Pekingben az országos turisztikai besorolásban legmagasabb, azaz „négy A" szintű az Ég temploma, a 13 Ming-kori sír, a Nyári Palota, a Tengeri Akvárium, a Beihai-Jingshan körzet, a Nemzetiségek Parkja, a Tudományos, Műszaki és Technológiai Csarnok, a Pekingi Állatkert és a Botanikus kert.

Az Ég temploma a kínai főváros déli részén, a Tianqiao körzetben fekszik. Az ötös metrónak is van megállója az Ég templománál, mégpedig a keleti kapunál. Az Ég templomán belül kevesebb történelmi emlék található, mint a Tiltott Városban, ezért félnapos látogatás is elég a templom felfedezéséhez. Még marad arra is idő, hogy a templom után ellátogassunk a közelben található Pekingi Természettudományi Múzeumba.

Április elsejétől október 31-ig 15 jüan a belépőjegy ára az Ég templomába. A több alkalomra szóló jegy pedig 35 jüan. November elsejétől március végéig pedig ugyanezek 10, illetve 30 jüanbe kerülnek. A 70 év felettiek, a gyermekek, a diákok (diákigazolvánnyal) félárú jegyet vásárolhatnak. Az Ég temploma reggel 6 órától este 10 óráig tart nyitva.

Régen a császári dinasztiák idején minden évben különböző nagyszabású szertartásokat, illetve ünnepségeket rendeztek, hogy imádkozzanak az Ég, a Föld, a Nap, a Hold, a természet istenének a kellemes időjárásért, a bő aratásért, a nyugalomért. A szertartások közül az égisten tiszteletére rendezett szertartás volt a legjelentősebb. A kínai császárok az égisten fiának nevében kormányozták az országot és a népet, ezért az égisten tiszteletére tartott áldozati szertartás előjogaik köréhez tartott, az átlagembereknek nem volt joguk beleszólni.

1420-ban kezdték meg az Ég temploma építését. Az 1368 és 1911 között fennállt Ming- és Qing-dinasztiák ideje alatt a császárok nagyszabású szertartásokon imádkoztak az Ég templomában a bő aratásért.

Az Ég temploma a Tiltott Várostól délre fekszik, területe négyszer akkora, mint ez utóbbié. Az Ég temploma déli részének fala négyzet, északi részének fala pedig félkör alakú. Ez összhangban van az ősi kínaiaknak azzal a felfogásával, miszerint az Ég kör alakú, a Föld pedig négyzet alakú.

Az Ég temploma belső és külső részből áll, fő építményei a belső rész tengelyének két oldalán koncentrálódnak. Délen a kör alakú Oltárdomb, a kör alakú Huangqiong-pavilon és a Qinian-pavilon áll. Az Oltárdomb háromszintes kőtalapzaton emelkedik, minden szintjét fehérmárvány-korláttal látták el. Az Oltárdomb az égistennek bő aratásért történő császári imádkozás fő helyszíne volt.

Minden évben a kínai hagyományos időszámítás szerinti tél beköszöntének első napján, azaz december 21-én, 22-én vagy 23-án kora reggel a császárok személyesen tartották a szertartásokat az Oltárdombon, amelyet ilyenkor óriási vörös lampionokkal díszítettek fel. Minden lampionban egy több mint egy méter hosszú, vastag gyertya égett. Az Oltárdomb délkeleti sarkában olyan különleges füstölőedények álltak egymás mellett, amelyekben a szertartási szabályok szerint elégették az áldozati tárgyakat, így a húsféléket, a selyemcikkeket és más tárgyakat, így hozva áldozatot az égistennek. Az ünnepségek során itt lampionok csillogtak, edények füstölögtek, zenekarok és táncegyüttesek mutatták be a hely szelleméhez illő produkcióikat, ezért igen komoly hangulat uralkodott az Ég templomában.

Az Oltárdombtól északra a kör alakú Huangqiong-pavilon fekszik, ahol az istenek nevét feltüntető táblákat helyeztek el. A pavilont egy kör alakú fal övezi, amelyet visszhangfalnak neveznek. Ez a fal csodálatos építmény, hiszen a visszhangfal két végénél álló két ember elég messziről halkan is beszélgethet segítségével egymással.

