A Tibeti Autonóm Terület Kína délnyugati részén fekszik. Tibetet a világ tetejének nevezik, a Qinghai-Tibeti-fennsíkot pedig a földgömb harmadik sarkának is hívják. Ezt a nevet a fennsík tengerszint feletti magassága, valamint a hideg és száraz éghajlata miatt érdemelte ki. Tibet területe több mint 1,2 millió négyzetkilométer és az átlagos tengerszint fölötti magassága meghaladja a 4000 métert. Az állandó lakosság körülbelül 3 millió fő, akiknek 90%-a tibeti nemzetiségű.

A Qinghai-Tibeti-fennsík, kínaiul Qingzang-fennsík jellegzetes természeti adottságaival és éghajlati sokszínűségével fontos helyet foglal el a Föld fennsíkjai és magasföldjei között. A Qinghai-Tibeti-fennsík létrejötte összefügg a Föld erőteljes változásával, a Himalája-hegység kialakulásával. A Himalája a Qinghai-Tibeti-fennsík déli pereme fölött emelkedik. Ázsia sok nagy folyója ered innen, például a Yarlung Zangbo folyó.

12 évvel ezelőtt indították útjára Nyugat-Kína nagyszabású fejlesztési tervének megvalósítását. Az elmúlt 12 évben Kína és a Tibeti Autonóm Terület több mint 10 milliárd jüant fordított a tibeti környezetvédelemre. Ez egymást gerjesztő folyamat, mivel a gazdasági fejlesztés során védik a környezetet, a környezetvédelemmel pedig fejlesztik a gazdaságot. Tibetben a tervek szerint zöldebbek lesznek a hegyek és tisztábbak a folyók, mint korábban.

2012 októberében rádiónk tudósítója az észak-tibeti területen járt. A Qinghai-Tibeti vasútvonal a végtelen fennsíkot szeli át. Amikor jön a vonat, a híres tibeti antilopok a vonat mellett futnak.

A vasútvonal avatására 2006. július 1-jén került sor. Az építkezés során többen aggodalmuknak adtak hangot, hogy a vasútvonal építése rossz hatást fog gyakorolni a természeti környezetre. De a hivatalos vélemény szerint az emberek, az állatok és a természet összhangban élnek, a gazdasági fejlesztés és az ökológiai védelem is összhangban van.

Az építkezés és a vasút üzembe állításának tervezett költsége 26 milliárd jüan volt. A vasútvonal közelében összesen 33 állatvédelmi projektet valósítottak meg. A leglátványosabb példa erre a vonuló állatok számára épített alagutak, amelyeken az állatok a vasúti sínek alatt juthatnak a sínpár egyik oldaláról a másikra. A Qinghai-Tibeti Vasúti Társaság lhászai irodájának vezetője tudósítónknak beszélt az építkezés környezetvédelmi oldaláról is.

„A vasútvonal kiépítése során nagy figyelmet fordítottunk a környezetvédelemre. Példának említhetem a természetvédelmi területek védelmét, az állatok vonulását segítő alagutak építését, a magashegyi növényzet védelmét, a tájvédelmet, a folyók és egyéb vizek minőségének védelmét, illetve a talaj- és vízvédelmet" – sorolta a vasúti társaság munkatársa.

A Tibeti Autonóm Terület egyedülálló földrajzi adottságokkal és gazdag természeti erőforrásokkal rendelkezik. A kínai központi kormány nagyon fontosnak tartja a környezetbarát fejlesztést, illetve a környezetvédelmet Tibetben. Az utóbbi években a Tibeti Autonóm Terület kormánya összesen 10 milliárd jüant fordított a környezetvédelemre. A kormány 21 ökológiai védett területet, 7 nemzeti erdőparkot, 3 geoparkot, illetve 47 természetvédelmi területet hozott létre az autonóm területen, amelyek összesített területe Tibet területének egyharmadát teszik ki.

A Tibeti Autonóm Terület Fejlesztési és Reformbizottságának Nyugat-Kína nagyszabású fejlesztési tervével foglalkozó vezetője, Zheng Guoping szintén nyilatkozott rádiónk tudósítójának.

