He Zhanhao 1933-ban született Zhejiang tartományban. Hangzhou felszabadulásakor, tizenhét évesen belépett a Zhejiang Tartományi Művészeti Munkások Társulatába.

1952-ben csatlakozott a Zhejiang Tartományi Kantoni Operatársulat zenekarához, ahol hegedűn kezdett tanulni.

Ebben az időszakban minden vasárnap Sanghajba utazott, hogy felkeresse hegedűtanárát. Akkoriban kizárólag nyugati művekkel foglalkoztak, akik hegedülni tanultak.

Kezdetben azt tervezte, hogy miután megtanul hegedülni, visszamegy Hangzhouba, és ott fogja kamatoztatni tudását, de számára úgy tűnt, hogy a nyugati darabokon érlelődött hangszeres tudás összeegyeztethetetlen a kínai népzenei hagyománnyal.

1957-től a Sanghaji Zenei Főiskolán tanult, ahol a kínai népzenei művek nyugati típusú hangszerrel, hegedűn történő előadásával kísérletezett.

Egy interjúban He Zhanhao elmondta, hogy bár hegedűn tanult, csakis kínai művek előadását tudta feladatának tekinteni, és akkor kezdődött az igazi alkotómunkára való felkészülés, amikor kínai darabokat írt át hegedűre, majd pedig a hegedű segítségével részt vett a a kínai népzene megreformálásában.

1958-ban, amikor He Zhanhao a Sanghaji Zenei Főiskola diákja volt, egyik csoporttársával, Chen Ganggal megalkották a Liang Shanbo és Zhu Yingtai című, vagy egyszerűen csak Liang Zhunak nevezett hegedűversenyt, amelyet minden kínai jól ismer, és ez a világon a legtöbbet játszott kínai zenekari mű.

He Zhanhao szerint a népzenét az idegen formák alkalmazásával lehet modernizálni. Negyvenéves zeneszerzői pályafutása első felében éppen ezt tette. A Liang Zhu hegedűverseny 1959-ben tört be a zenei körökbe Kínában és külföldön, miután hamarosan He Zhanhao további művei is igen népszerűek lettek, melyek között van kvartett, vonós és kórusmű, szimfonikus mű és zenekari akusztikus zene.

Ekkor alakult ki saját stílusa, mely erős népzenei hatás mellett gazdag drámaisággal jellemezhető.

Az 1980-as években He Zhanhao a népzene modernizálását tűzte ki célul. A Liang Zhut átdolgozta gaohura, erhura, pipara és guzhengre, és megalkotta a Kaotikus helyzet és a Nehéz búcsú című erhu concertókat, a Búslakodó nő című fantáziát, a Yili-folyó partja és az Ünnepi lóverseny című népzenekari műveket, A délkelet felé szálló páva című guzheng concertót, és egy sor népzenei darabot.

Az 1990-es években He Zhanhao boldogan fogadta a tehetséges új guzheng-művész generációt, és számos guzheng-concertóval és átirattal ajándékozta meg őket. Ezenkívül fuvola-, liuqin- és yangqin-concertót is szerzett.

Együttlétkor nehéz a búcsú című számát a hongkongi Paula Tsui tette híressé.

Az utóbbi évtizedekben szinte minden évben megjelent egy nagyszabású műve, a népzene nyelvében innovációkat vezetett be, és emelte a népzenei hangszeres előadói technika színvonalát.

He Zhanhao számára a zenében a kísérletezés a legfontosabb. Elmondta, hogy amennyiben az emberek erre kíváncsiak lesznek a továbbiakban is, akkor a jövőben is ezen az úron fog járni.