A híres pekingi látnivalók a következők: a Tiltott Város, a Nyári Palota, a kínai nagy fal, a Ming- és a Qing-dinasztia császárainak rezidenciája, a pekingi hutongok stb. Ezek közül a Tiltott Város és a Nyári Palota a belvárosban fekszik, ezért taxival vagy metróval is megközelíthető. A Tiltott Városhoz az egyes metró visz, a keleti vagy nyugati Tiananmen téri megállónál kell leszállni, a Tiltott Város bejárara a két megálló között van.

A Tiltott Város Peking központjában fekszik. November elsejétől március végéig 40 jüan a jegy ára, április elsejétől október végéig pedig 60. Reggel 8 óra 30 perc és délután 4 óra között van nyitva. Ha a turista nem siet, akkor érdemes egy napot rászánni a Tiltott Városra. A császári palota több mint 720 ezer négyzetméteren terül el. Mivel az épületeket javítani kell, ezért egyszerre nem látogatható az egész terület. Ha minden palota nyitva lenne, akkor egy teljes héten át folyamatosan a palotaegyüttest kellene járni. De a külföldi turisták számára egy nap látogatás elégséges. A Tiltott Városban csak néhány helyen lehet élelmiszert vásárolni, ezért enni- és innivalót előre kell venni.

A császári palota több mint 720 ezer négyzetméteren terül el. Észak-dél irányban a hosszúsága közel 1000 méter, kelet-nyugati szélessége pedig majdnem 800 méter. Több mint 10 méter magas fal és több mint 50 méter széles védőárok veszi körül. Szigorúan a feudális protokoll, az akkori politikai és etikai szempontok szerint tervezték és építették fel a Tiltott Várost. Az épületek beosztása, mérete, aránya, stílusa, színe és berendezése mind a császári hatalom elsőbbségét és a szigorú hierarchiát mutatja.

A Tiltott Város a kínai Ming- és Qing-dinasztia csácsárainak, egész pontosan 14 Ming- és 10 Qing-, azaz összesen 24 császárnak volt az otthona. A Ming- és Qing-dinasztia idején Tiltott Városnak hívták ezt a császári palotaegyüttest, minthogy közönséges halandó nem tehette be a lábát a területére.

A történelmi feljegyzések szerint a Ming-dinasztia uralkodója, Yongle császár határozta el a Tiltott Város építését. 1407-ben láttak neki a munkának, és 1420-ban fejeződött be az építkezés, tehát összesen 14 évet vettek igénybe a munkálatok. Ez nem is olyan hosszú idő, ha figyelembe vesszük, hogy munkájuk eredményeképpen a világ legmonumentálisabb császári palotája, a Tiltott Város született meg.

A császári palotaegyüttes huszonnegyedik, utolsó császári lakóját, az akkor már régen detronizált Pu Jit, akinek életéről Bernardo Bertolucci világsikerű filmet is forgatott, 1924 novemberében kergették ki a palotából. Ezt követően a császári palotát 1925 októberében Tiltott Város Múzeumnak nyilvánították. 1949-től kezdődően a kínai kormány nagy összegeket fordított a palotaegyüttes restaurálására, állagmegóvásra, az értékes kulturális és történelmi emlék megőrzésére. A Kínai Népköztársaság a palotegyüttest 1961-ben országos védelem alatt álló fontos nevezetességnek nyilvánította. 1987-ben az ENSZ-UNESCO a Tiltott Várost felvette a világörökségek listájára. A Qing-dinasztia korabeli 200 ezer kötetes könyvtára tudományos jelentőségű. Ezekből 8000 kötetet nemzeti kinccsé nyilvánítottak. A kalligráfiákat és festményeket tartamazó könyvek felbecsülhetetlen értékűek. Az értékes műkincsek a Téli Palota Kincseinek Múzeumban láthatók, de ezért külön kell 10 jüant fizetni. Mindenképpen érdemes odamenni.

A Tiltott Városban, azaz a Téli Palotában összesen több mint 1 millió 52 ezer 600 értékes tárgyat gyűjtöttek össze, ami az ország múzeumaiban található kincsek egyhatodát teszi ki, még úgy is, hogy a Tiltott Város gyűjteményének kb. 600 ezer darabját a Guomintang a polgárháború idején Tajvanra vitte. Aki Tajvanra utazik, az a Tajpeji Téli Palotát is keresse fel.

Van, aki azt mondja, egy teljes héten át folyamatosan a palotaegyüttest kellene járni, akkor be lehetne járni az egész területet. Ez is jó fogalmat ad a császári palotaegyüttes méreteiről. Az igazság viszont inkább az, hogy az egész Tiltott Várost képtelenség végigjárni és alaposan végignézni, ugyanis 101,2 hektáros területen több mint 9900 faszerkezetű palota, csarnok, pavilon és helyiség található benne.

Mivel a számok között a 9-es a legnagyobb, ezért a 9 lett a császárok száma Kínában. Ha a palotaépületek tetejére pillantunk, az ereszcsatornák fölött több, kerámiából készült állatfigurát látunk. Ha 9 állatfigura látható az épület sarkainál a felfelé ívelt tetőn, akkor biztosak lehetünk benne, hogy császári lakhelynél járunk, és hajdanán ott lakott vagy dolgozott a kínai császár. Amennyivel kevesebb az állatfigurák száma, annál alacsonyabb rangú emberé volt a ház.

