A népdal, amit most hallanak, a Belső Mongólia észak részén fekvő Erdos-ból származik, a címe: Dzsingisz kán két lova. Az erdos-i Ejen Khoruu-ban található az a három jurtára emlékeztető épületegyüttes, mely Dzsingisz kán sírját rejti. Évente rengeteg bel- és külföldi turista keresi fel ezt a nevezetes helyet. A mongol 'erdos' szó jelentése sok palota, míg az 'ejen khoruu' szókapcsolat a szent vezető sírjának fordítható.

Az emberek nagy politikusként és katonai vezetőként gondolnak Dzsingisz kánra, pedig életében nem olvasott el semmilyen klasszikus művet. Kizárólag saját bölcsessége és élettapasztalatai kútfőjére hagyatkozva dolgozta ki birodalmának politikáját, illetve más országok meghódításának taktikáját és stratégiáját. Végül létrehozta a Mongol birodalmat, amely végighúzódott egész Ázsián és Európán. Unokája, Kubiláj kán megdöntötte a Kína belső területein uralkodó Song-dinasztiát és megalapította a Yuan-dinasztiát. Ez volt az első olyan kisebbségi dinasztia, amely egész Kínában uralkodott.

Dzsingisz kán a 13. században létrehozta a Mongol birodalmat, ezért kiemelkedő alakként került be Kína történelmébe is. Hatalmas mértékben járult hozzá a mongol nemzet kialakulásához és fejlődéséhez, és fontos fejezetet nyitott a kínai történelemben is.

Dzsingisz kán végső nyughelyének helyét évszázadokon át mély titok övezte. Azonban az erdos-i Ejen Khoruu-ban már az ősidőktől kezdve emlegetik Dzsingisz kánt – vajon mi okból? A válasz a legendákban rejlik. A monda szerint több mint 700 évvel ezelőtt, mikor a körülbelül 60 éves Dzsingisz kán utolsó nagy hadjáratára vezette hadseregét, átkelt az erdos-i pusztán is és nagyon megtetszett neki a látvány. Kísérete tagjaitól azt kérte, halála után itt temessék el.

Dzsingisz kán 1227-ben 65 éves korában halt meg egy ütközetben. Katonái elhelyezték Dzsingisz kán személyes tárgyait egy dobozba és hazaszállították. Útközben eszükbe jutottak Dzsingisz kán szavai, ezért az erdos-i pusztán felépítették az épületegyüttest, azaz a „szent vezető sírját"

„Ahogy a Dzsingisz kán sírhelyét ápoló bizottság alelnöke elmondta, 1939-ben a japán hódító hadsereg megpróbálta kifosztani a sírt, ezért kénytelenek voltak elköltöztetni a Gansu tartománybeli Xinglong hegyre, később pedig a Qinghai tartománybeli Taer templomba. 1954-ben a mongol nemzetiség kérésére a kán nyughelyét visszaköltöztették Erdos-ba. A központi kormány elkülönített egy összeget a nagy mongol kán mai síremlékének létrehozására, amelynél mindigmáig nagy rendezvényeket tartanak."

Dzsingisz kán koporsóját éveken át az egykori mongol törzs leszármazottai, az 500 darhat család tagjai védelmezték és gondozták. A darhat törzs szerepe nagyon különleges volt, épp ezért nem kellett bevonulniuk a hadseregbe vagy adót fizetniük. Évszázadokon át egyedül Dzsingisz kán sírjának védelméért tartoztak felelősséggel.

Igen ám, de akkor hol van Dzsingisz kán igazi sírja? Az még mindig titok. A feljegyzések szerint a katonák mindenkit lemészároltak, akivel a temetési helyre vezető út során találkoztak. Miután eltemették Dzsingisz kánt, tízezer ló taposta le a sírja körül a földet. Utána fűvel ültették be a helyet, amelyet így a következő évben már egyáltalán nem lehetett megkülönböztetni a környezetétől. A sír építőit és az örök nyugalomra kísérőket is megölték. Ezért aztán nem csoda, hogy máig sem tudjuk, hova temették el Dzsingisz kánt.

Dzsingisz kán nevének mongol alakja, a ma „csingisz"-nek ejtett, hajdanán azonban „tengisz" alakban ismert szó jelentése: tenger. Dzsingisz kán 1162-ben született egy mongol nemesi családban. Szülei a Temüdzsin nevet adták neki. A 12. században számos törzs népesítette be a mongol pusztát, ahol az egyik erőszakos tett, fosztogatás és háború követte a másikat. Temüdzsin még gyerek volt, amikor egy ellenséges törzs megölte az apját. Emiatt sokan el is menekültek a törzséből. A 10 éves Temüdzsin és öccse nehéz körülmények között élt édesanyjával. Egyszer Temüdzsint is elrabolták, szerencsére azonban sikerült megszöknie a rablók kezéből és csatlakozott a mongol puszta legerősebb törzséhez. Házassága után egyébként feleségét is elrabolták, akit az ellenség legyőzésével szerzett vissza.

A fosztogatások, az emberrablások, a mészárlások között Temüdzsinből kiemelkedően éles eszű és szemű, erős akaratú ember lett. Úgy tett, mint aki meghajlik a törzs vezetőjének akarata előtt, titokban azonban nagy igyekezettel megnyerte magának az embereket, hogy saját erejét növelje. 27 éves korában létrehozta saját törzsét és kán lett belőle. Több mint 10 év alatt erős, fegyelmezett és nagy harci tapasztalattal rendelkező hadsereget hozott létre, amely egyesével semmisítette meg a többi törzset. Ezzel Temüdzsin lett a legnagyobb uralkodó az egész mongol pusztán. 1206-ban ünnepélyes külsőségek között iktatták be a káni tisztségbe, létrehozta a Mongol birodalmat, saját magát pedig Dzsingisz kánnak nyilvánította.