Qinghai tartomány székhelye, Xining nem igazán büszkélkedhet látnivalókkal. Ha 100 xiningi lakost megkérdeznénk, hogy mit érdemes a leginkább megnézni a városban, akkor valószínűleg mind a százan ugyanazt mondanák: a Dongguan-nagymecsetet. A muszlim hívők kivételével nyilván csak nagyon kevesen utaztak valaha is kizárólag a mecset kedvéért Xiningbe, (ellentétben például a Nyugati-tóval, hiszen Hangzhout csak a világhíres tó miatt is érdemes felkeresni), de ha valaki valamikor Xiningben találja magát, akkor ki ne hagyja véletlenül is a mecset felkeresését.

A Dongguan-nagymecset, kínai nevén Dongguan Qingzhensi (东关清真寺), Xiningben a Dongguan utca déli oldalán, a városközpont közelében található. A mecset egyébként Qingzhen Dasi néven is ismert. A Dongguan névből a dong szó jelentése kelet, a guan szóé pedig kapu, vagyis a nagymecset neve magyarra lefordítva: Keleti Kapu.

Ez a tartomány legnagyobb mecsete, és egész Északnyugat-Kínában is az egyik legnagyobb, egy időben összesen 3000 hívő imádkozhat a nagymecsetben. Korábban 11 940 négyzetméter volt a nagymecset alapterülete, de a legutóbbi bővítéseknek köszönhetően ma már még nagyobb. A városban ráadásul a Dongguan-nagymecset számít a legjobb állapotban lévő régi épületnek.

Azt szokták egyébként mondani, hogy a Dongguan-nagymecset nemcsak a tartomány, hanem a Shaanxi tartományi Xi'an Huajue-mecset, a Gansu-tartományi Lanzhou Qiaomen-mecset és a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen levő Kashi Aitikar-mecset társaságában Északnyugat-Kína négy legnagyobb mecsetének egyike.

A Dongguan-nagymecset egyesíti a hagyományos kínai, a helyi, a középkori iszlám, valamint a nyugati építészeti elemeket. Vagyis elmondhatjuk, hogy igazi eklektikus a stílusa, ez azonban egyáltalán nem zavaró, mivel a nagymecset valamennyi stílusból a legjobbat hozta ki, és az összhatás magáért beszél. A Dongguan-nagymecset megjelenésében egyszerre nagyszabású, ugyanakkor kifinomult. Tornyok, falak és templomszerű csarnok teszi ki a Dongguan-nagymecset épületegyüttesét. Mindez 13 602 négyzetméteren, amelyből a beépített terület nagysága 4654 négyzetméter.

A mecset a Ming-dinasztia (1368-1644) elején, 1379-ben vagy 1380-ban, de mindenképpen Hongwu császár (1368-1398) uralkodása idején épült, vagyis már több mint 600 éves történelmi múlt van mögötte. Illetve ha a mostani nagymecset helyén álló régi, ma már teljesen eltűnt mecsetet is számítjuk, akkor még ennél is egy-két évszázaddal több, mivel eredetileg a Song-dinasztia (960–1279) idején építettek itt mecsetet a helyi muszlim lakosoknak.

Az évszázadok folyamán a Dongguan-nagymecsetet természetesen többször átalakították, kibővítették, renoválták, legutóbb éppen az ezredforduló környékén. 1998-ban ugyanis az eddigi legutolsó nagyszabású konstrukciós munka részeként egy háromszintes, modern épületet húztak fel a kapu és az utca között, ebben kapott helyet a nagymecset adminisztrációja. Egyébként már csak ennek az épületnek a nagyságából is következtetni lehet a Dongguan-nagymecset arányaira. Értve ezt fizikai és szellemi értelemben egyaránt. 1988 óta egyébként hivatalosan is ez a legjelentősebb mecset Kínában.

A nagymecset ma létező épületeinek életében több más nevezetes dátum is volt, így például a 19. század vége, amikor a háborúban lerombolt nagymecsetet újra felépítették, 1913-14, amikor átépítették, 1946, amikor kibővítették és 1979 is, amikor pedig renoválták a Dongguan-nagymecsetet.

A Dongguan-nagymecsetet a legegyszerűbben úgy lehet szóban bemutatni, ha azt mondjuk, hogy olyan, mint egy nagy tér vagy udvar, amelyen 4 nagy épület áll, amelyekből minden oldalra jut egy, azaz van az északi, a déli, a keleti és a nyugati oldalon is épület, amelyek többé-kevésbé falként kerítik körbe a központi teret. Mint már volt róla szó, a nagymecset nem kizárólag az iszlám építészet stílusjegyeit viseli magán, sőt. Nos, az imént említett térelrendezés sem jellemző például a közel-keleti hasonló célú építményekre. Ennek ellenére, nem árt ismét hangsúlyozni, a nagymecsetet így is lehetetlen másnak tartani, mint az iszlám vallás, a muszlim hit szent helyének.

