Hefei prefektúra szintű város Anhui tartomány székhelye, egyúttal a tartomány politikai, gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi központja. A Jangce és a Huaihe folyók között helyezkedik el, Nankingtól 130 kilométerre nyugatra. Délkeleti részén található a Chaohu tó, Kína egyik legnagyobb édesvizű tava, amely azonban az utóbbi időben nitrogéntől és foszfortól szennyezett. Északról Huainan, északkeletről Chuzhou, nyugatról pedig Lu'an a szomszédai.

Központi elhelyezkedését bizonyítja, hogy a város kétórás repülőútra fekszik Pekingtől, Kantontól, Sanghajtól és Hongkongtól is.

Hefeihez közigazgatásilag 7029 négyzetkilométer nagyságú terület tartozik, ezen belül három megye és négy kerület található. 2010 végén a lakosság száma 5 702 466 volt, a tulajdonképpeni városi területen ebből 3 352 076-an éltek.

2011-ben adminisztratív reformot hajtottak végre Hefeiben. A város területét jelentősen megnövelték, a korábbi prefektúra szintű Chaohut közigazgatásilag Hefeihez csatolták. A korábban Hefeitől jelentős távolságra levő Chaohu tó ezzel tulajdonképpen Hefei város tava lett. Ne feledjük el, hogy Kína negyedik legnagyobb édesvizű taváról beszélünk! A közigazgatási átszervezés célja az, hogy Hefei városból újabb kínai megalopoliszt alakítsanak ki.

A város lakosainak legnagyobb része han nemzetiségű, a legnagyobb kisebbséget a huik jelentik, akiknek a jelenlétéről néhány mecset is tanúskodik.

Hefeit vízen, szárazföldön és levegőben is könnyedén meg lehet közelíteni. Kelet-nyugati, és észak-déli irányban is átszelik autópályák, az előbbi Nankingot és Xi'ant, az utóbbi Xuzhout és Anqingot köti össze.

A Hefei Luogang nemzetközi repülőtérről a nagyobb kínai városok mellett Szöulba és Szingapúrba is el lehet jutni.

Hefeinek nedves szubtrópusi klímája van négy jól megkülönböztethető évszakkal, de azért télen nemigen lehet hótakaróra számítani a városban, hiszen még a januári középhőmérséklet is fagypont feletti: 2,6 Celsius-fok. A város éves középhőmérséklete pedig 15,8 Celsius-fok. Minthogy a nyár rendkívül meleg és párás (a júliusi átlaghőmérséklet 28,1 Celsius-fok), nappal gyakran van 37 foknál melegebb, ezért a turisták számára szeptember végétől érdemes Hefeibe látogatni.

Hefei ősi város, történelme több mint 2000 évvel ezelőtt kezdődött, de a mai város területén már korábban is több kis állam osztozott, később pedig a Chu királyság része lett. Mindezt számos régészeti lelet bizonyítja. Hefei a történelemben először Luzhou néven jelent meg, mégpedig a Qin-dinasztia (i. e. 248 – i. e. 206) idején, amikor megalakult Luzhou megye. A Hefei név a történelemben először a Han-dinasztia idején bukkan fel, az i. e. 2. század végén. A Keleti Han-dinasztia vége óta a város fontos csaták színhelye volt, ami tökéletesen magyarázható stratégiailag fontos elhelyezkedéséből. Hefei mindig is a Jangce és a Huaihe folyók területének kulcsfontosságú erőssége volt. Egyébként erre már csak a város nevéből is tudunk következtetni. Kínában az ősi városok neve általában szoros kapcsolatot mutat földrajzi elhelyezkedésükkel. Nincs ez máshogy Hefei esetében sem. Hefei két folyó találkozásánál fekszik. A két folyó a Dongfei és a Nanfei, azaz a Fei-folyó keleti és déli ágának összefolyásáról van szó. A város nevének jelentése pedig ezek után: „a Fei-folyó találozása". Stratégiailag fontos elhelyezkedése miatt érthető tehát, hogy az északi és a déli kínai államok már a 4. századtól kezdve, egészen a 6. századig törekedtek az akkori határterületnek számító Hefei fölötti uralom megszerzésére. A csatározások eredményeképpen Hefei többször gazdát, és ami gyakran ezzel együtt járt, nevet és adminisztratív státuszt változtatott.

A Sui- (581–618) és a Tang-dinasztia (618–907) idején Lu prefektúra központja lett, és ez nem változott egészen a 15. századig, amikor Luzhou néven prefektúrai szintre emelték.

