keleti csúcson, 13 a nyugati csúcson és további 3 a hegység északi oldalán található. A barlangokat sikátorok kötik össze. A 9-es számú barlang előtt áll a legnagyobb, nyolc méter magas Mile Buddha ülő szobra. A többi szobor között a Guanyin buddhisattva ülő szobra, a Wenshu és a Puxian buddhisattva állattesten ülő szobra látható.

 

Az északi Wudang hegység a Fangshan járás északnyugati részén terül el. Legmagasabb csúcsa a tengerszint fölött 1983 méter magasan van. Ennek mind a négy oldala rendkívül meredek, s csak egyetlen egy hegyi úton közelíthető meg a teteje. A szájhagyományok szerint a taoizmus világában uralkodó császárnak szimpatikus volt a hegy, s taoista kegyhellyé változtatta. Tehát a közép-kínai Wudang hegység megkülönböztethetősége érdekében Északi-Wudang-nak nevezte el. Minden évben a holdnaptár szerint március 3-ára esik a taoista császár születésnapja, a különböző területek taoista hívei idejönnek ünnepelni.

1 2