Kínában a palota- és pavilon-építményeket császári udvari építményekként is emlegetik. Azért építették ezeket, hogy a császárok megszilárdítsák saját uralmukat, emeljék a császári hatalom presztízsét és kielégítsék hóbortos szellemi és anyagi életük igényeit. Az építmények mindig impozánsak, óriásiak, pompázatosak.

A Qing-dinasztiától fogva a palota a császári családok számára lakhelyként szolgált, a pavilon pedig a császárok állami ügyintézési helye volt. A kínai paloták és pavilonok mérete az ezt követő korszakokban folyamatosan bővült. Tipikusan jellemző vonásuk, hogy az alapjuknál a tetejük általában nagyobb, amelyet aranysárga zománccserepek fednek. Az építményekre remek színes festményeket mázoltak, finoman vájt téglákkal rakott kutak, fehér jade lépcsők, gerendák és védőrudak találhatók az építmények körül. Ilyen jellegű építmény a pekingi Tiltott Városban a Taihe nevű pavilon. A császári hatalom fennköltségének, felsőbbrendűségének megtestesítése érdekében, a császári hatalom központjában álló, hierarchikus ideológia propagálása céljából a régi kínai palota- és pavilon-építmények szigorúan szimmetrikus elrendezésűek: a középső tengelyen fekvő épületek magasak és gyönyörűek, a tengely két oldalán lévőek pedig viszonylag alacsonyak és egyszerűek. Magukat az építményeket két részre osztották: az elülső részük az ügyintézésé, a hátsó felük pedig lakóhely volt.

1 2