A Qinian-pavilon az Ég temploma északi részén egy háromszintes márványtalapzaton emelkedik. Ez az épület az Ég temploma egyik szimbóluma. A császárok itt minden évben nyáron, ünnepélyes külsőségek között imádkoztak az égistennek a jó termésért. Ezért az épület kialakításánál a földművelés szimbolikáját használták fel. A pavilon belső négy magas vastag faoszlopa a négy évszakot jelképezi, a középső 12 faoszlopa a kínai hagyományos időszámítás szerinti 12 napszakot, a külső 24 faoszlopa pedig a kínai hagyományos időszámítás szerinti 24 évszakjelölőt vagy más néven szoláris periódust.

A főépületek mellett az Ég temploma nyugati bejáratánál vannak a táncegyüttes és a zenekar épületei, valamint a hajdani állattelep épületei, ahol az áldozati állatokat tenyésztették.

Összefoglalóan elmondható, hogy a régi kínai építőmesterek csodálatos kreativitásról tettek bizonyságot az Ég templomának építése során is.

Kínában a császári épületeket kivétel nélkül sárga színű cserepekkel látták el, ugyanis a sárga szín a császárok hatalmát jelképezi. Ezt olyan komolyan vették, hogy az egész birodalomban senki sem használhatott tetőfedésre sárga színű majolikát, csakis a császár. Az Ég temploma épületeinél azonban nem a sárga színt használták, hanem az ég színét, azaz a kéket. Az Ég temploma valamennyi épületének kék színű majolika fedi a tetejét.

1998-ban az UNESCO felvette a világörökségek listájára az Ég templomát. A Világörökség Bizottsága így értékelte az Ég templomát: „Az Ég temploma Kína legnagyobb régi szentélyegyüttese, egyben az egész világon is híres szigorú, ésszerű tudományos tervezéséről, csodálatos szerkezetéről és gyönyörű esztétikai hatásáról. Nemcsak a kínai építőművészet történetében foglal el fontos helyet, hanem értékes örökség a világ építőművészetének tárházában is."

A Pekingi Természettudományi Múzeum

Mint már volt róla szó, az Ég temploma mellett jut időnk a Pekingi Természettudományi Múzeum felkeresésére is, ezért most ezzel is ismerkedjünk meg röviden.

A múzeum a Tianqiao nevű területnél található, mögötte van az Ég temploma, szemben vele pedig a Tianqiao Színház található, tehát már a környezetét is belengi a kultúra szelleme. Az Ég templomában tett látogatás után rövid sétával el lehet jutni a múzeumhoz.

Az intézmény 1951 áprilisában nyílt meg, 1962-ben kapta a Pekingi Természettudományi Múzeum nevet.

A múzeum az új Kína első nagy természettudományi múzeuma. Elsősorban ősleleteket gyűjt, kutat és állít ki, fontos tudományterületei a paleontológia, az állat- és növénytan, valamint az antropológia.

A múzeum több mint 12 ezer négyzetméteren terül el, a beépített terület nagysága meghaladja a 24 ezer négyzetmétert, ezen belül pedig a kiállítási rész eléri a 8 ezer négyzetmétert.

Található itt egy igen különleges épület, a „Tian Jiabing ház", amelyet Tian Jiabing hongkongi üzletember és a pekingi kormányzat közösen épített. Az itt kiállított 200 ezer tárgy közül számos igen ritka, értékes darab.

A Pekingi Természettudományi Múzeum évente különböző témákban rendez kiállításokat, amelyeket számtalan fiatal is felkeres, külföldön pedig nagy sikere volt a szintén a múzeum által megvalósított „Kínai dinoszauruszok" című kiállításnak, amelyet Japánban, Szingapúrban, az Egyesült Államokban, Hollandiában, Olaszországban és más országokban is bemutattak.

(Írta/fordította: Liu Xuesi)