Az Evenki Múzeum A belső-mongóliai Hulunbuir csodalátos zöld paradicsom, az ottani evenki sztyeppen élnek a bátor evenki nemzetiségű emberek. Történelmi okokból az evenki törzsek szétszóródtak a belső-mongóliai sztyeppen, és a különböző törzsek más-más területen éltek, így az evenki név helyett a „Solun", „Tunguska" és „Yakutia" területi elnevezéseket használták.1958. augusztus 1-jén megalakították az Evenki Autonóm Megyét |
Tibeti Múzeum A Tibeti Múzeum a lhászai Norbulinka (régen a dalai lámák nyári palotája) dél-keleti sarkában fekszik. Ez az első modern funkcióval rendelkező múzeum Tibetben. A múzeum terve 1994 júliusában került be a Tibetet támogató 62 program közé, és végül 1999 októberében, azaz a Kínai Népköztársaság megalakulásának 50. évfordulója és a tibeti demokratikus reform 40. évfordulója alkalmából nyitották meg a közönség előtt.A Tibeti Múzeum területe 53959 négyzetméter... |
A Qinghai-Tibeti Kulturális Múzeum A Qinghai--Tibeti-fennsíkon, a világ legmagasabb pontján fekvő fennsíkon élő kínai tibeti nemzetiség hosszú múltra tekint vissza. Feljegyzések szerint már több mint négyezer évvel ezelőtt éltek itt tibetiek. Az elmúlt több mint négyezer évben a tibeti emberek különleges kultúrát hoztak létre sajátos tánccal, zenével, operával és nemzeti ünnepekkel.Az elmúlt tíz évben a kínai központi és helyi kormányzat támogatásával a tibeti kultúra szépen fejlődött. |
A Kínai Modern Irodalmi Múzeum A múzeum gyűjteményébe tartozik egy könyvtár, egy kiállítóterem a dokumentumok, egy másik kiállítóterem a kutatási anyagok számára és egy tudományos cserekapcsolatok lebonyolítását végző központ. A múzeum feladata, hogy összegyűjtse, megőrizze, feldolgozza és tanulmányozza a kortárs kínai írókat, az ő kézirataikat, fordításaikat, könyveiket és leveleiket, naplóikat, hangfelvételeiket, videóikat, fényképeiket, dokumentumaikat és minden más olyan anyagot... |
A Makaói Hajózási Múzeum A Makaói Hajózási Múzeum Makaóban, a Mage utcában, a Mage-templom közelében található. A múzeumot 1990-ben alapították, és ekkor is nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A Makaói Hajózási Múzeum a hajózási, tengerészeti kapcsolatok bemutatására specializálódott, szervezetileg pedig a Makaói Kikötői Hivatal hatáskörébe tartozik. |
A Pekingi Színházmúzeum A Ming- és a Qing-dinasztiák idején épült sok száz csarnoképület közül a Huguang Huiguan néven ismeretes őrződött meg a legjobb állapotban. Eredetileg 1807-ben, a Qing-dinasztia Jiaqing császárának tizenkettedik uralkodási évében építették. Az épület a Hufang Qiao csomópont délnyugati sarkában található. 1997-ben teljesen újjáépítették, majd immáron „Pekingi Színházmúzeum" néven nyitották meg a nagyközönség előtt. |
A Daliani Természettudományi Múzeum A Daliani Természettudományi Múzeum Liaoning tartomány Dalian városában található 5100 négyzetméteres területen, kiállítási területe pedig 2470 négyzetméter. Az épület orosz tervek alapján készült.A múzeumnak több mint 50 ezres gyűjteménye van, ebből 264-et a legmagasabb állami kategóriába soroltak.Ezek között vannak világritkaságnak számító bálnaleletek, kínai folyamidelfin (Lipotes vexillifer), arany piszeorrú majom ... |
Qin-dinasztia korabeli ősi körútra bukkantak Kínában Shaanxi tartomány régészeti kutatóintézete egy körútra bukkant a Qin Zhi Dao (Straight Road of Qin Dynasty) nevű országút mentén, ami Qin Shi Huang császár idején épült. Shaanxi tartomány régészeti kutatóintézete a Qin Zhi Dao, „egyenes országút" több szakaszát is megtalálta Ganquan járásban.A szakértők számára világos volt, hogy milyen irányba halad a Qin Zhi Dao, vagyis az, hogy nem a Shengma hídon keresztezi a Luo-folyót (Luohe), hanem a híd gátjánál 180 fokban elkanyarodik... |