Közismert, hogy 1911-ben megalakult a Kínai Köztársaság. Azt megelőzően a Tiltott Város területére közembereknek tilos volt belépni, hiszen a császári palota elnevezése is innen ered. 1925. október 10-től kedve a palotát Palotamúzeummá nyilvánították.

A Tiltott Várost magas fal veszi körül. A 9,7 méter magas falakat lilásvörös színűre festették. A palotaegyüttes hosszúkás alakú. Összterülete több mint 720 ezer négyzetméter. Az épületek oszlopai és keresztgerendái mind fából készültek, a tetők pedig mind császári sárgával festett mázas cseréptetők.

A Tiltott Város déli főbejárata a Wumen, azaz a Meridián Kapu, amely a Tiltott Város első részébe, a külső palotába vezet. A külső palota három legfontosabb része a Taihe-, a Zhonghe-, és a Baohe-csarnok. Itt fogadta a császár a magasrangú hivatalnokokat és a külföldi követeket. A Wumen Kapun keresztül a Tiananmen-tér felől az Aranyvíz-hídon át jutunk a Legfőbb harmónia kapujához, a külső palota főkapujához. Az Aranyvíz folyón öt jádéből készült híd ível át. A középső hídon csak a császárok járhattak. A külső Palota már említett főépületeinek a magyar nevei a következők: Taihe, azaz Legfőbb Harmónia Csarnoka, Zhonghe, azaz Teljes Harmónia Csarnoka és végül a Baohe, azaz a Harmónia Megőrzésének Csarnoka. Itt intézték az államügyeket a császárok, itt tartották a legnagyobb ünnepségeket. Itt történt továbbá az új császárok beiktatása, a holdújév ünneplése, a császári parancsok kihirdetése stb.

A Taihe–csarnok a legnagyobb épület a Tiltott Városban a maga több mint 37 méteres magasságával. Az épületben sok oszlop látható, amelyek majdnem 14 méteres magasak, és valamennyit egyetlen fatörzsből készítették. A császárság idején törvény tiltotta, hogy a császári polatánál magasabb házat építsenek a Tiltott Város környékén. Ezért hosszú időn át csak alacsony házak épültek a császári palota tőszomszédságában. Itt, ebben a legmagasabb épületben, a Taihe-csarnok közepén áll a császári trón.

A kínai kultúrában a sárkány a császári hatalom jelképe, a császárokat sárkánynak és az Égisten fiának tartják. A Taihe-pavilon falait, mennyezetét, berendezéseit, oszlopait közel 13 ezer sárkányalakkal díszítették.

A Tiltott Város második főépülete, tehát a Zhonghe-csarnok négyzetes alaprajzú, egyszerű tetejű épület. Itt pihent meg a császár, mielőtt a Taihe-csarnokba ment.

A Tiltott Város harmadik főépülete a Baohe-csarnok, ahol egyebek között fogadást, bankettet rendeztek a nagy ünnepek, például a holdújév alkalmából. A Qing-dinasztia idején, a császár vizsgákat is itt tartották, ilyen vizsgákon keresztül választották ki az udvar magasrangú hivatalnokait.

A Tiltott Városban a harmadik főépület mögött látható a császári palota legnagyobb kőfaragványa. Ez egy 16,57 méter hosszú, 3,07 méter széles, 1,7 méter vastag, több mint 200 tonna súlyú, sárkányokat és felhőket ábrázoló dombormű. Az egészet egy kőtömbből faragták ki. Ezt a hatalmas kőtömböt úgy szállították ide Pekingbe, hogy télen vizet öntöttek az útra, ami megfagyott, és a jégen már viszonylag könnyen csúsztatták ide az irdatlan kődarabot. Az út mentén kutakat ástak, hogy legyen elengedő víz a szállítás biztosításához.

A harmadik központi épület mögött helyezkedik el a „belső udvar", ahol a császár élt háza népével. A Mennyei Tisztaság kapuján át jutunk ide. A belső udvarhoz tartozott a császári kert, ami a császári család időtöltését szolgálta. A Qianqinggong, azaz a Mennyei Tisztaság Palotája a császár lakóhelye volt, de a mindennapos kormányügyeket is itt intézte, valamint a nagy fogadásokat is itt tartották.

A Jiao Tai Dian, magyarul az Egység Csarnoka a császárnék születésnapi, valamint más ünnepségeinek színhelye volt.

A Kunminggong magyarul azt jelenti a Földi Békesség Palotája. Hajdanában a Ming-császárnék lakóhelye volt. A Qing-dinasztia idején a császári pár a nászéjszakát is itt töltötte. A palota közelében található az óragyűjtemény és a császári pecsétek kiállítása. Itt több kiállítás van, amelyek mindig sok látogatót vonzanak. A palotában egy óriási kerámia domborművet egészen biztosan minden látogató megcsodál. A 9 sárkány dombormű a keleti fal mellett épült Nyugodt Öregség Palota kapujánál emelkedő falon található. Mivel a domborművön 9 sárkány látható, természetesen ezért 9 sárkány dombormű a neve.

A Téli Palota mögötti Szépség parkról káprázatos kép tárul a látogatók elé: a palota sárga szinü, majolika-telejű pavilonjai, házai követik egymást, s ezekhez számos monda fűződik. Az egyik szerint a kínaiak ősei az Ég-isten palotáját 10 ezer helyiségből állónak képzelték el. A császár az Ég-isten földi fia. Ezért aztán 9999 és fél helyiséget építettek a pekingi Téli Palotában, hiszen a császár nem lehetett hatalmasabb és méltóságosabb az Ég-istennél.