Jünnan tartomány Kína délnyugati határánál fekszik, nevét földrajzi fekvéséről kapta, jelentése: a Yunling-hegységtől délre. A Han-dinasztia egy történelmi könyve szerint a Hanwu időszakában gyakran jelent meg színes felhő a mostani Jünnan tartomány közepén fekvő Xiangyun megyében, ezért a megye új nevet kapott: Jünnan, vagyis „a színes felhőtől délre fekvő" terület. Az időszámításunk kezdete előtti 109-ben a han császár tisztségviselőket küldött Jünnan megyébe. Néhány száz év múlva a megye területe és lakossága is gyarapodott, és kialakult a jelenlegi Jünnan tartomány.

A tartomány területe majdnem 400 ezer négyzetkilométer, amiből 90% a fennsík és hegyvidék aránya. Az északnyugati hegyvidék 4000 méteres átlagos tengerszint feletti magasságú. A tartomány az egész ország területének 4,11%-át, népességének pedig 3,36%-át teszi ki.

Kína 56 nemzeti kisebbsége közül Jünnan 25-nek ad otthont. A legnagyobb nemzetiség a yi 3,5 milliós létszámával, míg a legkisebb az alig 5000 lelket számláló dulong etnikai csoport. A sokszínűség miatt a tartomány egyes területein máig jól megőrződött a hagyományos falusi életforma. A lakosság több mint fele vidéken él.

Jünnant keletről Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület és Guizhou tartomány, északról Szecsuan és a Tibeti Autonóm Terület, tehát a Tibeti-fennsík határolja. Déli részén trópusi őserdők és vulkanikus síkságok nyúlnak el, a középső területeken hegyek és síkságok váltakoznak. A tartomány nyugaton Mianmarral, délen Laosszal és Vietnammal határos.

A Hadakozó Fejedelemségek korában a tartomány területét a Dian fejedelemség bírta. Jünnan évszázadokig elszigetelt határterület volt, megőrizte saját identitását. Sok közös vonást mutat Mianmarral, Laosszal és Vietnammal.

Repülőgéppel a legegyszerűbb eljutni Kunmingba, Jünnan tartomány székhelyére. Azután pedig vonattal vagy autóval lehet további utazásokat tenni a tartományban.

A keleti útvonal: Qujing, Yuxi, Honghe.

A déli útvonal: Puer, Xishuangbanna.

A nyugati útvonal: Chuxiong, Dali, Baoshan, Dehong, Nujiang.

Az északi útvonal: Lijiang, Diqing, Shangri-la.

Kunming

Kunming Jünnan tartomány középső részén, a Jünnan-Guizhou-fennsíkon terül el és Kína legnyugalmasabb városainak egyike. Kunming a tartomány székhelye, egyúttal politikai, gazdasági, kulturális, technológiai és közlekedési központ. A város környékét hegyvonulatok határolják, az ott levő tavat folyó vize táplálja. Kellemes a város éghajlata, a hőmérséklet 0 és 29 Celsius-fok között ingadozik, ami azt jelenti, hogy nyáron nincs meleg, ugyanakkor télen sincs hideg, ezért a „tavasz városá"-nak hívják Kunmingot. A várost egész évben virágok borítják, ezért kapta a „virágok fővárosa" nevet. És hogy ez utóbbi is mennyire megérdemelt, arra egyik fontos bizonyíték, hogy a kertészeti világkiállításra is sor került itt. A kiállításra épített park színesíti a várost is.

A Kertészeti Világexpó parkja Kunming város északkeleti részén terül el a belvárostól mintegy négy kilométerre. A park monumentális, 218 hektár kiterjedésű, majdnem fele az alacsony növényekkel fedett lejtős domboldalon épült. A vizes területek az egész park körülbelül 15%-át teszik ki. A parkban összesen öt kiállító csarnok, hat tematikus kiállító kert, 34 belföldi kert és 33 nemzetközi kert található, kilenc ország és nemzetközi szervezet hozta létre a tematikus bemutató kertjét.

