Hogyan köszönünk: Nincs nagy különbség a kínai és nyugati emberek üdvözlési formái és szokásai között. Példa erre, hogy találkozásnál és elválásnál az „üdvözlöm”, illetve a „viszontlátásra” használatos a választékos, hivatalos kínai nyelvben éppúgy, mint Nyugaton. A hétköznapokban azonban, amikor egymást jól ismerő emberek találkoznak, akkor az üdvözlési formákat az adott szituáció és saját gondolataik határozzák meg. Például, amikor két ember találkozik, akkor mintegy mellékesen ilyeneket kérdeznek egymástól: „Hova mész?”, „Dolgozni mész?”, „Ettél már?” Ilyen kérdések hallatán a legtöbb nyugati ember zavarba jönne, minthogy ezeket a témákat magánügynek tekintik, amelyekről nem illik csak úgy mellékesen, úgymond kutyafuttában érdeklődni. Ezért aztán amikor nyugati emberek találkoznak, gyakran csak röviden köszönnek egymásnak, valahogy így: Szia!, Helló!, Jó reggelt! Hogy vagy! Vagy pedig az időjárásról beszélnek, például azt mondják: Szép időnk van, nemde?