Az Enshi Miao és Tujia Autonóm Prefektúra Hubei tartomány délnyugati részén, a Jangce folyótól délre található. Északnyugaton Chongqing várossal, délen pedig Hunan tartománnyal határos. Enshi város az Enshi Miao és Tujia Autonóm Prefektúra központja.

A prefektúra területe 24 061 négyzetkilométer, lakosainak száma 3,5 millió. A prefektúra lakosságának közel fele a miao kisebbséghez, egyharmada pedig a tujia kisebbséghez tartozik, vagyis valóban rászolgált a hivatalos elnevezésére. Hebei tartomány egyetlen autonóm prefektúrájában ugyanis a fentiek értelmében a nemzeti kisebbségek alkotják a többséget, a legutóbbi népszámlálási eredmények szerint egészen pontosan 52,6 százalékát teszik ki Enshi összlakosságának.

A területen a szubtrópusi hegyi éghajlat a jellemző, vagyis egész éven keresztül nedves, párás, enyhe az időjárása. Ebből következik az is, hogy mivel a nyár soha nem túlságosan forró, a tél pedig soha nem rendkívül hideg, ezért, habár idegenforgalmi szempontból az április és a május számít a legkedvezőbb időszaknak, a turisták bármely évszakban nyugodtan felkereshetik Enshit. De persze nem árt, ha felkészülnek a csapadékos időjárásra, és a gyakori ködökre.

Enshi prefektúra változatosságára jellemző, hogy a hatalmas erdői és magas hegyei mellett az északkeleti részén fekvő Badong megyében még egy kis Jangce folyami kikötője is van. Az autonóm prefektúra északi, délkeleti és északnyugati részei fekszenek magasabban, és a déli, valamint a központi területek irányában fokozatosan csökken a magasság.

Enshi Kínában úgy is ismert, mint a „szelén fővárosa". A világ legnagyobb szelénkészlete itt található, nagysága meghaladja a 2,5 milliárd tonnát. Nem is csoda, hogy Enshi városban találunk egy Szelén elnevezésű teret is.

Sok erre a vadon élő állat (a hegyekben például tobzoska is él), a vadnövény, és kínai gyógynövényből is számos található, továbbá Enshi gazdag ásványi nyersanyagokban. A prefektúra területének 65 százalékát borítja erdő. Több mint 2000 fajta gyógynövényt található itt, köztük olyanok is, amelyek sehol másutt a világon nem élnek meg, mint például a banqiao és a yao angyalgyökér.

Kínában a leggyakoribb közlekedési eszköz a vonat. Az Enshiben található hegyek miatt azonban ide nagyon későn ért el a vasút. A Yichang és Wanzhou között közlekedő vasútvonal, a Yiwan vasút csak 2010 decemberében került átadásra. A vasútvonal kelet-nyugati irányban szeli át az autonóm prefektúrát, és teremt közvetlen kapcsolatot Hubei és Szecsuan tartományok között. Ma már a megépült vasútvonalnak köszönhetően Enshi városból átszállás nélkül is el lehet jutni vasúton Pekingbe, illetve Wuhanba és több más városba is. Peking és Enshi között az út nagyjából 24 órát vesz igénybe.

A vasúti szállítás viszonylagos fejletlensége miatt Enshi frefektúrában a közlekedés és szállítás főleg autóutakon zajlik. Az Enshi-Lichuan autópálya, a Laifeng-Hefeng autópálya, a Jiaoyuan-Xuan'en autópálya és a Lichuan-Wanxian autópálya is áthalad a prefektúrán, és összeköti Enshit Hubei és Szecsuan tartományok több városával is.

Az Enshi Xujiaping repülőtér mindössze 4,5 kilométerre van Enshi várostól, viszont a repülők szinte csak Wuhanba repülnek. A prefektúrában az autóbuszok jelentik a legfőbb közlekedési eszközt. Három fő autóbusz-pályaudvara van Enshi városnak: a Wuyang autóbuszállomás, van egy a Qingjiang Hotelnél, valamint a Dongfeng utcában.

2010-ben Enshi GDP-je elérte a 35,11 milliárd jüant, ami 13,8 százalékos növekedést jelentett 2009-hez képest. Ugyanakkor gazdasági téren még így is le van maradva Hubei tartomány más városai mögött. A város a tartomány 13 prefektúrája és prefektúra szintű városa között a 12. helyet foglalja el.

Ezek után nem is meglepő, hogy Hubei tartományból egyedül Enshit vették fel a kínai kormányzat által kidolgozott és pénzelt nyugati fejlesztési programba. A nyugat-kínai területek felzárkóztatását célzó program keretében Enshi 5-10 alatt körülbelül 50 milliárd jüan fejlesztési pénzekhez juthat.

