Az 1954-ben létrehozott Kizilsu Kirgiz Autonóm Prefektúra területe 72 500 négyzetkilométer. A háromnegyed Magyarországgal megegyező nagyságú prefektúrában kínai viszonyok közt kevesen laknak, minthogy a lakosság száma mindössze 484 300 fő.

Az autonóm prefektúrához három megye: Akto, Akqi és Wlugqat, valamint egy város, a prefektúra központja Artux tartozik.

Habár az autonóm prefektúra nevében ott a kirgiz szó, a Kizilsu elnevezés is kirgiz nyelven van, és annyit tesz, hogy „vörös víz", ráadásul ez Kína egyetlen kirgiz nemzetiségi autonóm prefektúrája, mindezek ellenére még itt sincs többségben a kirgiz nemzeti kisebbség. Legtöbben az ujgurok vannak ugyanis Kizilsuban. Számuk 2000-ben 281 306 volt, és ezzel a prefektúra lakosságának 63,98 százalékát tették ki. A kirgizek a második legnépesebb nemzetiség Kizilsuban, az összlakosság 28,32 százalékát teszik ki a maguk 124 533-as lélekszámával. Hanok közel 30 ezren élnek az autonóm prefektúrában, tádzsikok is közel 5 ezren, a többi nemzeti kisebbség lélekszáma viszont már nem éri el az ezres nagyságrendet és az egy százalékot sem.

Az autonóm prefektúra Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület nyugati részén található, Kirgizisztánnal és Tádzsikisztánnal egyaránt határos. A két közép-ázsiai országgal összesen 1195 kilométer hosszú a közös határa. Ami a Hszincsiangon belül levő szomszédait illeti: keleten Aksu, délen pedig Kashgar határolják.

Az autonóm prefektúra székhelyét kirgizül Artux-nak (Артыш) hívják, ujgurul és kínaiul pedig Atush, illetve Ātúshí (阿图什). A prefektúra székhelye is hatalmas területű 15 509 négyzetkilométer 200 ezret valamivel meghaladó lakossággal, vagyis Kizilsu lakosainak közel fele a prefektúra székhelyén él. Artux a Tianshan hegységtől délre fekszik, a Tarim-medence északnyugati részén. A város éves középhőmérséklete 12 Celsius-fok, és mindössze 80 milliméter csapadékot lát egész évben.

Artux körülbelül 30 kilométerre északra található a kashgari repülőtértől. Az természetes, hogy az autonóm terület központjába, Ürümcsibe vannak innen repülők, az már szokatlanabb, hogy nemzetközi járatok is indulnak a kashgari repülőtérről, úgyhogy Kirgizisztánba és Üzbegisztánba is viszonylag könnyedén eljuthatunk Kizilsuból.

Ami a vonatközlekedést illetei, Kizilsu ebben is Kashgar „segítségére szorul". A kashgari vasútállomás ugyanis csak körülbelül 40 kilométerre található Artuxtól.

Egyedül távolsági autóbuszból önellátó Kizilsu, Artux városban, a Tianshan utcában található az autonóm prefektúra turistabusz-állomása.

Ha valaki Kizilsu történelmével akar megismerkedni, akkor három történelmi narratívát kell egyszerre tanulmányoznia. Egyrészt van magának a földrajzi helynek a története, másrészt a névadó kirgizeknek a történelme, és végül a kínai történelem részeként is megvizsgálandó Kizilsu múltja. Szerencsére mi a turisták, az utazók, az idegenforgalmi látványosságok szempontjából vizsgáljuk Kizilsut, ezért számunkra leegyszerűsödik a dolog. Elég, ha annyit tudunk, hogy Kizilsu területe először a Han-dinasztia (i. e. 206 – i. sz. 220) idején került kínai fennhatóság alá. A kirgizek pedig akkor még meglehetősen messze voltak mai hazájuktól, nota bene Kizilsutól, mivel csak a 10-13. században költöztek el a kirgiz őshazából, amely Szibériában, valahol az Orhon és a Jenyiszej folyók környékén volt. És még ennél is jóval később jelentek meg a mai autonóm prefektúra területén.

Kizilsu igencsak messze fekszik a tengertől, ezért tipikus kontinentális éghajlata van. A prefektúrába utazók erős napsütésre és száraz időjárásra számítsanak. Télen hideg van, a nyár pedig szeszélyes Kizilsuban. A turisták számára mégis ez utóbbi, a nyár, illetve még az ősz ajánlható a prefektúra felkeresésére.

Kína egyetlen kirgiz autonóm prefektúrája elsősorban gyönyörű természeti tájairól nevezetes. Ugyanakkor az itt élő tizenegy nemzetiség miatt az egzotikumot, a kisebbségi kultúrát kedvelők is érdekesnek fogják találni Kizilsut.

