Li Keqiang kínai miniszterelnök-helyettes a magyar kormány meghívására április 30-án és május 1-jén kétnapos látogatást tesz Budapesten. A budapesti Nemzeti Külgazdasági Hivatal honlapján szereplő információk szerint április 30-án kínai-magyar üzleti fórumra kerül sor, amelyen a magyar vállalatvezetők mintegy 200 kínai üzletemberrel találkozhatnak és tárgyalhatnak.

Az elmúlt években a Kína és Magyarország közötti kapcsolatok sokat fejlődtek mind gazdasági, kereskedelmi, oktatásügyi és kulturális területen, és jelentős eredményeket értek el. Magyarország már 1949. október 4-én elismerte a Kínai Népköztársaságot, október 6-án pedig hivatalos diplomáciai kapcsolatot is létesítettek. Ezzel kezdetét vette a két ország folyamatosan fejlődő baráti kapcsolata, amely során magas rangú vezetők gyakran látogattak el egymás országába, fokozatosan erősödött az együttműködés minden területen és a két nép hagyományos barátsága is elmélyült. Kína és Magyarország mindig támogatja egymást, mikor nemzetközi ügyek megoldására kerül a sor.

1984-ben megalakult a Kínai-Magyar Gazdasági, Kereskedelmi és Technológiai Együttműködési Szövetség. 1991. májusában Li Lanqing, akkori kínai kereskedelmi miniszter Magyarországra látogatott és befektetési védelmi szerződést írt alá. 1992. májusában hivatalosan megnyílt a Kínai Budapesti Kereskedelmi Központ a budapesti Kínai Áruházban, amely kereskedelemmel és bemutatókkal foglalkozik. A forgalmazott árucikkek sorában építőanyagok, bútorok, elektronikus berendezések, digitális eszközök, számítógépek és még sok termék található. A központban nagyon kellemes hangulat fogadja a látogatókat. A központ más európai országokba is szállít kínai árucikkeket. 2010. januárjában került sor a Kínai-Magyar Gazdasági Bizottság 16. ülésére Pekingben. 2011. júniusában Wen Jiabao kínai miniszterelnök magyarországi látogatása során az érintett kínai és magyar felek 12 kormányszintű és kereskedelmi együttműködési szerződést írtak alá 1 millárd 800 millió dollár értékben befektetési, infrastrukturális, pénzügyi és oktatásügyi területen.

Wen Jiabao kínai miniszterelnök így nyilatkozott Orbán Viktorral folytatott találkozóján:

„A kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta eltelt több mint 60 évben a két fél szilárd politikai bizalmat alakított ki és fokozatosan bővül az együttműködésük."

Wen Jiabao 150 magyar fiatalt invitált meg Kínába, és hangsúlyozta, hogy a kínai fél kész a magyar féllel együtt megerősíteni a cserekapcsolatot az oktatásügyi, tudományos, műszaki területén, valamint a média világában.

A legújabb statisztikai adatok szerint jelenleg több mint 4 ezer kínai befektető van Magyarországon, a befektetések összege pedig meghaladja a 2 milliárd 500 millió dollárt. A Kínában befektető magyar vállalatok befektetéseinek összege 300 millió dollár.

Az elmúlt napokban a magyar és a kínai kis- és középvállalkozások közötti együttműködés erősítését, a lehetőségek jobb kihasználását szorgalmazták a résztvevők a kínai tartományok és a magyar megyék bemutatkozására, a kapcsolat mélyítésére szervezett üzleti fórumon, Budapesten. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a Kínai Nemzetközi Kereskedelmi Fejlesztési Tanács (CCPIT) közös rendezvényén Wang Hongliang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa hangsúlyozta: a két ország közötti együttműködés stabilan fejlődött, bővültek a gazdasági kapcsolatok az elmúlt években. A kereskedelmi tanácsos elmondta: tavaly a két ország közötti kereskedelmi kapcsolat adataik szerint 6,2 százalékkal nőtt, 6 milliárd dollárt tett ki. A kedvezőtlen világgazdasági körülmények befolyásolják a lehetőségeket is, idén január-februárban 16 százalékos csökkenést tapasztaltak a két ország kereskedelmében. A javuláshoz szükség van a vállalkozások aktív részvételére, a kereskedelmi kapcsolatok mellett a beruházások bővítésére is – tette hozzá a kereskedelmi tanácsos.