Enshiben a szolgáltatóipar adja a helyi GDP 40,6 százalékát, és ezzel megelőz minden egyéb ágazatot. 2010-ben 14,26 milliárd jüan volt a szolgáltatóipar bevétele

Enshi története a Tavaszok és őszök korszakáig (i. e. 770 – i. e. 476) nyúlik vissza. A terület akkor a Bazi Királyság része volt. Enshi jelenlegi területe 1925-ben alakult ki, a neve akkor még Exi (Nyugati Hubei) Tujia és Miao Autonóm Prefektúra volt. Ezt az elnevezést aztán 1935-ben változtatták Enshi Tujia és Miao Autonóm Prefektúrára. A japánok elleni háború idején Hubei tartomány kormányzatát átköltöztették a jobban védhető és nehezebben megközelíthető Enshibe, ahol aztán az 1937 és 1945 között működött.

A prefektúra, mint az az elnevezéséből is sejthető, kulturálisan sokszínű terület, ahol a miao és a tujia nemzeti kisebbségen kívül több más kisebbség is él.

Az etnikai kisebbségek tömböket alkotva élnek, és máig őrzik kulturális identitásukat és sajátos életmódjukat. A sokféle étkezési szokás, a népszokások, helyi ünnepek és a népi legendák miatt Enshi színes, a turisták számára is rendkívül vonzó, különleges helynek számít.

A hatalmas természetes erdők által borított Enshi híres természeti szépségeiről és változatos néphagyományairól. A legszebb részek közé tartozik Qingjiang, Chuangtan, Yumu falu, Dashujing falu és a Tenglong-barlang.

A Tenglong-barlang tulajdonképpen egy száraz és egy nedves részből álló barlangkomplexum, Lichuan központjától 6 kilométerre található. A Qingjiang folyó a barlangnál bújik a föld alá bújik. A száraz és a nedves barlangüregeket csak egy fal választja el egymástól. A Tenglong-barlangot a barlangászok úgy tartják számon, mint Kína legnagyobb karsztbarlangját.

A Lichuan város nyugati részén található Yumu faluban jelenleg körülbelül 500 tujia nemzetiségű lakos él. A teraszos megművelt földek mellett a Ming-dinasztia idején, több mint 600 évvel ezelőtt épült cölöpkerítéses falu kétszintes kapuját sziklára húzták fel. A faluban tíz sír van a Qing-dinasztia (1644-1911) korából, szépen kidolgozott feliratos kövek, illetve számos régi épület is található itt.

A veszélyes természeti környezet és a falu nehéz megközelíthetősége, elzártsága is hozzájárult ahhoz, hogy a helyi tujia népszokások a mai napig megőrződtek.

Mindezek együtt a turisták szemében is rendkívül népszerűvé teszik Yumu falut. A csodálatos környezeten és a régi építészeti emlékeken túl a látogatók a faluban megismerkedhetnek a tujiák házassági, temetési és egyéb népszokásaival is. „Az első tujia falu az ég alatt" – így nevezi a tujia nemzeti kisebbség Yumu falut.

Dashujing falu a szintén Lichuanban található, a városközponttól 47 kilométerre északnyugati irányban. Dashujing falu nevezetessége egy 12 ezer négyzetméter nagyságú épületegyüttes, amelyen belül egy ősök tiszteletére szolgáló templom, illetve a Li család uradalma található. Az épületegyüttes kiválóan mutatja be a tujia nemzeti kisebbség építészeti jellegzetességeit.

Yumu és Dashujing faluról egyaránt elmondható, hogy kitűnő turistalátványosságok. A két faluban a látogatók ízelítőt kaphatnak a két helység különböző szokásaiból és népművészetéből.

Enshiben rendkívül népszerű a tujia és a miao stílusú helyi konyha. A turistáknak mindenképpen meg kell kóstolni a helyi sós húst, a szárított burgonyaszeleteket, illetve a heza néven ismert, babpüréből, mogyoróból és húsból készült rendkívül finom, egészséges és tápláló helyi fogást.

A helyi konyha jellegzetességeiből következik, hogy a burgonya jelenti az egyik legfőbb élelmiszert, illetve kultúrnövényt a prefektúrában. A burgonya és a tea a prefektúra mezőgazdasági különlegességeinek és büszkeségeinek számítanak, ugyanakkor a helyi dohánylevél és a gyógynövényekből készült orvosságok is nevezetesek.

Egy Enshi csodálatos természeti tájai által ihletett, a Tang-dinasztia idején született versben ez olvasható: „Végtelen zöld hegyeken lehet járni, végtelen tiszta vizek folynak erre".

(Írta/fordította: Hajnal László)