Kedves hallgatóink, mai Utazás Kínában című műsorunkban a Xinjiang Ujgur Autonóm Terület százéves útjáról, a Második Hídról (Er Dao Qiao) lesz szó.

A dal szövege a következő: A Xinjiangi Ürümcsiben található a Második Híd út, mindenki, aki már járt ez úton, biztosan elmondja, hogy milyen jó hely a Második Híd.

A Xinjiang Ujgur Autonóm Terület északnyugat-Kínában terül el, a területe Kína hatodát teszi ki. Gazdag turisztikai erőforrásokban a varázslatos természeti látványosságok, különleges néprajzi elemek illetve szokások, valamint a Selyemút gazdag történelme miatt. Az 1 millió 600 ezer négyzetkilométer területű Xinjiangban sokszínű természeti látványosságokat és kulturális nevezetességeket tekinthetünk meg. A világhírű ősi Selyemút a turisták számára még vonzóbbá teszi a várost. A Tianshan, az Artaj és a Kunlun hegyvonulatok között gleccser, valamint ritkán előforduló értékes vadállatok láthatók. A xinjiangi természeti látványosságok és a hosszú történelemre visszatekintő közép-ázsiai civilizáció jól kiegészítik egymást, együtt alkotva Nyugat-Kína különleges atmoszféráját.

Xinjiangban van egy közmondás: Ha Xinjiangba utazol, akkor nem szabad kihagyni Kashit. Ha Ürümcsibe mész, de nem jársz a Második Híd úton, akkor nem is voltál Ürümcsiben. Az 1200 méter hosszú Második Híd úton a boltok minden reggel kinyitják a kapuikat, kínai és külföldi üzletemberek és turisták egyaránt látogatják őket. Az eladók az ujgur és kínai nyelven kívül angolul és oroszul is értenek.

A Második Híd út nem nagy, de sok iszlám stílusú épület található itt, beleértve a Második Híd piacot, a Xinjiang Népi utat és a Xinjiang Nemzetközi Bazárt, amelyek szép számban vonzzák a kínai, orosz, pakisztáni és kazahsztáni turistákat.

A Második Híd a 19. évszázad végén és a 20. évszázad elején alakult ki. Az Ürümcsi történelme című könyv szerint régen a kereszteződésnél állt egy fából készült híd, az volt a Második Híd. Azért hívták a második hídnak, mert a közelben volt az első híd, ami szintén fából készült. A Qing dinasztia alatt a cári Oroszország a Második Hídnál hozta létre kereskedelmi övezetét. Xinjiang a Kína és a nyugati országok közötti kereskedelmi utak ütőerén feküdt, így nagy hangsúlyt kapott a gazdaság és a külkereskedelem. A Második Híd a xinjiangi nemzeti kisebbségek és a nyugat- illetve a közép-ázsiai népek közötti kereskedelem központjává vált.

1949. után a spontán kialakult Második Híd mezőgazdasági piacra építve a kínai kormány létrehozta a nemzeti bevásárlóközpontot, az Egyesült Színházat, és más létesítményeket. Az 1980-as években megépítették a Második Híd piacot, amely 6756 négyzetméternyi területet biztosít a kereskedőknek. Több mint 660 kereskedő értékesíti itt több mint 1600 féle nemzeti áruját. Mindennap körülbelül húszezer ember cserél árut a Második Híd piacon.

A Xinjiang Ujgur Autonóm Területen sok nemzeti kisebbség lakik. A Második Hídnál az ujgur, hui és kazah nemzeti kisebbségekhez tartozó emberek élnek. Egy hui asszony, aki korábban a Második Híd közelében lakott, tudósítónknak elmondta:

A régi lakásunk nagyon szegényes volt, az egész környék egy nyomornegyedhez hasonlított.

1999 márciusában az ürümcsi kormányzat 500 millió jüant fordított a Második Híd átalakítására és a Xinjiang Nemzetközi Bazár létrehozására. A fejlesztést a nemzeti sajátosságok és a földrajzi jellemzők figyelembevételével kezdték meg. 2003-ra befejeződtek az átalakítási munkálatok és a terület ismét megnyitotta kapuit. A Xinjiang Nemzetközi Bazár közel 40 ezer négyzetméternyi területen fekszik, az újonnan emelt épületek összterülete eléri a 100 ezer négyzetmétert. Többek között felhúztak egy 80 méter magas kilátótornyot, egy iszlám mecsetet, egy nyolcezer négyzetméteres színházat, háromezer üzletet, és egy háromezer négyzetméteres menzát.

Xinjiang külkereskedelme gyorsan nőtt az elmúlt 5 évben. 2007 és 2011 között Xinjiang külkereskedelmi forgalma elérte a 81 milliárd amerikai dollárt, ami több mint 240 százaléka a 2002-2006-os időszak eredményeinek. A közvetlen külföldi befektetések az elmúlt öt esztendőben 875 millió dollárt értek el, azaz a 2002-2006 közötti időszakhoz képest több mint megháromszorozódtak. A régióban már régóta a határ menti kereskedelem a külkereskedelem legfőbb formája. Az elmúlt 5 évben Xinjiang kihasználta kedvező földrajzi helyzetét a szomszédos országokkal folytatott gazdasági kapcsolatok megerősítéséhez és a közép-ázsiai piacok kiaknázásához.

A Xinjiang Nemzetközi Bazár létrehozása emelte a Második Híd üzleti kerületének vonzerejét és tökéletesítette a kerület funkcióját. Erről Wang Jianling, a Második Híd átalakítását vezető csoport igazgatója tudósítónknak elmondta:

2003-ban és 2004-ben a Nemzetközi Bazár létrehozása után egyre több turista érkezett. A statisztikai adatok szerint a megnyitást követő egy évben néhány millió turista látogatott el a Bazárba, 2004-ben ötszáz millió, azután hatszáz millió, hétszáz millió, 2010-ben már 1,2 milliárd turista fordult meg a Nemzetközi Bazárban. Az üzletemberek igen vidámak és a zsebük tele van pénzzel. A Xinjiang Nemzetközi Bazár területe nagyobb, mint az isztambuli bazáré. Ezért mondhatjuk, hogy a Xinjiang Második Híd Nemzetközi Bazár a legnagyobb bazár a világon.

Jelenleg a Nemzetközi Bazár a Második Híd ikonszerű épülete. A bazár ujgur nyelven piacot jelent. A xinjiangi városokból, megyékből és falvakból, illetve a közép-ázsiai országokból érkező hagyományos művészeti és kézműves árucikkek, valamint a mindennapi árucikkek vásárolhatók meg a Bazárban. Van például orosz lámpa, török szőnyeg, egyiptomi porcelán, pakisztáni bronzáruk, közép-ázsiai fűszerek, cseh kristály, ujgur sapka, yingjisha-i kés, hetian-i jáde, turpáni mazsola, valamint helyi friss és szárított gyümölcsök.

A Xinjiang Nemzetközi Bazár piac osztályának vezetője elmondta:

A bazár kereskedőinek 70%-a valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozik, ezért az árucikkek jelentős része is nemzetiségi jellegű. Találunk itt közép-ázsiai árucikkeket ugyanúgy, mint a helyi ujgur nemzetiség árucikkeit. A bazárban hat piac található: a jáde piac, a szőnyeg piac, a művészeti piac, a szárított gyümölcs piac, és a vállkendő piac. Jelenleg egy nap 100 ezer vásárlót fogad a bazár.

(Írta/fordította: Liu Xuesi)