A mecsetet felkeresők először is egy boltíves, elegáns bejáraton haladnak keresztül, amelynek kínai felirata azt jelenti, hogy xinningi Dongguan-nagymecset. Ez a régi kapu, 10 méter magas és 15 méter széles. A kapun belül öt boltív következik, amelyek 10 méter magasak és 21 méter szélesek.

A főbejárat mindkét oldalán az úgynevezett Xuanli-pavilon, kínaiul Xuanli Lou található. A pavilon elnevezés ellenére a Xuanli Lout inkább egy félbevágott minarettnek lehetne nevezni. Az alakja és a szerepe alapján is, hiszen innen szólították régen imára a hívőket az imámok. A pavilon, vagy inkább fél minaret alacsonyabb a főkapu legmagasabb pontjánál, mivel mindössze 8 méter magas. A Xuanli Lou háromszintes építmény, minden szintje hatszöglet alakú. Ha kívülről közelítünk a nagymecsethez, akkor éppen a bejárati kapu melletti két „pavilon" mögött magasodik a főépület melletti két minaret. Ha a nagymecsetről szemből készült fényképeket csak felületesen nézzük meg, akkor sokszor észre sem vesszük, hogy egymástól nagyobb távolságra levő épületekről van szó, a távoli valódi minaretek szinte „eltakarják" a főkapu melletti Xuanli Lout.

A mecseten belüli épületek falai nagy türkizkék színű kövekből készültek. Az épületek tetejét mázas cserép borítja.

A mecset keleti tájolású, 1136 négyzetméter nagyságú, fából és téglából épült főcsarnoka kínai stílusú, de három aranyozott sztúpa díszíti. Ez a mecset legnagyobb imacsarnoka, stílusa pedig a han kínaiak palotáit idézi. De például a kínai stílust képviselik a nagymecset több épületén is megfigyelhető felhajló ereszek vagy az élénk színű boltívek is.

A fő imacsarnok mindkét oldalán található egy-egy kétszintes körfolyosóra hasonlító csarnok.

A mecsetben külön vízcsarnok is van, ahol a hívők megmoshatják a kezüket és a lábukat, hogy tisztán lépjenek be imádkozni az imacsarnokba.

A nagymecseten belül találjuk még az imám lakhelyét, a dikok kollégiumát, bár a turisták ezeket természetesen nem látogathatják, megnézhetik viszont a faragott, feliratos kőlapokat, azaz sztéléket.

A nagymecset már felépítése után rögtön a helyi muzulmánok fontos ima- és találkozóhelyévé vált. Mint már volt róla szó, egyszerre 3000 hívő imádkozhat a nagymecsetben, bár ez egészen pontosan csak a nagy imacsarnokot jelenti. A fő imacsarnok előtt ugyanis van egy 30 000 négyzetméter nagyságú, kőlapokból kirakott tér, amire szükség is van, mert a pénteki kötelező ima alkalmával 10 000 hívő is össze szokott gyűlni, akiknek többsége természetesen nem fér el a mégoly nagy imacsarnokban sem.

A Dongguan-nagymecset nemcsak építészeti remekmű, hanem iszlám oktatási központként is jelentős, ugyanis a nagymecseten belül működik a Qinghai Aheng Iszlám Főiskola. Nem kis részben ennek is köszönhető, hogy a Dongguan-nagymecset Északnyugat-Kína egyik iszlám szellemi központjának számít. A főiskola ugyanis Kínán belül a maga nemében legelitebb oktatási intézmény, amely nemcsak Kínában, hanem külföldön is ismert.

A mohamedán ünnepek idején hívők tízezrei vesznek részt a nagymecset vallási rendezvényein. Ilyenkor az egész mecset átalakul, mindenki ünnepélyes hangulatban van.

Ha már egyszer eljutottunk Xiningbe, akkor a nagymecsetet gyerekjáték megtalálni. Ilyen jelentős épület esetében a taxisokat említeni sem kell, hiszen magától értetődően a városban mindenki tudja, hol van a nagymecset. De tömegközlekedési eszközből is elhalad jónéhány a mecsetnél. Az 1-es, 2-es, 15-ös, 22-es, 23-as, 24-es, 25-ös, 26-os és 32-es autóbuszok egyaránt megállnak a közelében. A turisták legnagyobb eséllyel az 1-es, 2-es és 23-as buszra fognak felszállni, mivel ezek a belvárosból jönnek a nagymecsethez.

A nagymecsetet 10 jüanes belépőjegy ellenében reggel 8-tól déli 12 óráig, majd pedig délután 2 órától este 5 óráig lehet felkeresni, természetesen csak megfelelő öltözetben. Mint már volt róla szó, a fő imacsarnokban 3000, az egész nagymecsetben pedig akár 10 000 hívő is imádkozhat egyszerre. Turistából azonban nem engednek be ilyen sokat, belőlük egyszerre csak 1000-en látogathatják a nagymecsetet.