Az elmúlt harminc évben szinte felfoghatatlan mértékű külföldi működőtőke áramlott Kínába, az ország a világ gyárává vált. A gazdaság gyors fejlődésének hála azonban úgy tűnik, hogy immár a kínai vállalatok is egyre nagyobb számban és értékben fektetnek be külföldön: csak 2011-ben 65 milliárd dollárnyi kínai működőtőke áramlott külföldre. Ebből az összegből Magyarországra is jutott, ahogy magyar vállalkozások is igyekeznek befektetésekkel megvetni lábukat Kínában. Mai műsorunkban a kétoldalú befektetésekkel foglalkozunk.

Kínában az ezredforduló körül hirdették meg a „Go Global" stratégiát, azaz a kínai vállalatok külföldi expanziójának tervét. Ez az állami program a kínai nemzetgazdasági céloknak rendeli alá a kínai vállalatok külföldi terjeszkedését, illetve az ahhoz adott állami támogatást. Ezek a nemzetgazdasági célok, többek között, az nyersanyag-ellátás biztosítását, a technológia importot, a globális kínai brandek építését jelentik, és általánosságban, a „Go Global" a kínai vállalatok versenyképességének emelését tűzte ki célul. Míg a globális pénzügyi válság – ha különböző mértékben is, de – minden ország számár kihívást jelent, a kínai gazdaság és vállalatok számára, a válság során tanúsított nagyobb stabilitásuknak hála azonban lehetőségeket is rejt. Tan Xuguang, az Országos Népi Gyűlés képviselője elmondta:

„A globális gazdaság szempontjából az európai adósságválság miatt lehetnek vállalatok, amelyek nehézségekkel szembesülnek, amelyeket ezért eladnak… ez az európai kapitalizmus egy furcsasága. A reform és nyitás politikájának meghirdetése óta ez az első kedvező alkalom a kínai vállalatok számára a külföldi terjeszkedésre."

Természetesen a magyar-kínai kapcsolatok élénkülése nem egyik napról a másikra ment végbe, a magas rangú látogatások egymás országaiba pedig azt nagyban elősegítette.

Mohr Richárd, a pekingi képviselettel is rendelkező Eastinfo Kft. ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa a magyar-kínai kapcsolatok aktivizálódásának első egyértelmű jelét, Medgyessy Péter miniszterelnök 2003-as Pekingi látogatását közvetlen közelről, tolmácsként követhette végig.

„Számomra nagyon nyilvánvalóvá vált, aki ennyire közel voltam ezekhez a tárgyalásokhoz, hogy tolmácsolhattam is rajtuk, hogy itt valami elindult, a magyar-kínai kapcsolatoknak most egy új fejezete kezdődött el, ezt kell most megragadni. A felsőszintű kapcsolatok élénksége miatt elindult a zsezsgésMagyarországon Kínával kapcsolatban. Különböző cégek érdeklődtek, különböző cégek jöttek, létrejött a közvetlen járat Peking és Budapest között – a Jóisten nyugosztalja. Tehát mindezekkel kapcsolatban annyi új kényelmi eszköz jött létre a magyar-kínai kapcsolatokban, hogy furcsa lett volna, ha nem indul el élénkebben ez a gazdaság[i kapcsolat]."

Kusai Sándor, Magyarország pekingi nagykövete a magyarországi kínai befektetésekkel kapcsolatban elmondta:

„Az utóbbi három évben több mint ötszörösére nőttek a kínai befektetések Magyarországon, néhány nagy befektetés, például a Wanhua, a Huawei, a ZTE, és néhány más jelentős kínai vállalat befektetése révén; de nagyon sok kis- és közepes befektetés is van. Mi mindegyiket támogatjuk."

Mohr Richárd arról beszélt nekünk, hogy általánosságban milyen kínai vállalatok fektetnek be Magyarországon.

„Azok a kínai cégek, amelyek már elég nagyok a nemzetközi fejlődéshez, tehát Kínában megfelelő méretűre nőttek, azok mennek. Ilyenek például bizonyos gyártó vállalkozások, az elektronikai területen láttunk nagyon sokat. Vannak olyan cégek, amelyek piacszerzési, piacbővítési, vagy általában globális fejlődési céllal mennek. Ilyenek a nagyvállalatok, amelyek jelen vannak Magyarországon, például a Huawei, akik ugye nemcsak gyártanak, hanem K+F központot is üzemeltetnek Magyarországon. Ilyen a Wanhua is, akik ugye a BorsodChem megvásárlásával olyan stratégiai döntést hoztak, hogy az európai piacot hogyan fogják le. Tehát összességében a kínai nagy cégek globális, mondhatjuk, hogy multi cégek. Ezek a globális fejlődési stratégiájuk alapján mennek Magyarországra."

