Melyik várost nevezik a legeurópaibb, vagy más szemszögből: a legkevésbé kínai városnak? Melyik városban gyártják a leghíresebb kínai sört? Melyik városban rendezték a 2008-as Pekingi Olimpiai Játékok vízisport-versenyeit? A választ remélhetőleg már Magyarországon is egyre többen tudják. Választ, és nem válaszokat, hiszen nem három különböző városról van szó, hanem természetesen ugyanarról az egyről, és ez Qingdao, vagy ahogy a neve a magyar nyelvben meghonosodott, és főleg a 2008-as Pekingi Olimpia idején olyan sokszor lehetett hallani: Csingtao. Illetve, hogy még bonyolultabb legyen a város nevének kérdése, ahogyan a később még természetesen szóba kerülő helyi sör címkéjén olvashatjuk a város nevét: Tsingtao.

Hogy mitől tűnik a lassan már 9 millió lakású metropolisz, Qingdao mégis európai városnak? Németországban vélhetően nagyon sokan tudják a választ, hiszen a történelmi Qingdao a németek összetéveszthetetlen, és sokszor igencsak meglepő keze nyomát viseli még a múlt század elejétől. Qingtaóban máig rengeteg a német stílusban készült épület, az utcákat akácfák szegélyezik, nevezetesek a város parkjai, de a város híres söréről, sőt a nyaranta megrendezett sörfesztiváljáról is jogosan asszociálhat mindenki a németekre. Pedig azt sem árt tudni, hogy az orosz arisztokráciának is kedvelt városa volt hajdanában. Egyik példája ennek a különös multikulturalizmusnak a qingdaóiak által Csang Kaj-sek pihenőhelynek nevezett kastélyszerű épület, a Huashilou. Ez először orosz arisztokratáké volt, majd a német kormányzó-tábornok nyári lakása lett.

Tengerparti városként stratégiai fontosságát mindenki könnyen belátja, de Qingdao minden más szempontból is kitűnő helyen fekszik. Levegője száraz és tiszta, az ég és a tenger egyaránt gyönyörű színű. Ha megfelelő időpontban látogatunk el a városba, illetve a látogatásra minden időpont megfelelő, viszont néhány napos tartózkodás melegen ajánlott. Ha tehát a megfelelő időpontban érkezünk és megfelelő ideig tartózkodunk Qingdaóban, akkor az azúrtól kezdve az ultramarinon át a zöldes színig mindent lehet ott látni. És a helyiek legnagyobb örömére az időjárás Qingdaóban nem öncél, hanem ráadás a város kitűnő elhelyezkedéséhez.

Qingdaót az isten is arra teremtette, hogy jelentős gazdasága legyen. Tudják ezt már külföldön is nagyon jól. Dél-Koreának Qingdao az első számú befektetési célpontja, a világhírű dél-koreai LG cég legnagyobb GSM-telefon gyártósora Qingdaóban található, és az is magától értetődő, hogy Szöult közvetlen légijárat köti össze Qingdaóval, s a hét minden napján van járat. És a sor még hosszasan folytatható lenne, de a legjelentősebb külföldi befektető előtt nézzük inkább Magyarországot. A 2010-es népszámlálási adatok szerint 8 millió 715 ezres nagyvárosnak ugyanis magyarországi, közelebbről Vas megyei kereskedelmi kapcsolatai is voltak. Biztosan sokan emlékeznek még arra, hogy a Flextronics Magyarország Kft. sárvári üzemében kínai televíziókat szereltek egy időben össze. A megbízó a Kínában jól ismert Hisense cég volt. Illetve még évekkel korábban Zalaegerszegen is írtak alá együttműködési szándéknyilatkozatot a zalai megyeszékhely és Qingdao vezetői.

