Általános tájékoztató Tajvanról

Földrajzi elhelyezkedés

Tajvan, Kína szigetekből álló tengeri tartománya, mely az ázsiai kontinens talapzatának dél-keleti szélén helyezkedik el. Az egész tartomány a tajvani szigetből, és a hozzá tartozó szigetekből, illetve Penghuliedao szigetekből, összesen több mint 80 szigetből áll. A szárazföldi terület körülbelül 36 ezer négyzetkilométer.　　

Tajvan északon a Keleti-tengerre néz, észak-keleten a Liuqiu szigetcsoporttal érintkezik, keleten a Csendes-óceánra néz, délen a Bashi tenger-szorossal érintkezik és a Fülöp-szigetek szomszédja, nyugaton a tajvani tengerszoroson át a szárazföldi Fujian tartományra néz, a legszűkebb átmérő itt mindössze 130 kilométer. Az egész tartomány a nyugat-csendes-óceáni hajóvonalak központját jelenti, ezért stratégiai helyzete nagyon fontos.

A tajvani tengerszoros

A tajvani tengerszoros összesen 380 kilométer hosszúságú, átlagosan 190 kilométeres széles, a legszűkebb része a tajvani Xinzhutól Fujiani Pingtanig tart, mely csak 130 kilométeres. Amikor napos idő van, és a tajvani magas hegyek fölött felhő és köd látható a táj igen szép.

Helyrajz

A Tajvan sziget területe az egész tartomány több mint 97%-át teszik ki, így a sziget Kína legnagyobb szigete. A szigeten sok hegy van, a hegyek és a dombok az egész terület 2/3-át teszik ki, a síkságok pedig kevesebb mint 1/3-át. A Zhongyang hegylánc, a Yushang hegylánc, a Xueshan hegylánc, az Ali hegylánc és a Taidong hegylánc(vagyis a Hai'an hegylánc) a sziget öt nagy hegylánca. A Tajvan sziget helyrajzának másik vonása pedig az, hogy középen magas, a két oldalán pedig alacsony, és az északról délre menő Zhongyang hegylánc választóvonalként a két oldalát keleti- és nyugati tengerpartra választja szét. A Yushan hegylánc legmagasabb csúcsa a tengerszint feletti 3997 méter magas Yushan hegy, ami egyben Tajvan legmagasabb hegycsúcsa is.

Éghajlat és természeti adottságok

Tajvan tartomány fekvése mérsékelt égövi és trópusi, ezért éghajlata trópusi és szubtrópusi. Tenger veszi körül, a tengeri monszun hatása miatt egész évben kellemes az éghajlata. Télen nincs fagyos hideg, és nyáron sincs kánikula. Az átlagos hőmérséklete magas, a hegyektől eltekintve körülbelül 22 fok. A területének legnagyobb részén soha sincs hó, a hóvonal a tengerszint feletti 3000 méter magasan van. Tajvan esős, és többször okoz problémát a tájfun.　　Tajvan területének több mint felét erdők borítják, amely még nagyobb területet jelent, mint az Európa szerte híres „erdő ország", Svájc erdőinek területe. Tajvan fa-betakarítási mennyisége több mint 300 milliárd köbméter. Az éghajlat függőleges változása miatt Tajvannak sok különböző fajta fája van, amely a trópusi, a szubtrópusi, a mérsékelt és a hideg éghajlaton, majdnem 4000 fajtát jelent, ezért Tajvan Ázsia híres természeti botanikus kertje. Az egész tartomány gazdasági erdőinek területe az erdők összterületének 4/5-ét teszik ki. A Tajvani kámforfa világszerte híres. A kámforfából készült kámfor és kámforolaj Tajvan ismert különlegessége, amely világtermelés 70%-át teszi ki.　　Tajvan a tenger ölelésében a meleg áramlat és a hideg áramlat találkozásánál fekszik, ezért a tengeri élővilágban is gazdag. A halfajták száma több mint 500. Gaoxiong, Jilong, Su'ao, Hualian, Xingang, Penghu és stb. mind híres halászati terület. Emellett Tajvan által termelt tengeri só is nagyon híres.