Magunkról
Oldaltérkép
Kapcsolat
in Web hungarian.cri.cn
Mai Boliang a „Made in China"-ról
2012-10-31 19:39:08 CRI




   

A shenzheni Shekou ipari zónában egy tengerre néző irodában találkoztunk Mai Bolianggal, egy multinacionális cég vezetőjével. A China International Marine Containers vállalatcsoportot harminc évvel ezelőtt alapították dán befektetők és a helyi China Merchants vállalatcsoport az ipari zónában a hegy lábánál. A hajókonténereket gyártó cég azonban később a csőd szélére került. Mai Boliang és kollégái néhány festővel és hegesztővel éjjel-nappal alkalmi munkákat vállaltak, és a vállalat így élte túl a válságot.

Mai Boliang vállalkozásának éves nyeresége meghaladja a 3 milliárd jüant, több mint 150 leányvállalattal rendelkezik világszerte, és a világ konténerpiacának 50 százalékát tartja a kezében. A kínai vállalatok egyre hangsúlyosabb jelenlétük ellenére kevésbé befolyásosak, és ezzel tisztában van Mai Boliang is. Kína mindig is a világ gyártóiparának utolsó, legalsó láncszeme volt.

Mai másokra bízta a már olajozottan működő konténergyártást, és belevetette magát a high-end, azaz csúcsteljesítményű mélytengeri fúrásra szakosodott gyártóiparba.

Made in China

Visszatekintve magától értetődőnek tűnhet, hogy az elmúlt 30 évben a kínai gyártmányú termékek az egész világot meghódították. Kína számos tekintetben előnyt élvez más országokkal szemben: az ingatlan, a befektetői környezet, illetve a munkaerő is olcsóbb. A globális gazdasági integráció felé tartó fejlődés közepette a munkaerő-intenzív iparágakban kézen fekvő volt a kínai győzelem. De az alapos elemzés jól mutatja, hogy nem volt egyszerű elérni ezt az eredményt.

Mai Boliang gyakran hozza fel példaként a következő történetet. 2000-ben több konténert rendeltek tőle. 500 darabot Japánban, 500 darabot Dél-Koreában, 500 darabot pedig Kínában gyártottak le. A bevizsgálás során a japán konténereket egyáltalán nem, a dél-koreai konténerek közül minden ötvenediket, a kínai konténerek közül pedig mindegyiket ellenőrizték. Mai dühös lett, és azt javasolta a japán ügyfeleknek, hogy a három országban készített konténerek közül véletlenszerűen válasszanak ki egyet, és azt a származási hely ellenőrzése nélkül, a japán szabványok szerint minősítsék. A japán hatóság megfontolásra érdemesnek tartotta ezt az ötletet, és később pontosan így jártak el az ellenőrzésnél. A három ország konténere 64, 86, illetve 87 pontot kapott. „Mindenki a 64 pontos konténerre volt kíváncsi, és meg voltak győződve róla, hogy az természetesen Kínában készült. Kinyitották, és mindenki legnagyobb meglepetésére az nem kínai, hanem dél-koreai konténer volt" – mesélte Mai. A történtek óta több mint tíz év telt el, de Mai ma is tanulságosnak tartja ezt a történetet. „Senki sem merte kinyitni a másik két konténert, mivel a japánok attól féltek, hogy az ő konténerük kapta a második legkevesebb pontot." Végül kiderült, hogy a 86 pontos konténer Kínában készült, és így a japánok is megnyugodhattak. Ennek is köszönhetően a japán piacon keresettek lettek a „Made in China" jelű konténerek.

Ma már egyértelmű, hogy a kínai termékek nem csupán olcsóságuknak köszönhetik a népszerűségüket, hanem jó minőségüknek is. „Egyes külföldi médiák előszeretettel emelik ki a Kínában gyártott termékekkel kapcsolatos negatív híreket. Ez nagyon félrevezető lehet. Kínának több generációváltásra volt szüksége ahhoz, hogy a szabványoknak is megfelelő termékekkel lehessen jelen a piacon. Az elmúlt évtizedekben Kína temérdek hasznos termékkel látta el a világot, és ha úgy tetszik jó példát állított"—állítja Mai.

„Bízom a globalizációban"

Mai Boliang a liberális vezetés híve. „Ez azt jelenti – magyarázta Mai –, hogy azok, akik támogatják a vállalatot vagy a társadalmat, kedvezőbb elbánásban részesülnek." És a liberális vezetést nem Kínában, hanem Európában értelmezik félre.

Három évvel ezelőtt a pénzügyi válság idején a Mai cége által felvásárolt egyik európai vállalat fizetésemelést kért. „Közöltem velük, hogy a pénzügyi válság miatt még az én bérem is csökkent. Miből adhatnék nekik fizetésemelést? De továbbra is béremelést követeltek. Végül azt mondtam nekik, hogy amennyiben nem állnak el a követelésüktől, bezáratom a céget." Az amerikai leányvállaltnál is hasonló probléma adódott. „Tiszteletben tartom az emberek alapvető jogait és a nekik járó juttatásokat, de a jobb életkörülmények megteremtése nagyobb szorgalommal és alaposabb munkával érhető el." A reform és nyitás óta a kínaiak is magukévá tették a kiélezett verseny jellemezte piacgazdaságot. Az, ahogy Mai Boliang gondolkodik, nemcsak a kínai vállalkozások vezetőire jellemző, hanem az egész kínai társadalomra is. „A piacgazdaság lényege a versenyképes gazdaság. Mindenki versenyezni kénytelen. Csakis ez ösztönözheti az innovációt és a kezdeményező erőt." Mai Boliang nem szereti azokat, akik ellenállnak a globalizációnak.

Úgy véli, hogy a pozícionálás a globalizáció legnagyobb előnye. „A német technológia, a kínai gyártóipar, a legköltségkímélőbb finanszírozás, a globális ellátási lánc és a piac is globálisan orientált." Akárcsak a multinacionális vezetők túlnyomó többsége, Mai is meg van győződve arról, hogy ez a helyes irány, de tisztában van azzal, hogy a megvalósítás nem egyszerű feladat. „Vajon a felvásárolt európai és amerikai cégek hajlandóak odaadóan dolgozni?" Mai Boliang ezért is ragaszkodik a független kutatáshoz és fejlesztéshez. „Ha nem vagy erős, senki sem akar együttműködni veled"— mondta a vállalatcsoport vezetője.

(Írta/fordította: Hao Yue)

Kapcsolódó anyagok
Vélemény
Hallgassa online
Web hungarian.cri.cn
China ABC
Szavazás
Heti kínai vicc
China Radio International.CRI. All Rights Reserved.
16A Shijingshan Road, Beijing, China