Peking hosszú történelemi múlttal rendelkezik, ennek megfelelően sok híres temploma volt és van. Közülük néhányat ma már modern épületek vesznek körül. Ilyen például a Tanzhe-templom, a Yonghegong lámatemplom, a Wofo si, azaz a Fekvő Buddha-templom, a Dajue-templom, vagy a Cishou-torony.

A Tanzhe-templom

Pekingben van egy jól ismert közmondás: először építették a Tanzhe-templomot, azután a pekingi várost. A Tanzhe-templom több mint 1700 évvel ezelőtt már állt Peking nyugati részén. A templomot magas hegyek veszik körül.

A történelmi adatok szerint a Tanzhe-templom a legrégebbi templom Pekingben. A Qing-dinasztia idején a templomban 999 és fél helyiség volt. Ezt vették alapul a Tiltott Város építésénél, hiszen ott is 9999 és fél helyiséget alakítottak ki. A templomban jelenleg összesen 943 helyiség van, ebből 638 eredeti állapotában. A templomhoz épületek, erdő és hegy tartozik, összesen több mint 121 hektár területen. A történelem során több mint ezer esztendőt „megélő" kolostor több nevezetességgel is böszkélkedhet: köztük az egyik egy hatalmas ginkgófa, amely a legenda szerint a Qing-dinasztia hatalomra kerülésével egy időben törzséből új fácskát nevelt. Itt található az Imakő is, amelyről azt tartják, hogy Kubilaj kán jóságos leánya imádkozott rajta. Mégpedig a rege szerint olyan kitartóan, hogy a térde mélyedést vájt a kőbe.

A Tanzhe-templom reggel 8 órától délután fél 5-ig tart nyitva. 55 jüan a belépőjegy ára, időseknek, gyerekeknek és diákoknak pedig 30 jüan. Csak 30 kilométer távolságra fekszik a belvárostól. Ezért busszal vagy taxival is könnyen elérhető.

A Yonghegong lámatemplom

A Yonghegong lámatemplom, a legnagyobb pekingi lámakolostor az Andingmen kapun belül helyezkedik el. A 2-es metróval lehet a legkönnyebben megközelíteni, a megálló a templom nevét viseli. A Yonghegong lámatemplom reggel 9 órától délután fél 5-ig tart nyitva. 25 jüan a belépőjegy ára, az időseknek és gyerekeknek ugyanez csak 15 jüan.

A templomot tetejének aranysárga kerámiacserepei különböztetik meg a többi pekingi templomtól. Úgy is ismerik, mint Yongzheng császár egykori palotáját, amelyet a harmóniának és a békének szenteltek. Igazi turistalátványosság. Egész álló nap özönlenek a templomba a turisták, hogy gyönyörködjenek a rendkívül díszes, színes épületekben és szobrokban.

Annyit mindenképpen tudni kell a templom történetével kapcsolatban, hogy Qianlong császár, miután fiatal hercegből érett uralkodóvá lett, a palotát templommá alakíttatta, és a sárga süveges tibeti lámaszerzetesek tanulóközpontjává tette. Az átalakítás okairól számos történetet lehet olvasni. Ezek egyike szerint Qianlong császár apja véres kézzel szilárdította meg hatalmát. Fia úgy érezte, a lámakolostor megalapításával apja lelke megnyugvásra lelhet. Egy másik magyarázat szerint a palotából két herceg ült trónra, ezért az épületegyüttes beteljesítette költelességét, már csak templomként szolgálhat tovább. A harmadik magyarázat úgy tartja, hogy a császár bölcsessége és előrelátása testesül meg a lámatemplomban. Mint az a falakon belül mindenhol tapasztalható, négy nép, a kínai, a mongol, a tibeti és a mandzsu építészeti stílusa, illetve az e nyelveken készült feliratok hivatottak a népek egységét jelezni. Hajdanában 1500, az ország szinte minden tájáról érkező láma számára nyújtott otthont, ma mindössze hetvenen élnek a Yonghegong lámatemplomban. A rengeteg turista ellenére van olyan része is a templomnak, amely látogatóktól nem zavartatva éli mindennapi életét. Bizonyos helyekre ugyanis a turistáknak tilos a belépés. Persze ennek ellenére a rácsos ablakokon keresztül kihallatszik a szútrák mormolása, a csengettyűk és a dobok ritmikus zaja. Az itt vásárolt amuletteket egy láma némi ellenszolgáltatás fejében megszenteli, és az ártalmakat távol tartandó, néhány rizsszemet helyez még a zacskóba.

