A minap a Kínai Nemzetközi Rádió egyik magyar újságírója néhány napot Mongóliában töltött. A Pekingből Ulánbátorba tartó repülőgépen, kicsi a világ, azonban volt egy másik magyar utas is. Mint hamar kiderült, a 24 éves turista, aki Zsókaként mutatkozott be, már nem először járt Kínában. Éppen 12 évvel ezelőtt, ugyebár 12 évesen, még általános iskolásként érkezett először Pekinge. Kit ne érdekelnének az akkori és a 2013-as benyomásai? Vajon milyennek látta korábban Kínát és milyennek most? Az alábbiakban a 24 éves magyar egyetemista lány Kínában szerzett élményeinek összefoglalása következik. A magyar turista először beszámolt hajdani pekingi élményeiről, majd pedig arról, hogy hol járt idén Kínában, és miért éppen télen jött második alkalommal az országba.

Zsóka először 12 évesen látogatott el Kínába. Hogy kicsi volt-e vagy sem, arra ma már nem nagyon emlékszik. 14 éves korában Új-Zélandon is járt, az az utazás is hasonló emlékeket hagyott benne. Egyik utazás során sem volt már gyerek, de természetesen felnőtt sem volt. A pekingi útra is jól emlékszik, főleg azután, hogy a második utazása miatt felfrissültek a hajdani emlékek. Hiszen az emlékek nem tűntek el, a kínai nagy falnál vagy éppen a Tiananmen téren járva rögtön felidéződtek a hajdani emlékek, amikor húgával és édesapjával állt ugyanott, ahol 2013-ban egyedül.

Rettentő hosszú volt Pekingbe utazni, hiszen akkor még nem volt, ma pedig már nincsen közvetlen járat Budapest és Peking között. 2001-ben Zsóka Frankfurtban szállt át, ahol egyébként német gumicukrot evett a húgával. Persze nagyon élvezte az utazást, hiszen vigyáztak rájuk. És az egész utazás jól indult, hiszen egy 12 éves gyerek már a repülőtéri elektromos kocsit is rettentően élvezi.

12 évvel ezelőtt június végén érkezett Pekingbe, ahol akkor hatalmas volt a hőség. A levegő viszont egészen jó volt akkoriban. Ezek a konkrétumok. Volt viszont valami, amit nemhogy 12 évesen, de még most sem tudott Zsóka igazán megfogalmazni. Talán Kína hangulata, Kína szelleme csapta meg az akkor még kiskamasz lányt. Ez roppant érdekes, mert azon kívül, hogy kínai betűket látott már a repülőgép ablakából is, minden egyéb lehetett volna akár Magyarországon is. No persze a méreteket leszámítva, de minthogy Frankfurton át érkezett, ezért már a hatalmas repülőtérhez is hozzászokott. Annak ellenére, hogy a repülőtéren még inkább a nemzetközi formavilág fogadta, mégis úgy érezte, hogy egy teljesen más, fantasztikusan érdekes, és persze számára igencsak titokzatos világba csöppent.

A 24 éves magyar egyetemista lány arról is beszélt, hogy mi történt ezután, hogyan szembesült a kínai Kínával, vagyis az ország hagyományos kultúrájával, történelmével, idegenforgalmi nevezetességeivel, műemlékeivel, emlékműveivel.

A kínai nagy falat például gyermekként sokkal kisebbnek gondolta, de aztán amikor életében először felmászhatott rá, és végignézett a végtelenbe kígyózó falon, akkor teljesen le volt nyűgözve a világ egyik csodájának monumentalitásától. Egyébként az eltelt 12 év alatt Kína rettentő sokat változott, minden újabb, szebb és nagyobb lett, mint korábban. Olyannyira, hogy még a kínai nagy fal is nagyobb lett. No, nem azért, mert hozzáépítettek volna, hanem azért, mert az elmúlt évtizedben is találtak olyan falszakaszokat, amelyeket korábban nem ismertek, illetve amelyekről korábban nem gondolták, hogy a kínai nagy falhoz tartoznak.

Zsóka első utazása során járt a Vén Sárkányfejnél is, vagyis a kínai nagy fal kezdőpontjánál, azon a helyen, ahol a nagy fal a tengerrel találkozik, és ugyan még elég kicsi volt, de azt a helyet lehetetlen volt elfelejteni. Később utánaolvasott a dolognak, és ma már tudja azt is, hogy a Vén Sárkányfej a Shanhai-átjárónál épült, egészen pontosan attól déli irányban 4 kilométerre, az építtetője pedig a Ming-dinasztia egyik tábornoka, Qi Jiguang volt.

Amikor pedig olvasott a nagy falról, az is eszébe jutott, amit pedig már elfelejtett, hogy milyen feliratot látott hajdanán a Vén Sárkányfejnél. Természetesen azt, hogy: „Az ég és a tenger itt kezdődik."

Ezzel kapcsolatban a magyar egyetemista lány arról is beszélt, hogy milyen furcsa dolog az emlékezet. Ezt a híres feliratot ugyan elfelejtette, de amikor egy Kínáról szóló könyvben a nagy falról olvasott, rögtön felidéződtek az emlékek. És egy másik érdekes dolgot is észrevett: a hajdani ételek ízei is ugyanúgy megmaradtak, mint a vizuális élmények. Ez tényleg nagy meglepetés volt. Persze Zsóka Magyarországon is gyakran eszik kínai éttermekben, vagy inkább kifőzdékben, de nem ezért emlékszik a kínai ízekre, hiszen Magyarországon inkább kínaiasch ízek vannak, az autentikus kínai konyhát pedig Kínában lehet megkóstolni.

