Brazíliában az UNESCO 34. világörökségi konferenciáján helyi idő szerint augusztus 1-jén született meg a döntés: felveszik a természeti világörökségek listájára a kínai danxia felszínforma nevű tájegyüttest.

A „danxia" kifejezés alatt egy különleges, minden mástól eltérő, vöröses felszínformát értünk; szó szerint annyit tesz: „rózsaszínű felhő", vagy „vörös napsugár". A geológusok az 1920-as években használták először ezt a kifejezést. Maga a szó a dél-kínai Guangdong tartomány hegységének, a Danxiashannak a nevéből ered. Ettől kezdve a danxia felszínforma országszerte ismert fogalom lett.

Geológiai és geomorfológiai szempontból a danxia felszínforma a Csendes-óceán nyugati medencéje és a vele határos szárazföld találkozásánál süllyedés következtében keletkezett síkság vastag, kiterjedt üledéktakaróval. A tájat a kréta időszakban keletkezett vörös homokkő és konglomerátum (kavicskő) jellemzi; vöröses színű meder meredek kőszirtekkel. A varázslatos táj szirtjeit a földkéreg emelkedése és repedése, a víz- és szélerózió, a tektonikus mozgások, a földkéreg emelkedése alakította ki. A „fiatal" danxia felszínformát mély, keskeny völgyek tagolják. Idővel a völgyek kiszélesednek, toronykarsztok és hátságok, majd ezekből egymástól elkülönülő, árva tornyok keletkeznek.

1 2 3