Az ősi kínaiak azt hitték, hogy miután az emberek meghaltak, a lélek örökké megmarad. Nagyon fontos kérdésnek tekintették a halállal kapcsolatos dolgokat. A piramisokhoz hasonlóan a kínai császárok is hatalmas sírokat építtettek maguknak. Qin Shi Huangdi az első több nemzetiségű kínai központi államnak kiépítője volt. Ő már 13 éves korában elkezdte építeni a sírját. Az akkori miniszterelnöke volt a tervező, és az állami hadsereg fő vezetője volt a felügyelő. 38 év alatt 720 ezer ember vett részt a hatalmas építkezésen. Életében Qin Shi Huangdi volt a világ egyik legerősebb hadseregének vezetője. Innen merült fel a gondolat, hogy a halála után a hadsereg ugyanúgy megvédheti, mint életében. Ezért a sírjába agyagból 7000-es hadsereget készíttetett. Ez a ma világhíres terrakotta hadsereg, amelyet agyaghadseregként is ismernek sokan. 2222 évvel a sírba kerülésük után egy paraszt a föld alatt rátalált a hadseregre. Most a császár hatalmas titkos föld alatti palotája múzeumként működik, mindenki meglátogathatja a hajdani császár temetkezési helyét.

Qin Shi Huangdi nem az egyetlen császár, aki élete során egyik legfontosabb feladatának sírja elkészítését tekintette. Ami tulajdonképpen meg is magyarázható, hiszen császárok voltak, szinte mindenük megvolt életükben. Bármi is jutott eszükbe, azt alattvalóik megvalósították. Ezért egyre képtelenebb dolgokat találtak ki a maguk szórakoztatására. Ugyanaz a gondolat ez, mint amit az ínyenceknél is tapasztalhatunk. Ha valaki már megkóstolt minden híres finom ételt, akkor néha az ilyen emberek elkezdenek furcsa, akár ehetetlen dolgokat is enni, mert azt gondolják, hogy ez az ínyencség netovábbja. Az első kínai császár, Qin Shi Huangdi sírját ma már mindenki ismeri, és olyan híressé vált, hogy a kínai nép egyik jelképének tartjuk. A nem olyan erős Ming-dinasztia korának sírjai is ugyanolyan fontos műemlékek, mint a kínai nagy fal. De az utolsó kínai császári dinasztia, a Qing-dinasztia sírjai szinte ismeretlenek. Nemhogy a külföldiek, de még a kínaiak 99 százaléka sem tudja, hogy hol találhatók a Qing-sírok. Még manapság sem fedezték fel maguknak a turisták, és habár a Qing-síremlékek is nagyon szép műemlékek, nem látni közelükben magukat fényképező turisták sokaságát.

A Nyugati Qing-sírok (Qing Xi Ling) Hebei tartományban, Yixian város mellett találhatók, mindössze 120 kilométerre Pekingtől. A 800 négyzetkilométeres területen összesen 14 személy sírja található. Négy sírban fekszenek császárok, a többi itt örök nyugalomra helyezett pedig császári feleség, illetve hercegnő. 1730-ban, Yongzheng császár uralkodásának nyolcadik évében kezdték építeni az első sírt. A császár ekkor 45 éves volt. A Yongzheng uralkodását követő 186 év során Jiaqing, Daoguang és Guangxu császárok is ezen a területen választottak maguknak sírt. Természetesen minden sír hatalmas épület, hiszen már a bevezetőben volt róla szó, hogy a kínaiak nagy jelentőséget tulajdonítottak a halálnak, és a halállal kapcsolatos ügyeknek. A sírok idegenvezetője így mutatta be a sírkert területét:

A meghalt császárok nyughelyei ugyanolyan hatalmasok, mint azok a paloták, amelyekben életük során laktak. Például a Qing Xi Ling előtt három nagy híd található. Ez a három híd ugyanolyan, mint azok a hidak, amelyek a Téli Palotában vannak.

A Nyugati Qing-sírok területén összesen 220 ezer fenyő van, a 14 sír erdőben fekszik. A látvány olyan szép, mint a festményeken. A központi területen fekszik Yongzheng császár sírja, amelyet Tai Lingnak hívnak. A tai (泰) szó a kínai nyelvben azt jelenti, hogy békés és boldog. Ez a legkorábban épült és a legnagyobb sír a Nyugati Qing-sírok között. A többi sír a Tai Ling bal és jobb oldalán helyezkedik el. A Tai Linghoz vezető út neve Shen Dao, és a különlegessége, hogy háromféle kőből rakták ki. A Shen Dao (神道) azt jelenti, hogy az Isten útja. Azért kapta ezt a nevet, mert a császárt a régi Kínában istennek tekintették. A Tai Ling összesen 40 épületből áll, a föld alatti sírokban pedig Yongzheng császár és két császárné fekszik. Bár szigorú politikát folytatott, Yongzhenget az egyik legtevékenyebb császárnak tekintjük. Nagyon sokat dolgozott azon, hogy megerősítse a központi hatalmat. Csökkentette a mezőgazdasági adót, és harcolt a korrupció ellen. Az uralkodása alatt Kína jelentősen gazdagodott. Ezért az ebben a sírkertben nyugvó négy császár közül az utókor véleménye szerint Yongzheng volt az ország számára a legjobb.