Persze nem az ételek miatt tért vissza 12 évvel később Kínába. Illetve helyesebb azt mondani, hogy nem kizárólag az ételek miatt, hanem azért, hogy újra átélje azt az élményt, amit 12 éves korábban egyszer már megtapasztalt. Kíváncsi volt arra is, hogy milyen változások történtek az országban. Vagy arra, hogy milyen Peking abban az évszakban, amikor kevesebb a turista. Ezért is választotta a február végét, március elejét utazása időpontjául. Egyébként Zsóka épp most fejezte be az egyetemet, és ezzel az úttal jutalmazta magát a sikeres diplomamunkája után. Ugyan nem lesz sinológus, de miként tette azt az elmúlt években, úgy a jövőben is mindig kitüntetett figyelemmel fogja követni a Kínában történt eseményeket.

De visszatérve az utazási élményekre, Zsóka beszélt arról is, hogy mindenképpen vissza fog még térni Kínába, hiszen a kontinensnyi országban olyan sok felfedezni való van számára. Talán lesz, aki azt mondja, hogy a mostani útját elvesztegette, hiszen szinte csak azokat a helyeket járta be ismét, amelyeket 12 évvel korábban, 12 éves lányként már egyszer felkeresett. Zsóka azonban tiltakozik a gondolat ellen. Ahogy kétszer egymás után nem lehet belelépni ugyanabba a folyóba, úgy kétszer egymás után nem lehet meglátogatni ugyanazt az országot. Ugyan két alkalommal volt a kínai nagy fal Vén Sárkányfej nevű kezdőpontjánál, illetve a badalingi szakaszánál is, de egyrészt ő maga is megváltozott 12 év alatt, másrészt a felkeresett helyek is változtak. A nagy fal badalingi szakaszánál, a faltól nem nagy távolságra például akkoriban ültettek facsemetéket, és ahogy a feliratokból megtudta, külföldi szakértők is részt vettek a faültetésben. Nos, 12 évvel később a fák nagy része még megvolt, szépen megnőttek, senki meg nem mondta volna, hogy ültetett fák, ha nem tanúskodna erről emléktábla, no meg Zsóka emlékezete.

De ugyanezt el lehet mondani az összes felkeresett hellyel kapcsolatban is. Pekingre például rá sem lehet ismerni. Legalábbis a harmadik körgyűrűn kívüli Pekingre, mert hiszen a nevezetes turistalátványosságok azért nem változnak. A Tiananmen tér most is ugyanolyan, mint volt 2001-ben, no de mégis mennyire más a hatalmas teret nyári kánikulában, illetve télutóban látni!

A kulináris élményekről már nem is beszélve. Hiszen az echte pekingi kacsát miért ne lehetne többször is megkóstolni, nota bene, akár mindennap. Miként oly sok külföldinek, Zsókának is ez az étel volt ugyanis a kedvence. Második utazása során viszont beleszeretett a pirított rizsbe is, úgyhogy szó sincsen arról, hogy csak nosztalgiázott volna.

És valljuk be, egy 24 éves lány esetében nem is nagyon hinnénk el, hogy a második kiruccanása teljes egészében a nosztalgia jegyében telt el. Nem bizony, hiszen amíg Zsóka 2001-ben nemigen érdeklődött a vásárlás iránt, addig a 2013-ban szerzett emlékei között előkelő helyen szerepel a pekingi Váci utcában, a Wangfujingon tett, mi tagadás többször elkövetett bevásárlása. És míg 12 évesen nemigen tudott különbséget tenni a Wangfujing és a Selyempiac kínálata között, hiszen jobbára csak az árcédulákat hasonlította össze, ami természetesen csak képletesen értendő, hiszen a Selyempiacon árcédulák nemigen vannak, ott az alkunak van nagyobb szerepe, nos tehát míg 12 évesen nemigen volt hardcore vásárló, addig 24 évesen bizony már alaposan vissza kellett fognia magát, hogy ne vásároljon meg annyi mindent, amennyit majd nem tud hazavinni. Annál is inkább, mert néhány napot Mongóliában is töltött.

És hogy lesz-e harmadik utazás Kínába? Szándékában áll még felkeresni Kínát? Erre Zsóka nagyon határozottan válaszolt: ez a 12 éves időköz nagyon jónak tűnik. Keleten egyébként is nagy jelentősége van a 12 éves ciklusnak, és habár az ő esetében ez véletlenül alakult így, de talán nincsenek is véletlenek, úgyhogy Zsókának feltett szándéka, hogy 12 év múlva ismét ellátogat Kínába. Akkor már egy kicsit messzebb is szeretne eljutni, Jünnan tartományt mindenképpen be akarja járni, de az igazi változás nem is ez lesz a 24 éves lány szerint. Hanem az, hogy amíg első alkalommal az édesapjával és a húgával járt Kínában, második alkalommal pedig egyedül, addig harmadjára már a férjével szeretne jönni.

(Írta/fordította: Hajnal László)