A Tábornoki sír

A Tábornoki sír tulajdonképpen az ókori Koguryo királyság XX. királyának, a Changsu (Jangsu) sírkertje, amelyet az időszámítás kezdete utáni V. század elején a király trónra lépése idején építettek fel.

Sajnos a Tábornoki sírt többször feltörték és kirabolták. A Qing-dinasztia végén a természeti csapástól szenvedett közép-kínaiak északra vándoroltak, sőt néhányak betörtek a körbezárt sírtelepre is. A sír láttán úgy gondolták a betörők, hogy egy ilyen monumentális határ menti sír mindenképpen egy olyan emberé, aki tábornokként védte a határt. Innen származik az egyébként koguryoi királynak emelt sír neve: tábornoki sír. Bár ez nem pontos, a szakértők nem akarták megváltoztatni az emberek körében ezen a néven ismertté vált sír nevét.

A sír felépítése megegyezett a koguryoiak építészeti hagyományaival: északra a Longshan hegységre támaszkodik, nyugatra pedig a Yushan hegyre, dél-keleti oldalán csörgedezik a Yalu folyó, s tőle nem messze feküdt a királyság egykori fővárosa, a Guonei város. Az ilyen optimális fekvése igen alkalmas volt egy király eltemetésére.

A Tábornoki sír az egyik legjobban fennmaradt királysír azok közül, amelyeket az úgynevezett barlang- és völgy sírok között ismerünk. A sír egy teraszosan felfelé vékonyodó építmény, külseje hasonlít egy piramishoz, azonban mérete kisebb, alapja pedig négyszögletű. A sírt finoman elnagyolt gránit kődarabokkal rakták. Talapzata szinte kocka formájú, 31,58 méter hosszú, fölötte összesen 7 terasz alakul ki, amelyen pontosan 22 szint sorakozik. A sír 12,4 méter magas, az elfogyasztott gránit kődarabok száma meghaladja az 1100-at.

A sírkamra a harmadik teraszon található, a bejárata pedig az ötödik teraszon van. A kamra öt méter hosszú, öt méter széles és 5 méter magas. Benne két koporsó hever, az egyik nagyobb, a másik kisebb. Innen könnyen megállapítható, hogy az egyik a királyé, a másik a feleségéé. A koporsót egy óriási gránit fedi be, amelynek súlya meghaladja az ötven tonnát. A kamra négy oldalát több mint 20 oszlop támasztja.

A legfőbb építőanyagot, a hatalmas kődarabokat 22 kilométerről, vagyis a kőgyűjtő-telepről szállították ide. Több mint másfél évezreddel ezelőtt a szállító és az emelőeszközök hiánya miatt a koguryoi munkások a hengerekkel, lejtőkön szállították és rakták le a darabokat. A Tábornoki sír megépítésén a koguryoi nép bölcsessége és szorgalma tükröződik.

A Tábornoki sír környékét eredetileg egy tágasabb telep vette körül. Az örökség jelenkori karbantartása idején fedezték fel azt, hogy a déli sarkán rejlik egy hosszú csatorna, amelyen át a sír tetején és a kamrában felhalmozódott vizet vezették le. A sír mögött kísérő kamrák sora található, eredetileg 4 kamra volt, ám napjainkra csak egy maradt meg. Ennek a külseje hasonló a Tábornoki síréhoz, csak a mérete sokkal kisebb. A szakértők véleménye szerint ez az ágyasok sírja.