A kínai beruházások jelentős része Magyarország keleti részére koncentrálódik – mutatott rá a kereskedelmi tanácsos, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány támogatja az elmaradott térségekben a beruházásokat. A kínai Fujian, Hainan, Kanton, Jilin tartomány, valamint Jiaxing város adottságainak ismertetése mellett a CCPIT-vezetők hangsúlyozták: támogatják a két ország kis- és középvállalkozásainak együttműködését. Arra bíztatták a magyar partnereket, hogy vegyenek részt látogatóként illetve kiállítóként a tartományi vásárokon, ahol mód van az üzleti lehetőségek alaposabb megismerésére.

Rausch Sándor, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy kiváló mezőgazdasági és természeti adottságokkal rendelkeznek. Kecskeméten van a Mercedes gyár, amely jelentősen növeli a térség fejlettségi szintjét. Sarkadi Eszter, a Harkány Turisztikai Egyesület titkára a fürdőváros gyógyturizmusát mutatta be. Teschmayer Gábor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatal főigazgatója elmondta: a megye jó minőségű termőfölddel rendelkezik, jellemző térségükben a gyümölcstermesztés, az állattartás, illetve az élelmiszer-feldolgozó üzemekben magas minőségű termékeket állítanak elő. Yu Ping a CCPIT elnökhelyettese zárszavában kiemelte: tanulmányozni fogják az elhangzottakat és továbbítják az információkat a vállalkozásoknak.

Delegációjuk Kína öt tartományát képviseli, ahol a vállalkozások további beruházásokban gondolkodnak külföldön, köztük Magyarországon is. A VOSZ tájékoztatása szerint a kínai üzleti delegáció április 11-12-én tartózkodott Budapesten Yu Ping, a CCPIT elnökhelyettesének vezetésével. A delegáció tagjai a CCPIT központi és tartományi vezetői, valamint vállalkozók. Április 13-án a delegáció tagjai felkeresték partnereiket Bács-Kiskun, Veszprém és Fejér megyében. A VOSZ 2010 óta aktív szerepet vállal a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok kialakításában. A VOSZ és a CCPIT között létrejött együttműködés keretében 2012 elején megalakították a Kínai-Magyar Üzleti Tanács magyar, illetve kínai tagozatát.

A magyar kormány célja a térség egyik legversenyképesebb gazdaságának létrehozása, aminek fontos része egy "új keleti nyitás", például a kínai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése.

Minderről Csizmadia Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára beszélt csütörtökön, a ChinaCham Hungary Magyar-Kínai Gazdasági Kamara Sikersztori: Kína! című konferenciáján. A magyar gazdaság növekedésének a természeti kincsek felhasználására, valamint az oktatásra és az innovációra kell épülnie – mondta Csizmadia Norbert, aki szerint Magyarország kedvező földrajzi elhelyezkedéséből adódóan központi szerepet tölthet be a kínai beruházások régiós terjeszkedésében.

A kínai Linyi város exporttermékeinek közép-kelet-európai kiállításával összekötött konferencia megnyitóján beszédet mondott Wang Hongliang, Kína budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa is, aki arról biztosította a jelenlévőket, hogy Kínának Magyarország a legfontosabb partnere a kelet-európai térségben, amit szerinte a két ország között folyamatosan bővülő együttműködés is jól mutat. Wang Xiaojun tartományi párttitkár a régiója által elért gazdasági eredményeket sorolta, László Tamás, a XV. kerület fideszes polgármestere pedig arról szólt, hogy Magyarország "hídfőállás" lehet Kína számára, amiből az általa vezetett városrész is hasznot húzhat.

Idén április 12-én Kína és Kelet-Közép-Európa együttműködésének lehetőségeiről tanácskoztak a Külügyminisztériumban. Martonyi János külügyminiszter akkor a magyar külpolitika globális nyitását hangsúlyozta, valamint azt, hogy megkerülhetetlen a közép-európai országok összefogása, mivel a kínai befektetőket csak így tudjuk megnyerni.

