A többek között tanácsadással foglalkozó Eastinfo Kft. 2004-ben nyitotta meg pekingi képviseletét. Mohr Richárd, a vállalkozás vezetője, a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok egyik legelismertebb szakértője. Arról kérdeztük, hogy Magyarországnak milyen előnyei vannak a kínai tőke vonzásában a többi kelet-közép-európai országhoz képest.

„Magyarországnak van egyfajta befektetői képe Kínában. Ez nem azt jelenti, hogy Magyarországhú, de nagyon jó hely, oda érdemes befektetni, hanem azt jelenti, hogy Magyarországon léteznek bizonyos befektetés-ösztönző eszközök, amelyeket egy befektető logikusan végiggondol. Nagyon sajnálom, hogy megszűnt ez a közvetlen járat, amelyet a Hainan Airlines üzemeltetett, hiszen ez is egy nagyon fontos eszköz volt, hogy a befektetők közvetlenül el tudjanak jutni Magyarországra. De azért még mindig maradt számos eszköz, hiszen az elmúlt közel 10 évben olyan tudatos magyar-kínai befektetési politikafejlesztés történt Magyarországon, amelyeknek az eredményei még mind a mai napig láthatóak. Egyik volt ezek közül a közvetlen járat. Azért hangsúlyozom ennyit, mert ez talán a legnagyobb érvágás is a mostani kapcsolatokban. A másik a Bank of China-nak a jelenléte. A környezetünkben, a környező országokban sehol nincs a Bank of China-ának önálló bankfiókja. Ez egy olyan mértékű lehetőség a kínai vállalatok részére, amit el sem lehet képzelni. Információkat kaphatnak, saját anyanyelvükön tudnak beszélni, megkapják azt a hátországbeli támogatást a Bank of China-tól a magyarországi Bank of China fiókon keresztül, amelyet egyébként egy helyi bank nem tudna nyújtani. De egyéb kiegészítő befektetés könnyítő környezeti eszközök is vannak. Ilyen például a kéttannyelvű magyar iskola. Hiszen ez is egy unikum. Ugye ez nem egy esti iskola, ez az iskolarendszer része. Tehát összességében, ebben a tekintetben jobban állunk, jobbak azok az ösztönző eszközeink, amelyek megvannak."

WuWanliang, a szintén a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó BeijingKeeway Consulting vezetőjea befektetés-ösztönzés egy másik aspektusára is rávilágított:

„Magyarországon létezik egy befektetés-támogatási rendszer, ami már sok éve működik. A rendszer fejlettségi szint szerint osztja fel az ország területét, például Budapesten kisebb támogatás kapható, a délkeleti régióban pedig a befektetési érték 50%-át is elérheti a támogatás. Pl. 10 millió euró befektetésekor a kormány 5 millió euró támogatást adhat adókedvezmény vagy készpénz formájában. Ez nagyon nagy támogatás. Ha munkahelyeket teremt a beruházás, akkor arra is jár támogatás, ahogy a kutatás-fejlesztésre is, néhány területen pedig az EU-tól is lehet támogatást kapni, ezért nagyon kedvező a befektetési környezet."

Ugyanakkor Mohr rámutatott, hogy más szempontokból vizsgálva Magyarország kevésbé vonzó befektetési helyszínnek tűnik.

„Magyarországnak a 2008-as euróválság óta elég komoly problémái vannak, és ezeken a problémákon nehezen tud felülkerekedni. Számos olyan mutatónk van, amelyek nem érnek fel a környező országok bizonyos mutatóihoz. Egy befektető a befektetési környezet felmérésénél ugye két dolgot néz meg, amellett, hogy alapvető kiindulási [pont] az, hogy ha én itt befektetek, akkor az mennyire lesz biztonságos, hogy pénzt fogok keresni. Az egyik az adott, jelenlegi környezet milyensége. Tehát más helyekhez, más befektetési területekhez képest itt mit kapok meg könnyebben, mi lesz egyszerűbb, mi lesz kényelmesebb, mi lesz jobb. A másik [szempont] az a hosszú távú stabilitás. Ugyanis egy befektetés egy komoly, nagy döntés, egy cég életére, egy cég jövőbeli fejlődésére óriási hatással lévő döntés. Tehát senki nem akar meghozni olyan döntést, amiről azt mondja, hogy lehet hogy ma jó, de nem tudom, hogy két év múlva mi lesz."

Amellett, hogy egyre több kínai befektetés érkezik Magyarországra, néhány magyar vállalkozás is megjelent Kínában.

„A Kínában befektető magyar vállalatok általában környezetvédelemmel, például a szennyvíztisztítók létesítésével foglalkoznak, vagy pedig mezőgazdasági vállalkozások, mint például libatenyésztés, tejipar, vetőmag, stb. Úgy gondolom, hogy e kettő területen a legnagyobb a magyar befektetés Kínában, ezeken a területeken a leginkább versenyképesek a magyar vállalatok. […] Magyarország aránylag gazdag hagyományokkal és jó ár-érték aránnyal rendelkezik. A magyar cégeknek jó technológiáik és szabadalmaik vannak, ahogy az észak- és nyugat-európai vállalatoknak is, viszont a magyaroknak jobb az ár-érték arányuk."

