Kínában értelmiségi, de még politikai körökben is meglehetősen elterjedt az a nézet, hogy van kapcsolat a protestantizmus és a gazdasági növekedés között, ha nem is a Max Weber-i értelemben, természetesen. Hanem például az idegenforgalom terén. A turizmus fejlesztésében ugyanis mindenki, még a legfelületesebb szemlélő is kénytelen elismerni a vallás, az egyházak szerepét. És bár nem tartozik témánkhoz, de meg kell említeni, hogy a biztonságos befektetések szempontjából is hasznosnak tartják a vallást Kínában.

Kínában számos templom és kolostor csábítja a turistákat. Nem is eredménytelenül, hiszen az országban több buddhista és taoista templom, illetve hely, elsősorban hegy tartozik a legnépszerűbb idegenforgalmi helyek közé. A keresztény templomok Kínában, már csak történelmi okok miatt sem érhetik el természetesen a buddhista és taoista templomok, kolostorok ismertségét és népszerűségét. Ennek ellenére bőven van idegenforgalmi szempontból is figyelemre méltó templom Kínában.

Mindenképpen figyelemre méltó például az, ha valami első. A hivatalos álláspont a délkelet-kínai Xiamen városban található, vagy még pontosabban, nagy nehezen megtalálható Xinjie-templomnak azt a különlegességét hangsúlyozza, hogy ez az első kínai protestáns templom.

Xiamen a reform és nyitás politikájának megindulása óta példamutató városnak számít. Az utóbbi évtizedekben a bel- és külföldi turisták kedvelt célpontjává vált. Természetesen a város vezetése is mindent megtett annak érdekében, hogy ez megvalósuljon.

Például nemcsak a templom, de Xiamen város vezetése is szívesen büszkélkedik azzal, hogy Xiamen a kínai protestantizmus szülőhelye. A helyi hatóságok azért is szeretik hangsúlyozni ezt a tényt, mert ez idegenforgalmi szempontból kitűnően hasznosítható. Xiamen egyébként is nagyon nyitott város, számos külföldön élő kínai, úgynevezett huaqiao (华侨) származik innen.

Persze az imént említett elsőség kérdése sokkal bonyolultabb annál, mint hogy itt a végére járhatnánk. Más kínaiak által lakott helyeken is épültek a Xinjie-templom előtt már protestáns templomok, de a turizmust szemük előtt tartó hivatalnokok kevésbé fogékonyak az ilyen distinkciókra. És egyébként is, ha átfogalmazzuk az állítást, és azt mondjuk, hogy a Xinjie-templom az első olyan protestáns templom Kínában, amelyet kínaiaknak építettek, akkor már nem is tévedünk.

Egyébként ha külföldön nem is, minthogy a legnagyobb útikönyvekből is hiányzik a protestáns templom említése, de hogy Kínában mekkora vonzerőt jelent az az elnevezés, hogy „első protestáns templom Kínában", arra itt egy kis adalék. A Xinjie-templom egyik lelkésze szerint az 1990-es években a ningbói protestánsok egy találkozón fölvetették a templom elsőségének kérdését. Azt mondták, hogy tudomásuk szerint Ningbóban már a xiamenit megelőzően is volt protestáns templom. Ugyanakkor erre vonatkozó bizonyítékot nem tudtak szolgáltatni, úgyhogy a kérdés fölött hamar napirendre is tértek. A templom azóta is nagyon határozottan hirdeti az első Kínában épült templomként magát.

Amikor Kínában is megszervezték a nemzetközi „Élhető közösségek versenyét", akkor Xiamen többek között az első Kínában, kínaiak számára épült protestáns templomot is csatasorba állította. 2002-ben a protestantizmus szülőhelye, Németország adott otthont a versenynek, Xiament aranyéremmel ismerték el. Ami nem is meglepő, ha tudjuk, hogy a város bemutatkozása részben a Xinjie-templom, Kína első protestáns templomának bemutatására támaszkodott. Dr. Bill Brown, a Xiamen Egyetem professzora is tagja volt a pályázatot Németországban bemutató városi csoportnak. A professzor elmondta, hogy a xiameni bizottság eleinte bizonytalan volt abban, hogy belevegyék-e a pályázati anyagba a Xinjie-templom bemutatását. Később, a sikeres pályázat fényében azonban már ők is más szemmel néztek a templomra.

