A Changsu király 15. évében, vagyis a 427-ben a királyság székhelye átköltözött Phenjanba, ezért az emberek joggal vetik fel azt a kérdést, hogy a Tábornoki sírban tényleg a Changsu királyt temették-e el? Az archeológusok adnak erre választ. Hiszen a sírból előkerült leletekből megerősíthető, hogy a sírt az V. század elején építették. A királyság hagyományainak megfelelően Changsu király trónra lépése idején megkezdte sírjának építtetését, s ekkor még nem tudhatták, hogy 15 évvel később új fővárosba költöznek. Az átköltözésre már a teteje is elkészült a sírnak, s a király elhunyta után ide hozták a holttestét. Ésszerű ez a teória abból a szempontból is, hogy a sír melletti Guonei város a király régi székhelye volt.

Nemcsak formája miatt, jól megmaradt szerkezete okán is „Keleti Piramis"-nak nevezik el a Tábornoki sírt.

A Nagy Király kőtáblája

A mai Ji-an város piacától keletre 4 kilométerre fedezték fel az ókori Koguryo XIX. Királyának, a Nagy Gwanggaeto kőtábláját. A Nagy Király a Keleti-Jin-dinasztia Wudi császárának 16. évében, vagyis a 391. évben lépett trónra, s 412-ben hunyt el, 22 éven át uralkodott.

A Nagy Király uralkodása idejére a királyság legragyogóbb időszakát élte: politikai, gazdasági és katonai ereje teljében volt. Leverte a Baekje királyságot és az ősi japánokat. A fia, vagyis a fent említett Tábornoki sír „tulajdonosa"?Changsu király, apjának teljesítményét bemutatandó, 414-ben állíttatta fel az óriási kőtáblát a Nagy király sírjától 200 méterre keletre.

A kőtábla 6,39 méter magas, egy kavicsos kockás kőoszlop. A szövegét a kínai Han-dinasztiabeli hivatalos kézírási jelekkel írták le. Az oszlop négy oldalán körben megszövegezték a királyság múltját. A négy oldalon található 44 sor írás 1775 jelből áll. Az időjárás viszontagságai miatt 1590 jel olvasható még rajta. A szövegből megismerhető Koguryo eredete és az ehhez kapcsolódó legendák, a Nagy Király életpályája és elért eredményei, valamint a sírőrző családok rendszere.