0522utazas.m4a

Jünnan tartomány legfontosabb idegenforgalmi nevezetességei közé tartoznak a karsztformációk Shilinben. A tartomány székhelye Kunming, kedvelt utazási célpontja a kínai és külföldi turistáknak egyaránt. A város vonzerejét nemcsak a mindig kellemes éghajlata adja, hanem az is, hogy a közelében számos érdekesség található. Például az imént említett Kőerdő is. Van is ezzel kapcsolatban egy régi mondás, amely magyarra fordítva így hangzik: Ha jártál Kunmingban, de nem nézted meg a Kőerdőt, akkor csak az idődet vesztegetted.

A jünnani Kőerdő, azaz Shilin már a Ming-dinsztia (1368-1644) idején is jól ismert volt. Azóta, vagyis több mint 600 éve úgy tartják, hogy a Kőerdő a világ egyik legérdekesebb látványossága.

A Kőerdő Kunmingtól 120 kilométerre, Lunan Yi Nemzetiségi Autonóm Megyében fekszik. A távolság nem nagy, autóval azonban körülbelül három órás utat jelent a 120 kilométer.

A Kőerdő 400 négyzetkilométernyi területen fekszik, és természetesen nem egyetlen hatalmas összefüggő kőerdőről van szó. A Kőerdőn belül található a Shilin Nemzeti Park. Ez így nem is egészen pontos, mert a 350 négyzetkilométer nagyságú nemzeti park csak kevéssel kisebb, mint a Kőerdő.

A Kőerdőn belül több kisebb-nagyobb kőerdőt, illetve más természeti látványosságot is találunk. A nemzeti parkot ma hét látványosságra osztják fel.

Ebből a hétből három a kőerdő: idetartozik a Nagy Kőerdő, a Kis Kőerdő és a Naigu Kőerdő.

Kettő barlang: a Zhiyun-barlang és a Qifeng-barlang.

Kettő tó: a Hosszú-tó és a Hold-tó.

Egy pedig vízesés: a Dadie-vízesés.

A Kőerdőben a látvány mindenkit lenyűgöz. A természet itt is megmutatja, hogy milyen csodákra képes. Például olyan mesterműveket képes alkotni a kövekből, hogy az ember önkéntelenül is arra gondol, ez vagy varázslat, vagy boszorkányság, vagy valami magasabb rendű létforma alkotása. Ha a Shilint nem az isten vagy az ufonauták hozták létre, akkor semmit.

A pompás meredek és furcsa tájkép megszámlálhatatlanul sok érdekes látványossággal szolgál. Állatok, növények és még emberi figurák is láthatók itt. Néhány közülük aprólékosan megmunkált szoborhoz hasonlít, de van olyan is, amelyet mintha csak elnagyolva félbehagyott volna az alkotó.

A Zhiyun-barlangban található a Föld Alatti Kőerdő, amely összesen 3 négyzetkilométer nagyságú.

A Nagy Kőerdőben rendkívül sűrűn állnak a kőoszlopok. A kövek palaszürkék, a legmagasabb kőcsúcs 40 méteres. Több kőformáció is nevet visel, érdemes is őket felidézni, mivel a nevek természetesen a sziklák alakjára utalnak.

Van tehát többek között Lótusz-csúcs, Kardhegy-tó, Hajszálon lógó 100 tonna, Olyan szűk, hogy egyszerre csak egy személy kelhet át rajta, Magaslaton ülő elefánt és Szárnyait összezáró Főnix.

A Nagy Kőerdő fő nevezetességét úgy hívják, hogy A Kőerdő fő nevezetessége. Ennek közelében találhotó egy sziklafelirat, amelyet Lun Yun (1884-1962) készített, aki az 1930-as években Jünnan tartomány kormányzója volt.

Végül pedig mindenképpen megemlítendő a Kilátópavilon, mint a Nagy Kőerdő egyik érdekes része. Ezt ugyanis, hogy stílusosak legyünk, a kőerdő lombkoronájában építették. A kilátóból remek látvány nyílik a groteszk sziklákra.

A Kis Kőerdő jócskán különbözik a Nagy Kőerdőtől. Nem is csak arról van szó, amit már a nevek is sugallnak, hogy az egyik kicsi, a másik pedig nagy. A Kis Kőerdő jóval kevésbé sűrű, inkább elegáns, ha kőerdőre lehet ilyet mondani, akkor megkockáztathatjuk azt is, hogy kecses, törékeny.

Azért itt is találhatók hatalmas kősziklák, amelyek egyébként egyúttal több részre osztják fel a területet.

A helyiek az itteni köveket egy helyi legenda nyomán Ashima néven nevezik. A yi kisebbségnek van ugyanis egy legendája, amelynek Ashima a címe, és amely egy sani lányról szól. A sanik a yi nemzeti kisebbség egyik ágát alkotják, a fiatal sani lányoknak pedig Ashima a becenevük.

De lássuk is az Ashimával kapcsolatos legnevezetesebb legendát! Ha már lányról van szó, akkor mi más is lehetne a témája, mint a szerelem, mégpedig a hűséges szerelem.

Ashima gyönyörű, okos és melegszívű sani lány volt valamikor a legendák ködébe vesző múltban, de 270 millió évnél nem régebben, hiszen a Kis Kőerdő 271 millió évvel ezelőtt még nem létezett. Az viszont bizonyosnak tűnik, hogy már évezredek óta ismert a legendája, hiszen, mint már volt róla szó, a hűséges szerelemről szól, nem pedig valami modern hívságról.

