A pekingi Nyári Palota Kína legépebb, legnagyobb méretű császári kertészeti palotája, amely a kínai kertészeti szépségek javát foglalja magában, egyben fontos helyet foglal el a világkertészet történetében is. 1998-ban az UNESCO Világörökség Bizottsága felvette a világörökségek listájára ezt a kínai kulturális történelmi értéket.

A Nyári Palota Peking központjától 15 kilométerre északnyugatra fekszik. Már 7-800 évvel ezelőtt látogatott kirándulóhely volt idillikus tája miatt. 1749-től a Qing-dinasztia császára, Qianlong az anyja születésnapját megünnepelendő nagy igyekezettel, és a kertészeti igényeknek megfelelően szabályoztatta és nagyobbá alakítatta az ott fekvő tavat, a tóból kikotort iszappal feltöltette a tó mellett fekvő dombot, mégpedig egy szélesre nyitott szárnyú denevér alakjában. A kínaiban a denevér szó hangalakja ugyanis hasonlít az áldás szóéhoz. A császár személyesen nevezte el ezt a feltöltött dombot a „hosszú élet" hegynek, a tavat pedig Kunmin-tónak. Az építkezések 10 évig tartottak. A 19. században a nyugati nagyhatalmak agressziós csapatai két ízben feldúlták a Nyári Palotát. De a Qing-dinasztia kormánya mindkét alkalommal felújította a palotát.

A palota összterülete közel 300 hektárt tesz ki. A nevezetesség három részből, a Hosszú élet hegyből, vagyis a Wanshou-hegyből, a Kunmin-tóból és a pavilon együttesekből áll. A tó a Nyári palota összterületének háromnegyedét teszi ki. A palotákban, pavilonokban, pagodákban, tornyokban és más épületekben összesen több mint 3000 helyiség található.

1 2 3 4