Tianjin népességének hármas átalakulása Tianjin területén öt nagy folyó torkollik a tengerbe, vízi közlekedése rendkívül fejlett. Már az ókorban jelentős katonai bázis és számos csata helyszíne volt. Szépszámú népességét veteránok illetve innen-onnan jött bevándorlók alkották. A katonák nyers, erőteljes modora és a bevándorlók hirtelenharagú természete Tianjin néprajzának későbbi alakulására is nagy hatással volt... |
A Kínai Írásjegymúzeum Az első kínai írásjegymúzeum 2009 végén nyitotta meg hivatalosan kapuit a látogatók előtt a közép-kínai Henan tartományban, Anyang városban, ott, ahol először előkerültek a híres ókori kínai jóslócsontok, rajtuk kezdeti írásjegyekkel. Zhang Jing, Anyang egyik kórházának dolgozója nemrég kereste fel a múzeumot. Szerinte, bár a kínaiak minden nap használják a kínai irásjegyeket, keveset tudnak az írásrendszer kifejlődésének történetéről. Az írásjegymúzeum lehetőséget kínál az embereknek a kínai írás eredetének... |
Új kínai világörökségi helyszín: Az Ég és Föld központja Brazíliában 2010. augusztus 1-jén az UNESCO 34. világörökségi konferenciáján úgy döntöttek, hogy felveszik a Világörökségi Listára a kínai Zhengzhou város környékén fekvő ősi történelmi műemlékcsoportot, azaz „Az Ég és Föld központja" elnevezésű dengfengi történelmi műemlékegyüttest (Historic Monuments of Dengfeng in „The Centre of Heaven and Earth"). Ez lett Kína 39. világöröksége. Erről szólva a konferencián részt vevő Ding Shixian, Zhengzhou város pártbizottsága tájékoztatási osztályának vezetője a következőket mondta... |
Shanxi és főbb nevezetességei Shanxi tartomány hazánkban a Sárga-folyó középső folyásánál, az észak –kínai löszfennsík keleti részén terül el. A Tai Hang hegységtől nyugatra fekszik, innen kapta a Shanxi nevet amelynek jelentése: a hegytől Nyugatra . A tartomány területe csaknem 160 ezer négyzetkilométer, Kína összterületének 1.6%-át teszi ki. Lakossága 2008-ban 34 millió volt . Taiyuan a tartomány székhelye, több mint 2400 éves múltra tekint vissza , a várost a Tavasz és Ősz korszakának végén, a Zhou dinasztia idején alapították . Történelmét az északi nomád törzsek ellen... |
Hou quan - a majomkungfu A hou quan hosszú, több mint kétezer éves múltra tekint vissza. Kínában a Nyugati Han-kor idején jelent meg ez a kungfustílus. Feljegyzések szerint a Nyugati Han-dinasztia korában Tan Changqing, egy táncos egy nagyszabású ünnepen majomtáncot adott elő. A majomtáncot a Changshától keletre, Mawangdui hármas számú sírjából feltárt, Nyugati Han-korabeli selyemfestményen látható rajz is megörökíti. A Ming-kori Qi Jiguang művében is szó esik a hou qunról, akárcsak Jin Tieyan egyik művében. Az utóbbiban az olvasható, hogy a dél-kínaiak körében rendkívül... |
A szimbólumokba sűrített kínai nyelv Mivel a kínai írásjegyeket nem könnyű megtanulni és használni, a kínai kormány a kínai írott nyelv reformját tartja a kínai kultúra fejlesztéséhez szükséges egyik fontos feladatnak. A múlt század közepén, tehát az új Kína megalakulása után a háromezer leggyakrabban használatos írásjegy egyszerűsítésen esett át. Azóta elterjedt az egyszerűsített írásjegyek használata a szárazföldi Kínában. De Tajvanon továbbra is a hagyományos bonyolult formához ragaszkodnak. A kínai kormány 1958-ban hivatalosan meghirdette és bevezette a Pinyin-programot, amellyel az volt a célja... |
A kínai hímzés története A máig fennmaradt hímzések közül a legrégebbiek a Shang- (kb. i.e. 16-11. század), valamint a Nyugati Zhou-dinasztia (kb. i.e. 11. századtól 77-ig) idején készültek. A korból feltárt leletek közül is kiemelkednek az 1982-ben a Hubei tartomány Jianglingmashan lelőhelyének 1. számú Chu-sírjában talált paplanok és nyári ruhák, melyeken sárkány-, főnix-, tigris-, valamint virágmintákat fedezhetünk fel. A hímzések színesek és kellemesen váltakozó elemekből tevődnek össze, amiből arra lehet következtetni, hogy ez a kínai kézművesség igen hosszú... |