„Az ökológiai építkezés és a környezetvédelem Nyugat-Kína nagyszabású fejlesztési terve végrehajtásának előfeltételei, a tibeti gazdaság és társadalom fenntartható fejlesztésének elkerülhetetlen követelménye" – összegezte a lényeget Zheng Guoping, a Tibeti Autonóm Terület Fejlesztési és Reformbizottságának Nyugat-Kína fejlesztési tervével foglalkozó vezetője.

A Qinghai-Tibeti vasútvonal elkészülte óta az idegenforgalmi létesítmények egyre jobbak és modernebbek lettek Tibetben. Erre szükség is van, hiszen a vasúti közlekedésnek köszönhetően ugrásszerűen megnőtt a Tibetbe utazók száma. Az utóbbi 6 évben összesen 32 millió kínai és külföldi turista érkezett az autonóm területre. Az idegenforgalomból származó bevételek megközelítették a 10,3 milliárd jüant. Minderről Tang Changxiang, a Tibeti Autonóm Terület Idegenforgalmi Hivatalának vezetője nyilatkozott a Kínai Nemzetközi Rádió tudósítójának.

„Az elmúlt 12 évben a tibeti idegenforgalom a korábbi teljesítményét megsokszorozva vezető iparággá változott. Az idegenforgalom fejlesztése során nagyon fontosnak tartjuk a környezet védelmét. A Tibeti Autonóm Terület kormánya a fejlesztések során mindig kiemelten kezeli a környezetvédelmet" – mondta Tang Changxiang, a Tibeti Autonóm Terület Idegenforgalmi Hivatalának vezetője.

A kínai központi kormány és a helyiek támogatásával a tibeti gazdaság gyorsan és fenntartható módon fejlődik. A Nyugat-Kína nagyszabású fejlesztési terve végrehajtásának 12 évében a tibeti parasztok élete sokat változott. Az egy főre eső GDP kilenc egymást követő évben kétszámjegyű növekedést mutatott fel Tibetben. Átalakul az emberek élete, ezzel együtt a városok és falvak képe is változik. A tibeti GDP az 1959-es 174 millió jüanről 2011-re 60 milliárd 583 millió jüanre emelkedett. Az egy főre eső GDP 142 jüanről több mint 20 ezer jüanre nőtt. A születéskor várható élettartam az 1951-es 35,5 évről mára 67 évre emelkedett.

A Lhásza város Dazi megyéjében található Baga falu híres környezetvédelmi programjáról. A falut úgy is emlegetik, mint „biogáz falu". 2010-ben Baga falu megkapta a kínai ökológiai civilizációs falu elnevezést.

Baga faluban 2006-ban kezdtek biogázt használni. Ma már a falusiak többsége biogázzal főz. Egész Tibetben ma körülbelül 150 ezer paraszt használ biogázt.

Zhapusang is Baga falu lakosa. A családjával együtt egy kétemeletes épületben lakik. Felesége minden reggel biogázzal főz az egész családnak.

„Régen szárított tehéntrágyát használtunk a tűz táplálására. De az nagyon füstös és nehézkes is a használata. A biogáz viszont tiszta, kevesebb pénzünkbe is kerül, ugyanakkor használatával támogathatjuk a környezetvédelmet" – fogalmazott a Baga faluban élő Zhapusang.

Az elmúlt 12 évben Tibet eredményeket ért el a talaj- és vízvédelem, valamint a természetvédelmi területek kiépítése területén is. Jelenleg a tibeti folyók a felszíni vizek minősítési rendszerében a 3-as szintet érik el, a tavak vízminősége pedig 1-es szintű Tibetben. Az autonóm terület városainak és megyéinek 95 százalékában a levegő minősége eléri a kiváló szintet. A vizenyős területek nagysága Tibetben meghaladja a 6 millió hektárt.

He Gang, a Tibeti Autonóm Terület Társadalomtudományi Akadémiájának tudományos munkatársa rádiónk riporterének a tibeti környezetvédelemről beszélt.

„A legutóbbi környezeti felmérések nyomán született beszámoló szerint a tibeti víz és levegő a természeteshez közelítő állapotban van. Elmondható, hogy Tibet a legjobb természeti környezettel rendelkező területek egyike a világon. Tibet gazdasági fejlesztése, illetve környezetvédelme fenntartható fejlődési úton halad előre" – fogalmazott He Gang, a Tibeti Autonóm Terület Társadalomtudományi Akadémiájának tudományos munkatársa.

(Írta/fordította: Liu Xuesi)