A kínai emberek számára a mértékletesség, az egyszerű életmód mindig is az egyik legfontosabb erénynek számított. Ahol csak lehet, spórolnak: az ételen, a ruházaton, az eszközeiken, egyszóval mindenen, amin csak tudnak és az így megtakarított pénzüket bankban tartják. Ugyanakkor ma már Kína is a fogyasztói társadalmak korát éli és a fogyasztói szokások gyökeresen átalakultak.
A fiatalok pontosan tudják, hogy mire van szükségük, tévedhetetlen biztonsággal választják ki a pénzköltés számukra legélvezetesebb formáit a sok lehetőség közül, legyen az divatos ruha vásárlása, a számítástechnikai és elektronikai eszközök újabbakra cserélése, autó- és lakásvásárlás, vagy külföldi utazás. Közben pedig olyan új szavak keletkeztek a nagyobb városokban megjelent új típusú fogyasztók leírására, mint a 富翁 (eladósodott ember), 卡奴 (a hitelkártya szolgája, vagyis aki rendszeresen átlépi a költési limitet), vagy mind közt a legismertebb, a 月光, magyarul „holdfényklán” tagja, azaz olyan ember, aki minden hónapban feléli az összes fizetését. Természetesen az ilyen fogyasztói viselkedés csak a társadalom egy vékony rétegére jellemző.