A Lámatemplom Törvénykerekének csarnokában megdicsőült mosollyal hatméteres bronzszobor ül lótusztrónuson. Vállát lótuszvirágok ékesítik, amelyekben balról egy szent tekercs, jobbról kard jelképezik a bölcsességet és az erőt. Ez Tsongkhapa, a sárga süveges buddhista irányzat alapítójának szobra.

A Dajue-templom

A Nyári Palotától mintegy 18 kilométerre fekvő, csaknem ezeréves Dajue-templom a Yangtai-hegység keleti lejtőjéhez simul. A templomba a belépőjegy ára csak 10 jüan. Reggel 8 órától délután 5 óráig tart nyitva.

A templomot eredetileg Qingquannek, azaz Tiszta Forrásnak nevezték a kerten keresztül folyó forrás vize után. A Dajue-templomot a Liao-dinasztia idején, 1068-ban építették. A Ming-dinasztia idején a templomot újjáépítették.

Az épületek fölé vastag törzsű fák, például háromszáz éves magnólia, vagy ezeréves ciprusfa hajolnak. De van itt egy igazi óriás is, egy gingkófa, amelyet hat ember tud csak átölelni. Ősszel, amikor aranysárga színben pompáznak a levelei, az emberek a fa alatt hangosan tapsolnak, hogy a levelek lehulljanak és szerencsét hozzanak. Tavasszal, körülbelül április végén a háromszáz éves magnólia virágzik, de a virágba borult famatuzsálemben csak egy hétig lehet gyönyörködni. A templomon belül található Minghui Teaház készíti a tavaszi teát. A látogatók a magnólia illatával dús levegőben teáznak, és közben gyönyörködnek a teaszertartásban. Mivel nagyon friss, kiváló teáról van szó, ezért nem olcsó mulatság a Dajue-templomban teázni. Egy főre legalább száz jüant kell számolni.

A templomban található egy étterem is, Shaoxing a neve. Az étteremben a dél-kínai konyha finomságait készítik el. A rendkívül ízletes ételek nem drágák, személyenként körülbelül 60 jüanért már jól lehet lakni.

Yongan Wanshou-torony

A Yongan Wanshou-torony közel hatvan méter magas, a Haidian kerületi Balizhuangban fekvő Cishou-templomban áll, ezért Balizhuang-toronynak vagy Cishousi-toronynak is hívják. A torony a belvárostól csak 4 kilométerre van, busszal vagy taxival egyaránt könnyedén megközelíthető.

A Yongan Wanshou-torony egyszerre jelképezi az örökkévalóságot és a múlandóságot. A Cishou-templomot a Ming-dinasztia idején, 1576-ban építették. Wanli császár édesanyja emeltette fiának és magának jó egészségért könyörögve. De a Qing-dinasztia idején a templomban nagy tűzvész pusztított. Mivel a régi kínai templomok mindig fából készültek, ezért a tűzvészt a régi templom nem élhette túl. Az akkori épületek közül csak a kőből épített Yongan Wanshou-torony áll ma is. Az egykori épületegyüttes őrződémonjainak mára csupán a csonkja maradt meg, de a torony mégis szilárdan áll. Erősebb szélben felcsendülő harangocskái jelentik az értő fül számára, hogy az Ég és a Föld itt összeér.

1990-ben a pekingi kormányzat parkot létesített a területen a Yongan Wanshou-torony védelme céljából. Mivel a közelben húzódik a Lilong út, ezért az új parkot Lilong Parknak nevezték és a toronyra is ráragadt a Lilong-torony elnevezés. Ma már a pekingiek nagy része csak a torony legújabb nevét ismeri. A park ingyenesen látogatható, ezért a közelben lakók gyakran sétálnak és sportnak itt. Az idősek a parkban reggelente kalitkába zárt madaraikat sétáltatják. Kicsit távolabb középkorú párok táncolnak báli zenére. A gyerekek a medencében aranyhalakat szemlélnek, a parkban játékos pillangókat kergetnek.

(Írta/fordította: Liu Xuesi)