Shandong tartományban kényelmes a közlekedés és fejlett a légi, vasúti, közúti és hajózási forgalom. A tartományban hét polgári repülőtér működik. Ha nagysebességű vonattal utazunk Pekingből Shandongba, akkor mindössze két óra alatt meg is érkezhetünk. A Jing-hu, Jing-fu, Ji-qing és így tovább, összesen több mint harminc autópályából álló tartományi úthálózatot jelenleg is bővítik. Qingdaóban, Yantaiban, Shijiugangban, Weihaiban, Longkouban és még néhány városban egyaránt található kikötő.

A Taishan hegy

Kínában az ősi, még az ókorban kialakult animisztikus kultuszok továbbélése nyilvánul meg a hegyek tiszteletében. Az öt égtájnak megfelelően öt szent hegyet tartanak számon. Észak szimbóluma a Hengshan (Shanxi tartományban), nyugaté a Huashan (Shaanxi tartományban), délé ugyancsak a Hengshan (Hunan tartományban), keleté a Taishan (Shandong tartományban), a közép szimbóluma pedig a Songshan (Henan tartományban).

Az öt hegy közül a keleti, a Taishan tett szert a legnagyobb jelentőségre, jelentős vallási központ és az első hegy Kínában, a kínai állami hegynek is hívják. A Taishan a Sárga-folyó vízgyűjtő területén található, az ősi kínai kultúra születési helyeinek egyike. A Taishan déli lábánál találták meg a Dawenkou neolit kultúra (i. e. 4100 – 2600 k.) nyomait. Az itt feltárt sírokban szürke és vörös, geometrikusan vagy növényi motívumokkal díszített agyagedényeket, kőből és elefántcsontból készült horgokat, hajtűket és fésűket, valamint jádedíszeket és jádéból készült eszközöket találtak.

A Taishan északi lábánál találták meg egy másik újkőkorszaki kultúra, a Longshan kultúra (i. e. 3000 – 2000 k.) maradványait. A Longshan kultúra különösen finoman megmunkált, vékony falú fekete kerámiaedényeiről ismert, amelyek korongon készültek. A kultúra lakói döngölt fallal és árkokkal körülvett településeken éltek, és már rizst is termesztettek. A Taishan közelében találták az 500 ezer évvel ezelőtti Xintai homo sapiens kövületét, illetve a 400 ezer évvel ezelőtti Qiyuan sapiens maradványait. Minden hegynek saját istene van, akik a maguk területén képesek befolyásolni az emberek életét. A hagyomány szerint a Taishan hegy istene irányítja az emberi sorsot, beleértve a születést, a halált, a gazdagságot, valamint a megbecsülést.

A Taishan közelében, mindössze 70 km-re található Qufu városa, ahol Konfuciusz élt, s ahol el is temették. Többek között ennek köszönhetően a Taishan hegy Kína vallásos életének egyik központjává vált, a legkedveltebb zarándokhelyek egyike. A hegyre vezető utat kőlapokkal rakták ki, díszes lépcsőket, kapukat építettek, és a hegy tetejét is számos kolostor, szentély díszíti.

A Taishan a taoista vallás központja is. A legenda szerint a Taishan hegy környékén nyílik a föld alatti birodalom, a túlvilág bejárata. Itt gyűjtik össze az élők adatait, és ide érkeznek a holtak lelkei is.

1987-ben az UNESCO listájára Taishan egyrészt 2000 éves történelme, másrészt pedig az épített és a természeti környezet csodálatos harmóniája miatt került fel. A Taishan volt az első hely, amely mind a természti, mind pedig a szellemi kulturális világörökségek listájára felkerült.

A hegy drótkötélpályán vagy gyalog is megközelíthető, természetesen ez utóbbi jóval nagyobb élmény és rengeteg szép fényképezési lehetőséget kínál. Mindenképpen érdemes a hegycsúcson tölteni az éjszakát és időben felkelni a napfelkeltéhez.

A Dongyue-templom a Taishan első temploma, és Dai-templomnak is hívják. A templomot a Qin- és és Han-dinasztiában építették, azaz az időszámításunk előtti 221 és az időszámításunk szerinti 220 között. A Song-dinasztia idején (960-1279) kibővítették. A kínai császári dinasztiák között szokásba jött, hogy a császároknak fel kellett mászni a Taishan hegyre, és vallási ünnepséget kellett tartaniuk a Dai-templomban. A templom területe közel 100 ezer négyzetméter. Belépőjegyet külön kell vásárolni, 30 jüan az ára.

