Kérem, először vegyen egy sorszámot, majd várakozzon ott.
„请 qǐng”: „kérem”.
„您 nín”: „Ön”.
„先 xiān”: „először”.
„拿 ná”: „venni”.
„号 hào”: „sorszám”.
„再 zài”: „azután”.
„去那边 qù nàbian”: „odamenni”.
„等候 děnghòu”: „várni”.

Elnézést, mennyi ideig kell várakozni? De az emberek tényleg így teszik fel ezt a kérdést a kínai bankokban?
A bankokban legtöbbször sok az ember. Akkor hasznos lehet megkérdezni valakit, hogy milyen sokáig kell várakoznunk. Mondhatjuk azt: 请问, 需要等多长时间？
„请问 qǐngwèn”: „hadd kérdezzem meg”, vagy „kérem, mondja meg”.
„需要 xūyào”: „kell”.
„等 děng”: harmadik hanglejtés, jelentése, „várni”.
„多长时间 duōcháng shíjiān”: „mennyi ideig”.
Ha más nem, ez a kifejezés akkor is hasznos lehet, ha más szituációban kell várakoznunk.

Szeretnék pénzt kivenni.
„我 wǒ”: „én”.
„想 xiǎng”: harmadik hanglejtés, a jelentése pedig: „akarni”.
„取 qǔ”: itt azt jelenti, hogy „pénzt kivenni”.
A „点 diǎn” a „一点”, azaz a „valamennyi”, „néhány” szó rövidítése.
„钱 qián”: „pénz”.

How much money would you like to withdraw?
You need to give more information. Generally the teller will ask you “How much?” 您取多少钱?
您 nín, you.
取 qǔ, withdraw.
多少 duōshao, how much.
钱 qián, money.
Or you just say “取多少？qǔ duōshao?”for short. The answer could simply be a number, or a number plus 钱 qián. For instance, if you want to get 10,000 yuan, you can say 一万元 yí wànyuán.

Kérem, üsse be az azonosítóját.
Végül pedig nyilván megkérnek, hogy üssük be az azonosító számot. Valahogy így: 请您输入密码.
„请 qǐng”: „kérem”.
„您 nín”: „Ön”.
„输入 shūrù”: „bevinni”.
„密码 mìmǎ”: „jelszó”, „azonosító”.