A németek gazdasági kapcsolatai pedig egészen magától értetődőek, hiszen ők már 1898 óta vannak jelen a városban. Ekkor kényszerítették ki a császári Kínától, hogy adja nekik bérbe a területet 99 évre. Ráadásul amikor a környéken két német misszionáriust megöltek, a német kormány még arra is rászorította a kínai császárt, hogy Qingdao német ellenőrzés alá kerüljön. Ha nem is az első, de elég korai intézkedésük a németeknek egy sörfőzde felépítése volt a városban. A TsingTao Beer 1903-ban kezdte meg a sörfőzést, természetesen elsősorban a helyi német lakosok szomjának enyhítésére, illetve ahogy az akkori elhelyezkedése is mutatta (a sörfőzde a katonák szálláshelyével átellenben volt eredetileg), leginkább a szomjas hadfiakra gondolhattak a sörfőzők. A ma állami tulajdonban levő patinás sörgyár külföldön és Kínában is a legismertebb, legnépszerűbb kínai sör előállítója, merthogy azóta már a kínai emberek is rákaptak a sör keserédes ízére. A Qingdao sör a kínai kultúra részévé, a kínai büszkeség részévé vált. A kínai sörexport 80 százalékát a TsingTao sör teszi ki, a világ több mint 40 országában ismerkedhettek már meg vele.

A kis kitérő után még egy utolsó történet a város „német" történetéből: Qingdao a térségben a németek legnagyobb katonai támaszpontja lett, 4 ezer főnyi katonaság és tengeri flotta állomásozott a városban. 1914 szeptemberében a német garrizont 23 ezer fős japán csapatok támadták meg. A német helyőrség 2 nónapig tartotta a várost, természetesen a helybeli kínaiak hathatós közreműködésével. A túlerőnek azonban így sem tudtak ellenállni, és 1915 elején elhagyták a várost.

Már ennyiből is látható, hogy Qingdao egyáltalán nem tipikus nagyváros. De még sorolhatók a különlegességei: nincsenek zajos, forgalmas utcái, viszont világvároshoz szokatlan módon vannak tengerparti villái a központban, kényelmes, világos, áttekinthető terei, szintén a város kellős közepén találjuk Qingdao két tengerparti strandját. De még olyan „apróság" is különleges kínai hellyé teszi Qingdaót, hogy a városban naponta gazdára találó egymillió újságnak a felét utcai rikkancsok adják el.

Mindezek együtt azt eredményezik, hogy sok kínai ember gondolja úgy, öreg napjaiban Qingdao lenne a legmegfelelőbb hely a visszavonult életre. De nemcsak ők. Házasságkötésre is az egyik legkedveltebb hely a tengerparti város, a mennyasszony és a vőlegény tengerparti fényképezése pedig valóságos legújabb kori népszokássá vált.

Qingdao felfedezéséhez a legjobb, ha gyalog lát neki az ember, annál is inkább, mert Kínában szokatlan módon már korábban is igen kevés biciklistát lehetett látni a város utcáin, a kitűnő buszközlekedés viszont túl gyors a város alapos megismeréséhez. A családias metropolisz egyik leghíresebb utcája a 100 évnél is idősebb Zhongshan út, Qingdao Váci utcája és útja, vagy stílusosabban: Qingdao Wangfujinja. Itt tényleg minden megtalálható: régi bankok, modern áruházak, képzőművészeti boltok, antik boltok, éttermek és butikok. Az említettek közül nem egy a 100 évvel ezelőtt ugyanott levő boltnak az örököse. Vagy ilyen városi „matuzsálem" a több mint 100 éve működő híres Chunhelou étterem is.

A qingdaói Zhongshan út két legfőbb ékessége a Szent Miklós katedrális a maga robusztus két tornyával, valamint a Zhongshan végén található, a tengerbe hosszan benyúló, mindig forgalmas móló, végén egy pavilonnal. Ez utóbbi, természetesen a tenger mellett, Qingdao jelképe.

A tenger mellett a qingdaóiak másik büszkesége a nevezetes Laoshan hegy, amire a qingdaóiak úgy tekintenek, mint a városuk lelki védelmezőjére, egyben értékes kulturális örökségükre. Hogyne lennének büszkék, amikor taoista halhatatlanok lakják a hegyet! Talán ezért is van, hogy olyan kitűnő a qingdaói sör, hiszen főzésekor a Laoshan hegy ásványvizét használják fel. Qingdaóban járva az ember megérti, és még inkább megérzi a mondás igazságát: „Mindegy mekkora egy hegy, elhalványul a Laoshan mellett".

(Írta/fordította: Hajnal László )