A leghíresebb csatát 214-ben vívták Hefei környékén, ez volt a Xiaoyao gázló menti csata. A csata a kínai történelem egyik legnevezetesebb korszakát, a Három Királyság időszakát vezette be. A szemben álló felek pedig: a Wei királyság jól ismert ura, Cao Cao és az általa legyőzött Sun Quan, a Wu királyság vezetője. A 10. században a korábbi, a Három Királyság korának Wu királysága után ismét egy Wu nevű királyságnak lett része Hefei, sőt egy időben még a fővárosa is.

A Déli Song-dinasztia (1126–1279) idején Hefei a támadó északi jin, azaz dzsürcsi seregek elleni védekezés fontos központja volt. Katonai jelentősége majdnem akkora volt, mint a kereskedelmi, ugyanis a két állam közötti kereskedelem nagy része is Hefeien keresztül zajlott.

A Ming- és Qing-dinasztiák idején, a 14. és a 19. század között Luzhou volt a neve. 1853 és 1862 között ideiglenesen Anhui központja volt. 1912-ben ismét újabb névváltoztatás, ekkor a Hefei megye nevet kapta. 1945-ben, immár Hefei néven, Anhui központja lett.

Az 1930-as évek közepén Hefei még csak egy csendes kereskedőváros volt körülbelül 30 000 lakossal. Az elkövetkező 20 évben azonban a helyiek száma több mint tízszeresére nőtt.

Kiváló egyetemei miatt úgy is emlegetik, mint a tudomány és oktatás városát. Kína legjobb egyetemei közé tartozik a Hefeiben található Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem.

Hefei fontos szerepet játszik a Jangce folyó deltájának és Kína középső területeinek összekapcsolásában. A város GDP-je 2010-ben 270,25 milliárd jüan volt.

A város egyik fontos bevételi forrása az idegenforgalom. 2010-ben több mint 26,94 millió turista kereste fel Hefeit, és összesen 24,7 milliárd jüan bevételt generáltak.

Hefeiben számos történelmi emlékhely és természeti látványosság található. A Xiaoyaojin park híres történelmi park, Hefei északkeleti részén fekszik. A park természetesen a már említett, 214-ben vívott, Cao Cao győzelmével végződő csatának állít emléket.

Hefei a történelem során számos neves személyiséget adott Kínának. Hogy csak a 20. századot említsük, Yang Zhenning, az első kínai Nobel-díjas, Yang Yuanqing, a Lenovo elnök-vezérigazgatója, vagy éppen Wu Bangguo, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnöke egyaránt Hefeiből származik. Nekik természetszerűleg még nincsen emlékhelyük, múzeumok, parkjuk, ne adj isten templomuk Hefeiben, de több híres helyi személyiségnek már van.

Ilyen például Bao Zheng (999-1062), aki az ősi Kína leghíresebb tisztakezű hivatalnoka volt. Ennél több már a múltban sem kellett a halhatatlansághoz. És ezt Bao Zheng esetében kéretik szó szerint venni. Nem is csak azért, mert a Bao-templom 1066-ban épült a névadójának sírja közelében. Még inkább azért, mert Bao Zheng még istenné is változott a nép szemében. Olyan istenné aki nappal az emberek, éjjel pedig a szellemeik ügyeiben ítélkezik.

Li Hongzhang (1823–1901) lakhelye a 19. század végén épült, az 1990-es években állították helyre. Li Hongzhang a Qing-dinasztia végének magas rangú hivatalnoka és diplomatája volt. Az ő nevéhez is fűződik Kína modernizálási programja, úgyhogy ismerve a mai Hefei szerepét a technológia és a tudományok területén, nincs mit csodálkozni rajta, hogy a 20. század elején még hazaárulónak tartott Li Hongzhang ma már emlékmúzeummal rendelkezik Hefeiben.

A Hefeibe látogató turistáknak érdemes felkeresni a Huang-hegyet és a Chaohu tavat is.

A helyi termékek közül nevezetes a Chaohu apróhal, a tollból készült legyező, a gyapjasollós rák, a bambuszvésés. Hefeiben ugyanakkor Anhui tartomány egészének jellegzetes termékei megtalálhatók. Olyan híres termékekről van szó, mint például a jingxiangi xuan papír, a jelenlegi legismertebb tusrúd a Huizhouban készített Hui-mo (徽墨), amelyet fenyőgyanta égetése során keletkező koromból készítenek, olyan kemény, mint a kő, és minimum tíz éven keresztül nem veszít semmit a minőségéből. De említhető még a shexiani tusdörzsölő kő, a Wuhuban készített vasképek vagy a fengyangi festmények is.

A város virága az örökzöld liliomfa (Magnolia grandiflora L.), fái pedig a kedves szagú illatfa (Osmanthus fragrans Lour.) és a

gránátalmafa (Punica granatum L.)

(Írta/fordította: Hajnal László)