A tanácskozáson Song Tao kínai külügyminiszter-helyettes is részt vett. Song Tao a folyamatos reformok fontosságát említette. Mint hangsúlyozta, Kína és Kelet-Közép-Európa együttműködése az elmúlt években mindkét félnek előnyös volt, több versenyképes kínai vállalat érkezett a régióba, ahol munkahelyeket teremtett, és egyúttal erősítette a Kínához fűződő kapcsolatokat.

Szőcs Géza április 23-án megnyitotta a Miskolci Egyetem nyelvi és kulturális képzést nyújtó Kína Központját, amely a kínai tulajdonban lévő Wanhua-BorsodChemmel együttműködésben jött létre.

„Ebben a mai világban szükségünk van egy megbízható gazdasági szövetségesre, másrészt – különösen a mai globalizálódó világban – egy olyan, régi tradíciókra épülő kultúrával való kapcsolatra, amilyen a kínai" – mondta Szőcs Géza a központ megnyitóján.

A megnyitón felszólalt még dr. Patkó Gyula, az egyetem rektora, Wang Hongliang, a budapesti kínai nagykövetség külkereskedelmi tanácsadója, Jiansheng Ding, a Wanhua csoport vezérigazgatója és dr. Hamar Imre egyetemi tanár, az ELTE Konfucius Intézet és a Távol-keleti Intézet igazgatója.

Patkó Gyula kiemelte, hogy a központ létrejöttében kiemelkedő szerepe volt Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkárnak.

A kínai tulajdonú, kazincbarcikai székhelyű vegyipari vállalat anyagi támogatásával létrejövő képzési központ az egyetem valamennyi hallgatójának lehetőséget teremt kínai nyelvi és társadalomtudományi tanulmányok folytatására. A központ oktató- és kutatócserék megszervezésével is hozzájárul a kínai–magyar tudományos és oktatási kapcsolatok bővüléséhez.

A Kína Központ oktatási hátteret ad a kínai nyelv, kultúra és társadalom iránt érdeklődő egyetemi hallgatók, valamint a kínai hátterű hazai vállalatoknál dolgozó szakemberek ismereteinek bővítéséhez. Az észak-magyarországi régióban azután növekedett meg a kínai nyelv és kultúra iránti érdeklődés, hogy 2011 februárjában a Wanhua teljes irányítást szerzett a BorsodChem felett, és számos kínai szakember érkezett a céghez. A Wanhua vegyipari csoport, amelynek a világ negyven országában van érdekeltsége, 2010-ben 39 milliárd forinttal szállt be a BorsodChem modernizálásába és ennek nyomán vette át tavaly a cég irányítását.

A Miskolci Egyetem és a Zrínyi Gimnázium által szervezett kínai nyelvi kurzusokon jelenleg mintegy 170-en vesznek részt. A hallgatók heti két órában, a kreditrendszer részeként ismerkednek a nyelvvel és kultúrával. Az egyetem alkalmazásában álló kínai anyanyelvi lektor heti két alkalommal szakkört is vezet a gimnáziumban, és 2012 szeptemberében második idegen nyelvként bevezetik a kínai nyelv tanítását.

A kínai-magyar kapcsolatok kulturális területen is sokat fejlődtek az elmúlt években. 2006-ban alakult meg a Konfuciusz Intézet Budapesten, amely jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem részeként évente sok magyar érdeklődőt oktat kínai nyelvre. 2007. szeptemberében a Magyar fesztivál sorozat megnyitójára Pekingben és Sanghajban, azaz a két legnagyobb kínai városban került sor, ahol Gyurcsány Ferenc volt magyar miniszterelnök is megjelent. 2009. októberében a kínai Kulturális Minisztérium Magyarországon rendezte meg a Kínai kulturális fesztivált. 2010. decemberében Wang Gengnian, a Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) elnöke és általa vezetett CRI-delegáció is ellátogatott Magyarországra. 2011. augusztusában a Sanghaji Expón rendezett Magyar Pavilon Napján Szőcs Géza, kultúráért felelős magyar államtitkár is részt vett.

(Írta/fordította:Zhang Hui)