Éppen ezért az egy és két szótagos szavak gúzsába kötött fantázia vitustáncának semmi sem szab határt Kínában. Elvben például semmi sem akadályozza meg, hogy rossz, kellemetlen jelentésű nevet kapjon a gyermek, de ahol a szülők, rokonok döntenek a névadás kérdésében, ott a születendő gyermeknek természetesen igyekeznek kellemesen hangzó, pozitív jelentésű, szerencsés értelmű nevet adni, hiszen a névvel a születendő gyermek jövőjéről szóló jókívánságaikat is kifejezik az emberek, hogy ilyen bonyolultan fejezzük ki azt, amit a latin nyelv három szóban: Nomen est omen. Ezt természetesen Kínában is tudja mindenki, ezért jelennek meg a nevekben a szerencsés életet, gazdagságot kifejező jókívánságok, a kiváló testi és lelki tulajdonságok, de akár a szép természeti jelenségek, bármilyen tetszetős dolgok is.

Mindezt nemek szerint is két részre osztva, minthogy természetesen Kínában is vannak fiú- és lánynevek. Ez utóbbiak a nyugodtsággal, higgadtsággal, érzelmekkel, virágokkal és madarakkal, ékszerekkel vannak kapcsolatban, mint például a Ting (Kecses), Mei (Elbűvölő), Hua (Virág), Feng (Főnix), Huan (Gyűrű), Yin (Ezüst), Yan (Gyönyörű). A női neveknél gyakran találkozunk megkettőzött szavakkal, mint például a Xiuxiu (Gyönyörűséges), vagy Lili (Gyönyörű).

Ez a játékosság a férfineveknél nem jellemző, amelyeket sokkal inkább megfontolva adnak Kínában a gyermekeknek. A férfinevek az ősök iránti tiszteletet, harci erényeket, és természetesen minden más férfiúi erényt hivatottak kifejezni. Tipikus férfinevek ezek szerint a Shaozu (Becsületet szerez az ősi névnek), Zhenbang (Megfiatalítja az országot), Gang (Acél), Zhijian (Erős lelkierő), Jinsong (Erős fenyő). Minthogy a névadás már a gyermek születése előtt megtörténik, igen könnyű megérteni, miért van sok lánynak fiúneve Kínában: a fiú utód utáni vágy mindenütt közismert.