A Taishan hegyre márciustól novemberig a legjobb utazni. A hegyre szóló jegy ára február elsejétől november 30-ig 127 jüan, december elsejétől január 31-ig pedig 100 jüan. A 60 évnél idősebbek és diákok félárú jegyet vásárolhatnak. A 70 évnél idősebbeknek és a 120 centiméteres testmagasság alatti gyerekeknek pedig ingyenes a belépés.

Jinan

Jinan város Shandong tartomány középső részén terül el, a tartomány közigazgatási székhelye. Északra a Sárga-folyó alsó szakasza határolja, délre a Taishan heggyel határos. A több mint 4600 éves múlttal rendelkező város történelmi és kulturális szempontból is a nevezetes városok közé tartozik. Már mintegy ezer éve jelentős város. A város a Tai-Yi hegység és az Észak-kínai Alföld találkozásánál fekszik, három oldalról hegyek veszik körül, ennek következtében Jinant észak-kínai katlannak is hívják, hiszen nyáron nagy kánikula van a városban. A város gazdag vizekben, ezért „források városa" néven is ismerik. Jinan városban 72 legnemesebb forrás van, ezek között a Baotu nevű forrás áll az első helyen, ezért a „Kerek ég alatti első forrás" nevet kapta. A hosszú történelem folyamán a Baotu forrást „Luo forrás", „Eying forrás", valamint „Puliu forrás" néven is emlegették. Az Északi Song-dinasztia korában élt író, Zeng Gong adta a forrásnak a Baotu forrás nevet. A Baotu forrás csodálatos környezete és erős buzgása minden bizonnyal mély benyomást tesz a turistákra.

Számtalan vízforrás tör fel itt a földből, és folyókba, tavakba gyűlik össze. Nyáron, amikor nagy a csapadék, kisebb-nagyobb vízforrások találhatók a város közepén lévő régi házaknál. A városban az óvárost körülvevő folyó olyan tiszta, mint korábban. Az emberek a festett sétahajókban körutat tehetnek a folyón, teát ízlelve gyönyörködhetnek a két parton növő fűzfák szépségében. A sétahajók áthaladnak a nevezetes turistahelyeken: a Heihu (Fekete-tigris) forráson, a Quancheng téren, a Baotu forráson és a Wulong (Öt sárkány) tavacskán is, míg végül a Daminghu parkba érkeznek. A Daminghu park Jinan egyik nevezetessége. A városi vízforrások túlnyomó többsége itt buzog fel a földből. A Daminghu tulajdonképpen tó, partját fedett folyosók, pavilonok és pagodák övezik. A tavat pedig teljesen befedik a lótuszvirágok, leveleik összeérnek.

Jinan belvárosának délkeleti részén 285 méteren magasodik a Qianfoshan hegy. A Sui-dinasztia kezdetén, vagyis körülbelül 1500évvel ezelőtt nagyon népszerű volt a buddhizmus. A hívők országszerte a hegyoldalakba ásták a barlangokat. A Qianfoshan hegybe is több mint ezer Buddha-szobrot vágtak. A hegy neve kínaiul éppen ezért „ezer Buddhát" jelent. A hegyet sötétzöld szinű fenyőfák borítják, és több klasszikus kínai épületet lehet megtekinteni, vagy ezekben megpihenni. Közülük, a mintegy két hektáron épitett Xingguo buddhista kolostor a legfontosabb épületegyüttes. Az ezer Buddha szoborral teli hegyoldal a kolostor mögött található.

Azt mondják, hogy a kínai történelem és kultúra hatalmas tárházában Jinan város ókori utcái és sikátorai olyan nagy jelentőséggel bírnak, hogy a kínai hagyományos nemzeti kultúrát kiállító folyosóként szolgálnak. Az ókorban volt egy mondás „9 utca, 18 sikátor és 72 hutong". Ezt Jinan utcáiról mondták, habár azoknak a száma nem pontosan ennyi volt. Az utcák közül a Furong nevű utca volt a legtipikusabb kereskedelmi és kulturális utca. A Ming-dinasztia korában élt De herceg kastélya a Furong utcában feküdt, a Furong forrás is ezen a területen van - az utca ezekről kapta a nevét.

(Írta/fordította: Liu Xuesi)