A Tai Lingtől keletre fekszik egy másik sír, amelynek Keleti Tai-sír a neve. Itt Sheng Xiaoxian császárné nyugszik. A császári feleségek általában nem vettek részt a politikában. Ha valamelyik császárnő nagyon híres lett, akkor ezt valamilyen más módon érte el, mégpedig leginkább a szépségével. Az ilyen szépségeket még a történelmi feljegyzésekben is megörökítették. Csakhogy Sheng Xiaoxian császárné mégsem a szépsége miatt lett fontos személyiség, hanem azért, mert ő a leghíresebb kínai császár édesanya. Az ő fia ugyanis Qianlong császár. Qianlong császárról sok érdekes történet szól, és gyakran fontos szerepet játszik operákban, illetve irodalmi alkotásokban is. Erős császár volt, továbbá érdekes ember is. A kínaiak szerint ha valakinek a fia császár lett, akkor ő még szerencsésebb, mint ha maga lett volna császár. Ezek alapján Sheng Xiaoxian császárnét nagyon boldog embernek tekinthetjük.

A Tai-síroktól nyugatra fekszenek a Chang-sírok. Ez Qianlong császár 15. fiának, Jiaqing császárnak a síregyüttesét jelenti. Jiaqing császár leghíresebb cselekedete az volt, hogy kivégeztette He Shent, aki miniszterelnökként felelős volt az országban uralkodó korrupcióért. Qianlong nagyon okos császár volt, költőként és katonai stratégaként is jeles eredményeket ért el. Viszont neki is volt hibája, a legnagyobb mind között az, hogy nagyon szerette He Shent. Az Asia Wall Street News egyszer készített egy táblázatot, amelyben felsorolták az elmúlt 1000 év leggazdagabb 50 emberét az egész világból. És a listán ott találjuk He Shent is! Qianlong halála után Jiaqing nyomban letartóztatta He Shent. Ezzel az egyetlen tettel az egész ország sokkal gazdagabbá vált.

A Chang-síroktól nyugatra fekszik a Chang Xi Ling, ami magyarul Nyugati Chang-sírokat jelent. Itt nyugszik Jiaqing császár felesége, Xiao Herui császárné. A Nyugati Chang-sírok előtt van egy kerek tér, amelynek az a különlegessége, hogy visszhangzik. Ilyen visszhangzó tér ma már nagyon ritka, a leghíresebb egyébként Pekingben, az Ég-templomban található. De miért nincsen a császárné sírjának különleges neve? Az idegenvezető ezt a magyarázatot adta:

Az elmúlt 2000 évben a kínai társadalomban a nőknek nem volt társadalmi rangjuk. A legtiszteltebb és legkiválóbb nőnek a császárné számított, de ő sem a maga jogán, hanem az ország uralkodója, a császár miatt. Mindez a halálig, és még azon túl is, a sírokig is elkísérte őket. A császárné sírjának sincsen saját neve, hanem a férjének a sírjához tartozik. Ha a császárnak a sírját Chang Lingnek hívják, akkor a császárné sírját nem nevezhették máshogy, mint Keleti vagy Nyugati Chang-sír.

A Tai Ling és a Chang Ling a legfontosabb sírok ezen a területen, Daoguang és Guangxu sírja viszont már jóval kisebb. Már csak azért is, mert amikor ők elhunytak, addigra a császárság is nagy átalakuláson ment keresztül. A hatalmuk meggyengült, a nemzet gyengébbé vált, ezért a császárok sem kaptak pompás sírboltot. 1931-ben egyébként néhány tolvaj teljesen kifosztotta Guangxu sírját.

Az elmúlt 280 év alatt a Nyugati Qing-sírok alig változtak. A természet sem okozott bennük károkat, mert a Qing-dinasztia korának tudósai már jól tudtak védekezni az épületeket érő károk ellen. A kitűnő állapotban megőrződött Nyugati Qing-sírok (hivatalosan: A Ming- és a Csing-dinasztia császári síremlékei) 2000-ben felkerültek az UNESCO kulturális világörökségeinek listájára.

(Írta/fordította: Wang Ben)