Az Észak-Kínában lévő shenyangi Téli palota a második legnagyobb palota a pekingi Téli Palota után. Fenntartása hatalmas kiterjedése miatt igen költséges. A shenyangi Téli palotát egy mandzsu uralkodó építette, és a palota magán hordozza a mandzsu kultúra minden nemzeti jellegzetességét. A palota szépsége sok utazót vonzott már ide.

A shenyangi Téli palota az észak-kínai Liaonin tartomány székhelyén, Shenyang óvárosának központjában található. A Qing dinasztia (1616-1911) korai időszakában épült. Története nagyon egyedülálló. A XVII. század elején a Kína északkeleti részén élő nomád mandzsuk létrehozták a Kései Jin (Arany) dinasztiát, amelynek első uralkodója Nurhacsi Shenyangban királyi palotát építetett. Nurhacsit fia, Huangtajdzsi követte a trónon, aki megalapította a Qing (Tiszta) dinasztiát. A palota építését Huangtajdzsi uralkodása alatt fejezték be. Ez a palota pedig nem volt más, mint a shenyangi Téli palota. Huangtajdzsit Fuling követte a trónon. Ebben az időszakban nyomultak be a mandzsuk Kína középső részébe, és döntötték meg a Ming dinasztiát. Az ország hatalmas kiterjedése miatt a fővárost áthelyezték Pekingbe, de Shenyang továbbra is megmaradt második fővárosnak. A mandzsu uralkodók a pekingi Téli palotában élték a mindennapjaikat.

A shenyangi királyi palota épületkomplexuma 60 ezer négyzetméter, több mint 70 épületében körülbelül 300 szoba található. Egy hagyományos kínai építésű palotához viszonyítva itt sokkal több nomád díszítőelem figyelhető meg a palotában. A shenyangi királyi palota is égtájak szerint van beosztva, de a palota legszebb részei a keleti, illetve a középső részek. A palota keleti részén található a palota központi épülete, a Dazheng palota, a Qing uralkodók ebben a palotában fogadták a követeket, a minisztereket, és tartották a fontosabb szertartásokat. A Dazheng palota két-két oldalán öt-öt pagodaszerű házacska áll, amelyek északdéli tájolásúak, és itt laktak az uralkodók legmagasabb rangú miniszterei. A Dazheng palota valójában olyan, mint egy pagoda, de sokkal nagyobb, és a díszítése is sokkal gazdagabb. A Dazheng palota és a körülötte elhelyezkedő épületek valójában a nomád életmód jelképeit elevenítik fel, ugyanis ez a tizenegy pagoda azt a tizenegy sátort jelképezi, ami a nomád törzsfők szállásainak központi részén helyezkedtek el. Azaz egy fő sátor, és tíz kisebb sátor a törzsfő központi sátra körül. Itt tetten érhetjük, hogy miként hagyományozódott át a törzsi kultúra a Qing dinasztia kultúrájába.

A shenyangi Téli palotában sok minden megőrződött a mandzsu kultúrából. Ilyen épület, a középrészen elhelyezkedő Qingnin palota, melynek hatalmas kapujánál egy hétméteres faoszlopot emeltek. Ezt a faoszlopot egy fehér jádéből faragott alapra helyezték el, az oszlop tetejére pedig egy vasszelencét helyeztek. Az oszlop nem harmonizál a palota többi épületével, hiszen teljesen más stílusban is készült. De ez az oszlop a mandzsuk hagyományos szent oszlopa, az ún. Suolung oszlop. A mandzsuk hagyományosan ennél az oszlopnál tartják az istenek tiszteletére rendezett szertartásokat. Az oszlop tetején lévő vasszelencébe rizst és a sertés belsőségeket helyeznek a hollók számára. A hollók rituális etetése régi hagyományokra nyúlik vissza. Egyszer Nurhacsi menekülés közben egy mocsárban próbált megbújni az ellenség elől, de mivel ez a rejtek sem volt teljességgel biztonságos az istenek megsegítették őt, és rengeteg holló szállt köréje, akik elrejtették őt az ellenség elől. Miután Nurhacsi győzedelmeskedett az ellenséges törzsfőkön, megalapította a Jin (Arany) dinasztiát. Nurhacsi pedig mindenkinek megparancsolta, hogy az udvarában egy faoszlopot kell állítania, aminek a tetejére egy vasszelencét kell helyezni, hogy az uralkodó megmentői, a hollók bőségesen el legyenek látva élelemmel. Természetesen, a királyi palotában is felállították az ún. Suolung oszlopot.

A shenyangi Téli palotában szinte mindenütt megszemlélhető a mandzsu kultúra jellegzetességei. A palotakomplexum legmagasabb épülete a hálóhelyiségeknek otthont adó épület. Ez az épület a régi mandzsu hagyományoknak megfelelően a legmagasabb pontra épült, hogy szemmel tarthassák a környéket. Az ősi törzsi időkben vadászatkor mindig a magasabb helyeket részesítették előnyben, hiszen így előbb észrevették a közeledő veszélyt.

Miután a Qing dinasztia hatalomra került Kínában egy kis idő elteltével átvette a han nemzetiség kultúráját is, így a han kultúra művészi szépségét is szemügyre vehetjük a shenyangi palota megtekintésekor. A már fent említett Dazheng palota építésénél Song kori (960-1279) építészeti technikákat alkalmaztak. A palotakomplexum Guangju, Lingzhi (a Shiji alapján nevezték el ezeket) épületein felfedezhetjük a hagyományos han építészet stílusjegyeit.

A shenyangi Téli palota fő részeit 1625-ben kezdték el építeni, és az építkezések mintegy tíz éven keresztül folytatódtak. Kangxi uralkodásától kezdve Yunzheng és Qianlong császár uralkodásán keresztül, mintegy százötven éven keresztül szépítgették, építgették a palotát. Így, a shenyangi Téli palota magán viseli a különböző korok építészeti stílusait, jellegzetességeit. A palota kivitelezésében felfedezhetjük a han, a mandzsu, a mongol, a hui és a tibeti, valamint más nemzetiségek kézművességét is. Azt is mondhatnánk, hogy a shenyangi Téli palota megtestesíti a kínai kultúra sokszínűségét, és ez által az egységes Kína fontos jelképévé vált.