Xiamen egyáltalán nincsen egyedül abban a tekintetben, hogy idegenforgalmi vagy kulturális okokból vallási célú épületeket propagál. Mint már volt róla szó, nem keresztény, főleg taoista és buddhista példát ezrével, de inkább tízezrével lehetne sorolni Kínából. Ugyanakkor Xiamen mellett több más kínai városra is jellemző, hogy turisztikai célokra is felhasználja keresztény templomait.

Itt van például az északnyugat-kínai Harbin város orosz ortodox Szent Szófia-temploma, amely a város egyik jelképének is számít, és egyébként a Távol-Kelet legnagyobb orosz ortodox temploma. A harbiniak azonban olyannyira magukénak, a város szerves részének tartják, hogy ma már sokan nem is mint templomra, hanem mint múzeumra, a Harbin történelmére gyakorolt orosz befolyást képekkel és emléktárgyakkal bemutató kiállítóhelyre tekintenek a csodálatosan szép Szent Szófia-templomra.

A Shandong tartományi kikötőváros, Qingdao egy másik jó példa. A söréről is híres tengerparti városban a katolikus és a protestáns templomok is a kiemelt idegenforgalmi helyek közé tartoznak. Az itteni katolikus templomot az 1930-as években építették gótikus stílusban, és úgy emlegetik, mint a keresztény építészet mesterművét. A város fő protestáns temploma 1910-ben épült, és a Qingdaóra gyakorolt német befolyást testesíti meg. Az említett templomok belépőjegyet szednek a látogatóktól, és még abban is megegyeznek, hogy a qingdaói képeslapokon, illetve a várost reprezentáló fényképeken is gyakran megjelennek.

Az első protestáns templomot már láttuk, de a protestantizmus több ága is jelen van természetesen Kínában. A püspöki metodista egyház első Kínában épült templomát a délkeleti Fujian tartományi Fuzhou városban találjuk, neve Tian'an-templom. Nemcsak Kínában, hanem egész Kelet-Ázsiában ez volt a püspöki metodista egyház első temploma. 1847-ben érkezett Colin, White és ez utóbbi felesége az Egyesült Államokból Fuzhou városba hittérítő munkát végezni. A következő évben kezdték el építeni a templomot, amelyet 1897-ben körülbelül 20 ezer ezüstdollárból katedrálissá bővítettek, amely már 1000 hívő befogadására is alkalmas volt. A kulturális forradalom idején a templomot bezárták, majd 1980-ban nyitották meg újra. A rossz állapotban levő templomot 1996-ban kezdték felújítani. A munkák 4 évig tartottak. Ma a templom 23 ezer négyzetméter alapterületű.

A végére maradtak a pekingi keresztény templomok. Természetesen nem azért, mintha nem lenne belőlük bőven. Éppen ellenkezőleg. Annyi turisztikai szempontból is érdekes keresztény templom van Pekingben, hogy több műsor is kitelne belőlük.

A legtöbb pekingi keresztény templom a Qing-dinasztia (1644-1911) idején épült, és azóta természetesen sokszor átalakították őket.

Peking legfőbb keresztény templomai közé tartozik a Haidian kerületi Zhongguancun Keresztény templom. A kínai Szilícium-völgynek is nevezett ultramodern területbe tökéletesen beilleszkedik magas épületével, minimalista stílusával. Német építészek tervezték a protestáns templomot, amelynek modern akusztikai berendezése, filmprojektora és világítási rendszere is van.

A turisták által legjobban ismert keresztény templom Pekingben a Szent József-templom. Hogyne lenne az, hiszen a világhírű Wangfujing utcában található. A vásárlóutca jelképe a háromkupolás épület, amely eredetileg sokkal csendesebb környezetben feküdt. Shunzhi császár és a katolikus hittérítő, Adam Schall von Bell álmodta meg a templomot, amely 1655-ben épült fel. Ez akkor még csak a második keresztény templom volt a kínai fővárosban. Földrengések és tűzvészek következtében a templom többször elpusztult, de mindig újjáépítették. A mai formáját az 1904-es átépítés során nyerte el. A templom körötti falat néhány éve bontották le, azóta a Szent József-templom még inkább a környezet integráns része lett. Az újonnan egybekelt párok szívesen fényképezkednek a híres templom előtt. Ahogy természetesen a turisták is.

(Írta/fordította: Hajnal László)