Kínai-amerikai kapcsolatok

1972 februárában Nixon amerikai elnök Kínába látogatott és aláírtak egy Kínai-Amerikai Közös Nyilatkozatot, a Shanghai Nyilatkozatot. Ez azt jelentette, hogy vége lett a húsz éve fennálló kínai-amerikai elszigetelődésnek. 1978. december 16-án a két ország kihirdette a Kínai Nép Köztársaságának és az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatainak létrehozásával foglalkozó közös nyilatkozatot. 1979. január elsején Kína és az Egyesült Államok hivatalos nagyköveti diplomáciai kapcsolatot hozott létre. 1982. augusztus 17-én a két ország kihirdette az Augusztus Tizenhetediki Nyilatkozatot, amelyben szabályozta a Tajvan részére történő amerikai fegyverek eladásával kapcsolatos ügyeket.
1984. januárjában a kínai miniszterelnök Amerikába látogatott, áprilisában Ronald Reagan, amerikai elnök Kínába látogatott. 1985. júliusában Li Xiannian kínai államfő Amerikába látogatott, ami az első alkalom volt, hogy a kínai államfő az országba látogat.
1998. januárjában William Koen amerikai védelmi miniszter Kínába látogatott és a két védelmi minisztérium tengeri biztonságának megerősítésével kapcsolatos határozatot írták alá. Május 25-én Jiang Zemin kínai államfő és Bill Clinton amerikai elnök az ebben a hónapban működő titkos telefonon keresztül beszélgetést folytatott a dél-ázsiai helyzetről és a két ország kapcsolatairól.
1998. június 25-étől július 3-áig Jiang Zemin meghívására Bill Clinton amerikai elnök Kínába látogatott. A két fél beleegyezett abba, hogy újabb tárgyalásokat folytatnak és megerősítik az együttműködést a fontos nemzetközi ügyekben, valamint közös erőfeszítéssel hozzájárulnak XXI. évszázad kínai-amerikai konstruktív stratégiai partneri kapcsolatainak megvalósulásához. A két fél úgy döntött, hogy saját nukleáris fegyverrel nem támadja meg a másik félt.
1999. január 1-én Jiang Zemin államfő és Bill Clinton elnök üdvözlő táviratott küldött egymásnak a két ország diplomáciai kapcsolatai létrehozásának 20. évfordulója alkalmából. Április 6-ától 14-éig Zhu Rongji kínai miniszterelnök hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban, amely az első alkalom volt 15 év óta, hogy kínai miniszterelnök Amerikába látogat.
1999. május 8-án pekingi idő szerint öt óra negyvenöt perckor az Egyesült Államok által vezetett NATO öt rakétája eltalálta Kína jugoszláviai nagykövetségét, amely következtében három kínai tudósító életét vesztette, a nagykövetség több mint húsz munkatársa megsebesült, valamint súlyosan károsította az épületet. Ez nagy felháborodást keltett a kínai lakosság körében és mindez negatívan hatott a két ország kapcsolataira.
Szeptember 11-én Jiang Zemin és Bill Clinton találkozott egymással az új-zélandi Aucklandban tartott az APEC nem hivatalos vezetői csúcsértekezleten, ahol pozitív eredményeket értek el. December 15-én az Egyesült Államok 28 millió dolláros kártérítést fizetett Kína jugoszláviai nagykövetségének károsításáért.
2001. április 1-én egy amerikai EP-3 típusú felderítőgép a Hainan-szigettől 104 kilométerre dél-keletre lelőtt egy kínai repülőgépet, amelynek következében Wang Wei kínai pilóta életét vesztette. Április 11-én bocsánatot kérő levelet kapott Tang Jiaxuan kínai külügyminiszter az USA kínai nagykövetétől.
Szeptember 11-én New York és Washington terrorista támadása következtében nagy emberi és vagyoni veszteség érte az Egyesült Államokat. Október 19-én Sanghajban Jiang elnök találkozott Bush amerikai elnökkel és véleményt cserélt a kínai-amerikai kapcsolatokról és a terrorizmus elleni ügyekről.
2002. február 21-étől 22-ig Jiang meghívására Bush látogatást tett Kínában. A két államfő újabb találkozóján véleménycserét folytatott az együttműködés megerősítéséről és a nézeteltérések ésszerű megoldásáról. Ezt követően Bush meghívására októberben Jiang az Egyesült Államokba látogatott. A kínai államfő kiemelte a tajvani kérdés fontosságát a kínai-amerikai kapcsolatokban. Bush megismételte, hogy az Egyesült Államok nem változtat azon a politikáján, mely szerint kitart az egy Kína elv mellett és betartja Kína és Amerika között létrejött úgynevezett három nyilatkozatot.