A mongolok közt jól ismert népdalt az Er Guna zenei együttes dolgozta fel, s a régi népdal motívumainak felhasználásával szerzett daluk népszerűvé vált egész Kínában.

A füves puszta, a végtelen sztyeppe a kínai hattyúlúdnak ugyanúgy a szülőhelye, akárcsak a mongoloknak. A mongolok számára a Han galúcímű dal különös jelentőséggel bír. Amikor ezt a dalt hallgatják, akkor a szülőföldjük, a füves puszta jut eszükbe, éljenek bárhol, akár a legzsúfoltabb nagyvárosban is.

Az Er Guna együttes a Han galú című dalt bemutatta Kínának és a világnak is. Ezért rádiónk tudósítója elutazott a dal szülőhelyére, a belső-mongóliai Hulstaiba.

Hulstaiban sok ember tud énekelni, és ami még fontosabb, szépen énekelnek. Különösen a mongolok nevezetes urtin duu, azaz hosszú dalát éneklik nagyon jól. A kínaiul changdiaónak nevezett hosszú ének a mongol népdalok egyik, ma bizonyára legismertebb válfaja. A Han galú című dalról szólva a pásztor Ojún ezeket mondta:

„Ezt a dalt Qidalengtai, a híres zeneszerző akkor improvizálta, amikor éppen házasodott a menyasszonyával."

A szakemberek azonban ezt másként tudják. A zenetörténészek szerint a dalt a 18. században szerezte egy helybéli buddhista láma.

Az urtin duu, azaz hosszú dal a mongolok híres dala. Mongóliában, illetve Kínában Belső-Mongólia Autonóm Terület északi részén terjedt el. A műfaj legfőbb sajátossága, hogy hosszú, elnyújtott hangokon éneklik, a nóták szövege igen kevés szóból áll. A dallamvezetés lehetőséget ad a pásztornép életének, a puszta, a lovak, a kék ég és a tavak lírai ábrázolására. Az urtin duu-t pásztordaloknak is nevezik. A népdalművészet a pásztorkultúra egyik fontos része. Kína és Mongólia közös erőfeszítéseinek köszönhetően 2005 novemberében az UNESCO párizsi székhelyén felvették az urtin duu népdalokat a szellemi kulturális világörökségek listájára.

Gyönyörű urtin duu dallamokat hallhattak az imént. A mongolok szerint az urtin duu a mongol népcsoport kialakulásával egyidős, tehát több mint 1000 éves múltra tekinthet vissza. Szorosan összefonódik a sztyeppékkel és a mongolok nomád életmódjával, a dalokban benne van a mongol nép múltja, egész lelke. Az urad mongolok, kínai elnevezésükkel wulate mongolok a Belső-Mongóliában élő mongolok egyik ága, történelmük minimum 360 éves múltra tekint vissza. A Han galú című népdal az uradok népdalának számít. 1648-ban az urad mongolok Hulun Buir területről érkeztek mostani szálláshelyükre, azóta is itt élnek a Bayannurhoz tartozó Urad zászló, vagyis urad közigazgatási egység területén. A hosszú történelmi múlt során itt az Urad zászló sztyeppéjén sajátos kultúrát alakítottak ki az urad mongolok.

Baodi, az Urad Zászló Népdalszövetségének főtitkára a Han galú című dalról szólva elmondta:

„A dal körülbelül a 18. században született, egy Meiligen nevű láma szerezte. Egy buddhista történeti könyvben meg is található a népdal szövege."

Segesu, az Urad Zászló Népdalszövetségének elnöke is nyilatkozott rádiónk riporterének:

„A pásztorok között mindenki jól énekel. A pásztordaloknak ez az ága az ember és a természet viszonyát helyezi előtérbe, hiszen a jurtát leszámítva nincs akadály az ember és a puszta között. A természet iránt táplált emberi érzelmek mérhetetlenek, talán csak a dalok képesek jól kifejezni azokat" – mondta az Urad Zászló Népdalszövetségének elnöke.

A Belső-Mongóliában található Üdzsümcsin területet nevezik az urtin duu bölcsőjének. Itt több mint 200 epikus szerkesztésű pásztornótát ismer és énekel öreg és fiatal.

Yiláta átlagos pásztor az Üdzsümcsin pusztában. Évtizedek óta él itt a sztyeppén feleségével pásztori idillben. Minden reggel lóháton, pásztornótákat énekelve hajtja ki nyáját a legelőre. Az éneklés fontos része életének:

„Szüleim jól tudtak nótázni, tőlük tanultam meg az éneklést. 13-14 éves koromra már elég jól ment a dalolás. A fontosabb ünnepnapokon és más szertartásokon mindig előadom a nótákat" – mondta a pásztor Yiláta.

Az Üdzsümcsin területen ismert népdaloknak rövid szövegük van, de többhangneműek, gazdag érzelmi töltetűek, hosszan elnyújtott hangokkal adják elő a népdalokat. Az ember lelke mintha a pusztai széllel találná meg az összhangot, mikor felcsendül egy-egy simogatóan dallamos nóta. Ulánji, a Kínai Központi Nemzetiségi Egyetem professzora szerint az urtin duu népdalok a mongolok sajátosságai, amelyek megpendíti a mongolok lelkét.

„Az urtin duu nemcsak egy zenei műfaj, hanem a mongol nép életmódjának, a pásztorkodásnak egyik szerves része is. Ezek nélkül képtelenség lenne hosszú időt magányosan, de a lelki nyugalom megőrzése mellett élni a végtelen pusztában" – állapította meg a professzor.

A családok, rokonok és dalnokok főleg élőszóban hagyományozták tovább a pásztorok nótáit. Napjainkban azonban már megváltozott a pásztornép élete, az urtin duu-t tápláló pusztai kulturális körülmények is egyre inkább a múlté lesznek. Sok dalt már nem is ismernek, ezért égetően sürgős feladat a műfaj felkarolása.

Az 58 éves Huhe 40 évvel ezelőtt az egyetem elvégzése után az Üdzsümcsin pusztán lett tanár egy iskolában. 2004-ben másokkal együtt létrehozott egy szövetséget az urtin duu, a hosszú dal ápolása céljából. Azóta népdalokat gyűjtenek és dolgoznak fel, gyakran szerveznek népdalversenyeket. Munkájukat sokan pénzzel is támogatják.

„Az emberek hathatósan támogatják munkánkat. Az első énekverseny megszervezésére minden pásztor felajánlott kisebb-nagyobb összeget, egy idős asszony pedig 5000 jüannel szponzorálta az eseményt" – mondta el Huhe.

A különböző szintű kormányzatok segítségével iskolákban, egyetemeken, főiskolákon is tanítják a népdalokat. Külön az urtin duu népdalművészet megvédésével foglalkozó intézményeket is létesítettek. Zhang Guohua, a Silin gol (Xilingele) prefektúra vezetője így beszélt az ügyről:

„Minden megyénkben évente tartunk énekversenyt, mely komolyan segíti a népdalok megmaradását. Ma már minden iskolában folyik a népdaltanítás. Az urtin duu fontos kulturális örökségünk, melyet immáron a tananyag részeként örökítünk tovább."

(Írta/fordította: Lin Lin)