Akto megyében található a Muztagata-csúcs. Itt már olyan magasan járunk, hogy a csúcsról sohasem olvad el a hó és a jég. A pompás látványt nyújtó csúcs a Karakul tó mellett van. Nyáron és ősszel a Muztagata-csúcs közelében levő szálláshelyek megtelnek, ugyanis rengeteg hegymászó jön ide Kínából és külföldről egyaránt. Egész Kizilsu prefektúrában a Muztagata-csúcs és a többi havas hegycsúcs által körbefogott magashegyi tó jelenti a leghíresebb és legvonzóbb természeti látványosságot.

De természetesen kulturális és történelmi örökségből is találni jócskán Kizilsuban. Kezdjük a sort egy olyannal, amely még félig természeti látványosság is, hiszen egy barlangról van szó. Csakhogy, mint azt még a Kínát kevéssé ismerők is tudják, Kína barlangjai sokszer rejtenek értékes kincseket, hogy most csak a Magyországon legismertebb, Stein Aurél által megdézsmált tunhuangi Ezer Buddha Barlangot említsük. A Három Halhatatlan-barlang az Artux város délnyugati részén fekvő Artux kisvárosban, a Hakmark folyó déli partján található egy meredek sziklán. Három egymás mellett levő barlangról van szó. A helyiek Tokuz-Ukla néven ismerik a barlangokat.

A barlangok négyzetes alapúak, hosszanti irányban íves a mennyezetük. A baloldali barlangban van egy festett lótusz, amelyet több tucat különböző testtartásban levő buddha vesz körül. A középső barlangban mindössze egy kőből faragott, de befejezetlen ülő buddha van, jobbján és balján egy-egy álló buddhával. Nem lehet tudni, hogy a barlangokat mikor vájták a sziklába, de igen régiek. A ma látható festmények például nem az eredetiek, azokat már a 618 és 907 között fennállt Tang-dinasztia vége felé átfestették, azaz a barlangok ennél az időpontnál jóval régebbiek.

Kizilsu leghíresebb kulturális és történelmi öröksége az autonóm prefektúra székhelyétől 2 kilométerre délkeletre található Sulitan Saduk Bogla Khan Mazar. Az ujgur „mazar" szó az arab nyelvből érkezett, szó szerinti jelentése „egy hely a látogatásra". A mazar szóval Hszincsiangban az iszlám szentek vagy más híres emberek sírjait, síremlékeit jelölik.

Jelenlegi ismereteink szerint a Sulitan Saduk Bogla Khan Mazar egész Hszincsiangban a legrégebbi mohamedán síremlék. Először 956-ban építették fel, majd az eredeti helyén 1950-ben építették újjá. 1995 és 1998 között alaposan felújították. A mazart, vagy nevezhetjük mauzóleumnak is, Sulitan Saduk Bogla Khan emlékére építették. Ő volt a hajdani erős, mára viszont már szinte elfeledett török etnikumú dinasztia, a Karahánidák első kánja, aki felvette az iszlám hitet.

A Sulitan Saduk Bogla Khan Mazar emlékhely kapuból, falakból és sírboltból áll. A sírboltot téglákból és faanyagból építették. A mazar bejárata keletre néz, a másik három égtájra boltíves ablakok nyílnak. A mauzóleum falait téglákból kirakott mintákkal díszítették. A síremlék kulturális emlékként Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület védelme alatt áll.

A Karahánidák ősi fővárosának romjai is Kizilsu központjának közelében vannak. Az Artux várostól körülbelül 10 kilométerre fekvő Azak kisváros Kumusak falvánál találhatók a romok. A 10. és 15. század között fennállt birodalom hajdani nagyságát ma már igen nehéz elképzelni a mai romok alapján.

Ha az iszlámról már esett szó, akkor most következzék a buddhizmus, hiszen Kizilsu prefektúra idegenforgalmi nevezetességei között számon tartanak buddhista templomot is. Hogy mennyire jogosan, azt mindenki maga döntse el, hiszen a Rawak buddhista templom tulajdonképpen már nem Kizilsuban van, hanem a Hotan prefektúrához tartozó Lop megyétől 60 kilométerre északnyugatra, a sivatagban található.

A rawak szó jelentése: nagyobb épület. A buddhista templom közepén egy sztúpát találunk, amelyet napon szárított téglákból emeltek. A kereszt formájú alapra épített sztúpa magassága 5,3 méter. A buddhista kegyhely körüli udvar 50 méter hosszú és 45 méter széles. A buddhista templom falai hasjdanán magasak voltak, ma körülbelül 3 és fél méteresek. A falak kívül és belül is festményekkel és domborművekkel díszítettek. A motívumok közt Buddha és bodhiszattvák is szerepelnek. Körülbelül a 4. század közepe és a 10. század közötti időszakból valók a legkorábbi emlékek a Rawak buddhista templomnál.

(Írta/fordította: Hajnal László)