A kínai kormány alapvető javaslatai a tajvani kérdés megoldásáról

A kínai kormány irányelve a tajvani kérdés megoldásáról

A kínai kormánynak a tajvani kérdés megoldásáról szóló alapvető irányelve a „békés egyesítés, és az egy ország két társadalmi rendszer".
A múlt század 50-es éveiben a kínai kormány békés úton tervezte megoldani a tajvani kérdést. 1979. január elsején a Kínai Országi Népi Gyűlés Állandó Bizottsága kibocsátotta a „Felhívás a tajvani honfitársak számára" című iratot, amelyben felhívta a kép partot, hogy zárják le a háborús szembenállást és kezdjenek tárgyalásokat. Még kifejtette, hogy az ország egyesítésének megvalósításakor tiszteletben tartja Tajvan helyzetét, és racionális politikát és módszereket alkalmaz. 1981. szeptember 30-án Ye Jianying, a Kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnöke beszédet adott ki, amelyben tovább ismertette a tajvani kérdés megoldásának irányelvét és politikáját. Kifejtette, hogy az ország egyesülése után Tajvan különleges igazgatási övezetként magas fokú autonómiát fog élvezni.
A következő évben Deng Xiaoping kínai vezető Ye Jianying fenti beszédével kapcsolatban rámutatott, hogy a beszéd lényege gyakorlatilag „egy ország, két rendszer", és az ország egyesítése után az országban főleg a szocialista rendszert hajtják végre, Tajvanban pedig a kapitalista rendszert.1992. október 12-én Jiang Zemin, a Kínai Kommunista Párt főtitkára rámutatott, hogy „a békés egyesítés, egy ország két társadalmi rendszer" irányelve szerint aktívan hozzájárulunk a haza egyesítéséhez.

A „békés egyesítés, egy ország két társadalmi rendszer" irányelv alapvető tartalma

A kínai kormány a tajvani kérdés megoldásával foglalkozó „békés egyesítés, egy ország két társadalmi rendszer" irányelvének tartalma a következő:
Első: egy Kína. A világban csak egy Kína van, Tajvan Kínának elidegeníthetetlen része, a központi kormány Pekingben van. Ez a tajvani kérdés megoldásának előfeltétele.

Második: a két rendszer együtt létezik. Vagyis az egy Kína előfeltétele alapján a szárazföldi szocialista rendszer és a tajvani kapitalista rendszer hosszú távon együtt él, és együtt fejlődik.

Harmadik: magas fokú autonómia. Az egyesítés után Tajvan különleges közigazgatási övezet lesz, ami nem ugyanolyan jogállású, mint Kína valamelyik tartománya, hanem magas fokú autonómiát jelent.

Negyedik: békés tárgyalás.

A két part valódi helyzete alapján a kínai kormány javasolta, hogy az egyesítés megvalósítása előtt a két fél a kölcsönös tisztelet és kölcsönös előnyök elve alapján aktívan mozdítsa elő a két part közötti gazdasági együttműködést és minden cserét, a közvetlen postai, kereskedelmi és közlekedési érintkezést és kétoldalú cseréket, hogy lehetőséget teremtsenek az ország békés egyesítéséhez.

A kínai egyesítéshez hozzájáruló nyolc javaslat

1995. január 30-án Jiang Zemin elnök a Kínai Központi Tajvani Iroda és az Államtanács Tajvani Irodája által tartott tavaszünnepi ünnepségen kiadta a „haza egyesítésének nyolc nézete és javaslata" című dokumentumot, amely tartalma a következő: 1. Kitartunk az „egy Kína"-elv mellett.2. Nem ellenezzük a Tajvan és más országok közötti gazdasági és kulturális kapcsolatokat. De ellenezzük az ún. „nemzetközi kapcsolatok bővítése" tevékenységet.3. Folytatjuk a tengerszoros két partja békés egyesítéséről szóló tárgyalásokat.4. Törekszünk megvalósítani a békés egyesítést, és kínaiak nem támadnak kínaiakra.5. Nagy erővel fejlesztjük a két part közötti gazdasági cserét és együttműködést.6. A két part honfitársainak együtt kell továbbvinni és fejleszteni a kínai kultúrát és jó hagyományokat.7. Teljes mértékben tiszteljük a tajvani honfitársak életmódját és a tulajdonukhoz való jogaikat. Megvédjük a tajvani honfitársak minden megalapozott jogát.8. Üdvözöljük a tajvani hatóságok vezetőinek megfelelő státuszban hozzánk tett látogatását, és mi is készek vagyunk a tajvani fél meghívására Tajvanba menni, együtt tárgyalhatunk állami ügyekről, és egyes kérdésekről is véleményt cserélhetünk.