A város közelében található a Kőerdő, azaz a híres Shilin bámulatos sziklaképződményei. Jünnan a gyönyörű tájak, a sokszínű kultúra és népek páratlan kavalkádja. A világhírű Kőerdő a Lunan Yi nemzetiségi autonóm járásában terül el, a világörökség része. A kőerdő 2,7 hektár kiterjedésű, a mészkőképződmények egyik különleges formája. A karsztkövek a szél és eső miatt szétmállottak, ennek következtében nagy kiterjedésű kőoszlopok formálódtak ki.

A hírneves Dianchi-tó Kunming külvárosában terül el, ezért Kunming-tónak is szokták nevezni. A Dianchi igen magas fennsíkon található, a tengerszint fölötti 1886 méteren. A monumentális tó átlagban 8000 méter széles, délről északra 40 kilométer hosszú, mélysége se csekély, eléri az öt és fél métert. A Dianchi a közép-jünnani fennsík repedései mentén történő süllyedés következtében képződött. A tóba több mint 20 folyó vize ömlik, így jön létre Kína 6. legnagyobb kiterjedésű édesvízi tava. Több mint kétmilliárd évvel ezelőtt a földkéreg többszöri mozgása következtében a medence lesüllyedt, a fennsík tovább emelkedett felfelé, s a magasodás feltartóztatta a Dianchi vizének eredeti, délre történő áramlását. Ennek hatására, a tó vize észak felé áramlott a Jinsha-folyó felé. Ennek a geológiai erőnek a hatására a kialakult vízáramlás elüt a tartomány többi folyójának áramlásától. Ezt a jelenséget a „csodálatos folyó ellentétes irányú csörgedezése" néven emlegetik.

A Dianchi környékét hegységek határolják, ahol több kisebb-nagyobb folyó áramlik. A tó vízgyűjtő területén színes kulturális élet, tápanyagban gazdag szántóföldek, lenyűgöző látványosságok, nagy múltú nevezetességek találhatóak, ezért régóta elég sok turista fordul meg ezen a tájon. Manapság a Dianchi Jünnan tartomány jelképévé vált. A tartomány rövid megnevezése, vagyis a „Dian" is a tó nevéből származik.

A Xishan hegység a Dianchi-tó nyugati partján húzódik, olyan, mint egy dús növényekkel borított nagy erdő. A hegységen csörgedezik több patak is, csivitelnek a madarak, égig nőnek a magas fák, kanyarognak a hegyközi sikátorok. A Xishan hegység több hegycsúcsból tevődik össze, s több mint 40 kilométerre nyúlik el a tengerszint fölötti 2500 méteren. Messziről nézve a csúcsok egy óriási alvó Buddha alakját alkotják, ezért Alvó Buddhaként is emlegetik a hegységet. Rajta egy építménykomplexum is található, melyről a Dianchi-tó egészét szemügyre lehet venni. Kitűnő kilátás nyílik innen arra a helyoldalra is, amely úgy áll, mintha késsel metszették volna.

A Huating-templom az azonos nevű hegycsúcs derekán található. A templom Jünnan tartomány legnagyobb méretű buddhista monostora, Kunming városban a legrégebbi múlttal rendelkezik. A monumentális templom történelme már több mint 900 évre tekint vissza. A templomban a harangpagoda, a Tianwang-pavilon, a Daxiong Baodian-pavilon, a Guanyin-pagoda, az úgynevezett Szabadon Engedő Meder (a buddhista világban tiltják az élőlények gyilkosságát, ezért ha megfogtak egy élőlényt egy adott helyen el kell engedni, hogy tovább élhessen) és többi régi építmény épült. A tágas udvarban kellemesen rendeződnek el a különböző építmények. A Tianwang-pavilonban négy buddhista figurából álló szoborcsoport található, amelyet a hinduizmus és kínai szájhagyomány alapján faragtak. A figuracsoport igen kiváló, nagy művészeti jelentőséggel bír.

(Írta/fordította: Liu Xuesi)