DingJiansheng, a BorsodChemet felvásárló kínai Wanhua elnöke elmondta, hogy ők pont a pénzügyi válság hatására tettek le egy nyugat-európai zöldmezős beruházásról, és döntöttek végül úgy, hogy a BorsodChemmel oldják meg európai jelenlétüket:

„Sok mérlegelés után Hollandiát és Belgiumot választottuk befektetésünk helyszínéül. Azonban, a pénzügyi válság miatt végül arra jutottunk, hogy egy zöldmezős beruházás megtérülési ideje túl hosszú lenne, a válság miatt a piaci kockázat is nagy lenne, a zöldmezős beruházással pedig nem teszünk szert munkaerőre és értékesítési csatornákra. Hosszas mérlegelés után számunkra úgy tűnt, hogy a magyar BorsodChem az ideális akvizíciós célpont számunkra. A BorsodChem vezetőit több csoportban hívtuk meg Kínába, hogy megtekintsék a Wanhuát, hogy saját szemükkel is megbizonyosodhassanak a Wanhua kínai vállalatának fejlettségéről, és hogy lássák: ez a stratégiai befektetés nem egy szimpla pénzügyi befektetés, azzal nem is lehet egy napon említeni."

Wu Wanliang és cége, a BeijingKeeway Consulting

Wu Wanliang és cége, a BeijingKeeway Consulting szintén a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokkal, többek között a befektetésekkel foglalkozik. Wu arról beszélt nekünk, hogy Magyarország miért vonzó a kínai vállalatok számára.

„Elsősorban, Magyarország földrajzi elhelyezkedése Európa szívében nagyon kedvező. Magyarországról az egész kontinens könnyen elérhető, a kínai vállalatok Magyarországot ugródeszkaként használhatják. A magyarok barátságosak a kínaiakkal szemben, és jó a támogatási politika. Az észak- és nyugat-európai országokban drágák az ingatlanok és a munkaerő, Kelet- és Dél-Európában pedig rossz az infrastruktúra. Magyarországon majdnem ugyanolyan jó minőségű az infrastruktúra, mint Nyugat- és Észak-Európában, az ingatlanok és a munkaerő pedig hasonlóan olcsó, mint Kelet- és Dél-Európában. Egyszóval, Magyarország az egyik legjobb befektetési célpont ma Európában.  A kínai vállalatok magyarországi befektetései mögött több ok is meghúzódhat. Az első ok az, hogy az ingatlan- és munkaerőköltségek egyre magasabbak Kínában. Magyarországon nagyon jó [befektetés-] támogatási rendszer működik, és közel van a [nyugat-európai] piachoz. Mára a magyar munkaerő már nem drágább Kína keleti és déli tartományainak munkaerejénél, sőt, néha olcsóbb is. Ezen felül az állam is ad támogatást. Amennyiben egy fejletlen régióban fektetnek be, akkor a nagyvállalatok akár 50%-os támogatást is kaphatnak. A kisvállalatok támogatása esetenként a 70%-ot is elérheti. Néhány vállalat amerikai és európai antidömping eljárással néz szembe, ezt pedig egy magyarországi befektetéssel ki lehet kerülni."

Mohr Richárd a kínai-magyar befektetések jövőjéről is megosztotta velünk gondolatait.

„Azt az egyet ki merem jelenteni, hogy egész biztosan növekvő trend prognosztizálható mind a két irányba. Egyfelől Magyarországon az elmúlt tizenegynéhány évben, ha úgy mondjuk, az elmúlt három kormányon átívelően, egyre erősödő hangsúlyt és szerepet kapott Kína. [Tehát ez előrevetíti azt, hogy Magyarországon a gazdasági körökben, az ő szemléletükben Kína egyre fontosabb hely. Tehát innentől kezdve az egy logikus lépés, hogy egyre többen akarnak befektetni.] Másfelől pedig tudjuk, hogy Kínában a tőkeexpanzió korát éljük, a kínai vállalatok jelentős része meghaladta azt a növekedési fázist, amikor már csak belföldön növekszik, és ugye a „Go Global" program keretében szeretnének világgá menni. Ennek a világgá menésnek, ugye nem titkoltan a magyar politikának az egyik fő célja, hogy ezt szeretnénk meglovagolni, szeretnénk egyfajta központtá válni Kína számára Közép-Európában. Hogy ennek mekkora lesz a lehetősége, realitása – nyilván nem mi vagyunk az egyetlen ország, amely ezt szeretné –, azt majd a jövő eldönti, de hogy ez egy növekvő trend, az nem is titkolható."

2.rész

(Írta/fordította: Wang Yuzhe, Szabó Zoltán)