A legenda valóban nagyon régi lehet, mivel rendkívül egyszerű, az idő nyilván lekoptatott már róla minden sallangot. Ma annyi maradt meg belőle, hogy Ashima itt született az erdőben. Gyönyörű fiatal lánnyá cseperedett, és szerelmes lett egy helyi fiatalba. Csakhogy a szerelmesek nem lehettek egymáséi. Ashima pedig úgy döntött, hogy ha már a kiválasztottjáé nem lehet, akkor nem lesz senkié sem, ezért kővé változott.

A sanik minden holdév hatodik holdhónapjának 24. napján tartják legnagyobb ünnepüket, a fáklyaünnepet, ilyenkor emlékeznek meg Ashimáról is.

Az ünnep idején a Kis Kőerdő még varázslatosabb, mint máskor, hiszen olyan hagyományos produkciókat lehet ilyenkor látni, mint a birkózás, a bikaviadal, a rúdmászás, a sárkányjáték, az oroszlántánc és az A-xi holdtánc.

A Naigu Kőerdő Lunan megyében található. Az utóbbi időben egyre kedveltebb turistacélponttá kezd válni. Ami nem is csoda, hiszen a 30 négyzetkilométeres Naigu terület a karsztformációk természetes múzeumának számít.

A Kőerdő Park központi része 2007-ben került fel az UNESCO természeti világörökségek listájára.

A naigu szó azt jelenti, hogy „ősi és fekete", de persze nem kínaiul, hanem a yi népcsoport nyelvén. Az elnevezés egyébként méltó leírása a 270 millió évvel ezelőtt képződött feketés mészkőtömegnek.

Ha összevetjük a Shilin kőerdő egyéb tájainak kard alakú köveivel, akkor azt látjuk, hogy Naigu vonzerejét a sokkal vaskosabb kőoszlopok jelentik. Ezek a kőformációk állatokat, alakokat, tornyokat és épületeket „utánoznak". Naigu legnagyobb kőoszlopa több mint 40 méter magas. Eddig már körülbelül 100 látványos kőfigurát vet számba Naigu Kőerdő menedzsmentje, mert természetesen ilyen is van.

A közeli hegyek tetejéről is érdemes egy pillantást vetni a Naigu Kőerdőre. Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy a sűrűn álló kőoszlopokat egy háborgó, fekete tenger megkövesedett, viharos, az égre gomolygó hatalmas hullámainak lássuk.

Jó, akkor most térjünk vissza a sűrű kőerdőbe. Innen már egészen más a látvány, megváltoznak az ember érzelmei is. Ha sétát teszünk a hatalmas kőtömegben, akkor szinte a bőrünkön érezhetjük a zabolátlan természet lenyűgöző nagyságát. A kőerdő szélén viharvert sziklák állnak, de csak a társadalmi konvenció mondatja, hogy állnak, valójában inkább türelmetlenül topognak, mivel néhányuk úgy néz ki, mint ha ló lenne. Vannak köztük persze más formájúak is, például emeletes házra hajazók, de az alaphangulatot mégis a kőlovak adják meg, olyannyira, hogy a helyiek a kőerdőnek ezt a részét úgy is hívják „ősi csatatér".

Nem is csoda, hogy ezt a területet választották a híres klasszikus kínai regény, A három királyság története című mű televíziós változatának egyik forgatási színhelyéül.

A hatalmas félelmetes sziklákat kitűnően ellenpontozza a közelében levő tavak festői képe.

A bejárat közvetlen közelében van a Fehér Felhő-tó, amely tulajdonképpen víztároló, rajta két kisebb szigettel. A csillogó napfényben a tavon úszó hajók képére még lehet csupán annyit mondani, hogy nem rossz, de a barlangokban tett túra, a földalatti vízforrások már egyértelműen bámulatba ejtően szépek.

A turisták számára egyébként kilenc barlang látogatható. A kilenc barlang egyikét ugyanúgy nevezik, mint a már említett tavat, vagyis Fehér Felhő-barlang a neve. A barlangban 18 látványosság van, amelyek mindegyikéhez kapcsolódik egy-egy népi mítosz.

Amikor kijövünk a sötét, szűk barlangokból, akkor találjuk igazán lenyűgözőnek a magas hegyek környékezte hatalmas füves pusztát. Tavasszal és nyáron a füves pusztát takaróként borítják be az élénk színű vadvirágok.

Volt már róla szó, hogy a Kőerdő egyre népszerűbb a látogatók körében. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért a helyi hatóságok a közelmúltban jegyvásárlási akciót indítottak. Egyelőre csak Jünnan tartomány lakosai vásárolhatnak olcsóbb belépőt, de mivel a cél az, hogy minél több turistát vonzzanak, ezért a közeljövőben újabb kedvezményekre lehet számítani.

A pénzt persze mindig van mire elkölteni. A Naigu Kőerdőt például négy évre le is kellett zárni az ökológiai egyensúly helyreállítása érdekében. Ez akkor volt, amikor a helyi kormányzat el akarta nyerni a természeti világörökségi státuszt, vagyis még 2007 előtt. Közel 50 millió jüant, több mint 8 millió amerikai dollárt költöttek akkoriban arra, hogy helyrehozzák a természeti környezetet, illetve az épületeket.

(Írta/fordította: Hajnal László)