A magyar vállalatok sokrétű problémákkal találhatják szembe magukat Kínai befektetéseik során. Ezek egyike e vállalkozások csekély tőkeereje.

„A kínai piac a magyarhoz képest természetesen nagyon különböző, például a politika miatt. A kínai piacon nagyon nagy a verseny. Sok magyar vállalat még úgy gondolja, hogy Kína egy olyan olcsó ország, mint régen volt, és az emberek pedig szegények. Amikor a marketingköltségeket tervezik, akkor úgy számolnak, hogy az biztosan alacsonyabb, mint Magyarországon. Ez egyáltalán nem így van. A kínai piacon nagyon nagy a verseny. Például ha Pekingben vagy Sanghajban hirdet a vállalat, az sokkal drágább, mint Magyarországon, erre pedig a magyarok sosem számítanak. Az ilyen nagy költségek sok magyar vállalat számára vállalhatatlanok. Ha be akarnak törni a kínai piacra, akkor az egyik jó megoldás a technológiamegosztás, egy kínai nagyvállalattal való együttműködés kialakítása."

Tehát a vállalkozások többsége számára egyedül nem megy, helyi partnert kell találniuk, azonban a magyar-kínai együttműködésekben sok rejtett buktató rejlik, a két üzleti kultúra és környezet különbözőségét nem szabad alábecsülni. WuWanliang megfogalmazása szerint néhány magyar vállalkozás szinte „megrohanja" Kínát, anélkül, hogy megfelelően felmérné a kínai környezetet és lehetőségeit. Erről is beszélt nekünk Mohr Richárd.

„A cégünk működésében sajnos elég jelentős részt tesz ki a kártérítési ügyekkel való foglalatosság. Nem szeretném ennek az okait túlzott mértékben elemezni, mint említettük, nincsen egyoldalú probléma. Egy biztos: ezek általában nem jól előkészített, nem megfelelő szerződéses kapcsolatokkal, nem megfelelő emberi kapcsolatokkal, nem megfelelően ápolt emberi kapcsolatokkal hozhatók összefüggésbe. Amire büszke vagyok, hogy van olyan együttműködési projektünk is, ahol egy elmérgesedett és sikertelen kapcsolatban sikerült elérni a magyar vállalat tulajdonrészének az értékesítését, azt, hogy probléma nélkül ki tudott szállni az ügyből. Sajnos nem lehetett tovább vinni. Ez a jövőre nézve annyiban mindenképpen megjegyzendő, hogy egy jól előkészített projekt sikeres lehet, egy rosszul előkészített projektnél nagy siker már az is, hogyha sikerül túl nagy sebek nélkül kiszállni."

Mohr Richárd arra is kitért, hogy Magyarországnak gazdasági szempontból nincs híre Kínában, így a magyar termékek, illetve vállalkozások megjelenése Kínában rendkívül nehéz.

„Utolsó gondolatként, de talán legfontosabb gondolatként elmondhatom, hogy Magyarország ismertsége Kínában, véleményem szerint, udvariasan fogalmazva nem kielégítő, udvariatlanul fogalmazva közelít a nullához. Nem azért közelít a nullához, mert nem tudják, hogy mi az a Magyarország, nem azért, mert nem tudják, hogy ki az a Petőfi. Kínában ismertek vagyunk, ismert Petőfi. De azt tudni kell, hogy az átlagember ma a világon mindenhol egy ország ismertségét annak az országnak a termékeihez köti. Kínában Franciaországot mindenki jól ismeri, nemcsak, mint a romantika hazáját, hanem nem utolsósorban a kiváló borok hazát. Amikor mi megpróbálunk borban versenyezni Franciaországgal, akkor tudomásul kell venni, hogy soha nem leszünk rá képesek. Minden tiszteletemmel, és még akkor is, ha a francia borok, amit Kínában eladnak, gyakran sokkal rosszabbak, mint a magyar borok. De nem ez a lényeg. Ugyanakkor Németország a technológia hazája, de még akár Bulgáriát is szinte mindenki ismeri a rózsaolajról. Zárszóként azt szeretném mondani, hogy… és ebben felelősségét látom, vagy talán inkább úgy fogalmaznék, hogy feladatát látom mind a magyar gazdasági szereplőknek, mind a magyar politikai szereplőknek, hogy közös erővel, akár mesterségesen, találjunk egy olyan terméket, amely Magyarország számára [a] központi megjelenés lehet Kínában. Hogyha ez a központi megjelenés egyszer Magyarországhoz kötődik, akkor innentől kezdve Magyarország ismertsége elkezd növekedni, és más magyar termékek, más magyar technológiák, általában a magyar lehetőségeknek a kínai bejutását megkönnyítheti."

1. rész

(Írta/fordította: Wang Yuzhe, Szabó Zoltán)