>>[Nemzeti kisebbségek építészeti stílusai]

Sírépítészet

A sírépítészet az ősrégi kínai építészet egyik fontos ága. Az ősi kínaiak azt vallották, hogy az ember halála után szelleme tovább él, ezért fontosnak tartották a temetést és az ehhez kapcsolódó szertartásokat. Mindegyik társadalmi réteg tagjai – szegények és gazdagok egyaránt – nagy odafigyeléssel tervezték és építették meg sírjukat. Kína hosszú történelme alatt komoly haladást ért el a sírépítészetben, s óriási és felülmúlhatatlan sírtelepeket létesítettek a császárok és ágyasaik számára. Az idők során a sírok építésénél folyamatosan kezdtek alkalmazni festészeti, kalligráfiai és faragási módszereket, így a sírépítészet ötvözete lett a különböző művészeti fajtáknak.
A sírépítészet a régi építészeti ágak közt a legkiterjedtebb művészeti ág. A sírtelepek többnyire a terület természeti adottságaiból adódóan a hegy lábára épültek, de vannak, amelyek sík területen fekszenek. A kínai sírkerteket fallal vették körül. A kocka alakú építmények mind a négy oldalán ajtót vájtak, és mind a négy sarkához pagodát húztak fel. A sírkertek előtt hosszú sétaút is épült, a kertekbe fenyőfákat ültettek, amelyek békés hangulatot teremtenek. 

A Qinshihuang császár sírtelepe　 

Kína leghíresebb sírtelepe a Shaanxi tartomány Xian városának Lishan hegységénél fekvő, Qinshihuang császár sírtelep, amelyet több mint 2000 évvel ezelőtt építettek. A világ 8. csodájaként számon tartott cseréphadsereg egykori feladata, hogy megvédje a császári sírt. A cserépkatonákat kiválóan faragták ki. A hadsereget 1987-ben vették fel a világörökségek listájára. A Világörökségi Bizottság értékelésében az szerepel, hogy a Qinshihuang császár sírtelepe körüli színes és élethű, cserépből készült figurák, harci lovak, kocsik és fegyverek mindegyike különböző formájú, történelmi értékük rendkívül felbecsülhetetlen.

Illusztráció: Qinshihuang császár Terrakotta hadserege

Shaanxi tartomány Xian városának környékén találhatók az egykori kínai császárok sírjai. Qinshihuang császár sírtelepe mellett foglal helyet a Nyugati-Han-dinasztia 11 és a Tang-dinasztia 18 császárának sírja. A Nyugati-Han-dinasztia sírjai közül a Hanwudi császár Liu Che sírja a legnagyobb, amelyben a legtöbb értéktárgy rejlik. A Zhaoling elnevezésű sírtelepbe temették el Tangtaizong császárt, Li Shimint. A sírtelep hatalmas területén hajtotta örök álomra fejét 17 nagy érdemeket szerzett minisztere is. A sírokon és a sírgödörben értékes műtárgyakra leltek, amelyek közül a leghíresebb a Tang-dinasztiából származó „hat papira" elnevezésű tusrajz.


A Ming- és Qing-dinasztia császári sírtelepe　 

A Ming-dinasztia császári sírtelepe nagyrészt Peking külvárosában Changping járásban fekszik. A sírtelep neve 13 sír, mert a Ming-dinasztia székhelye Peking volt, s itt temettek el 13 császárt.
A 13 Ming sír monumentális és pompás, látványa magával ragadó, Kína legjobban megmaradt sírtelepe. A 13 sír közül a legimpozánsabb a Changling (a Mingchengzu császáré, Zhu Dié) és a Dingling (a Mingshenzong császáré, Zhu Yijuné). A feltárások azt bizonyították, hogy a Dingling föld alatti palotájának kőből készült íves szerkezete igen szilárd, a körülötte levő vízelvezető berendezések épen maradtak, ezért a föld alatt csak kevés víz gyűlt össze. A kőívek mindegyike jó állapotban maradt fenn. Mindezek azt tanúsítják, hogy az ősi kínaiak magas szintű technológiával rendelkeztek a földalatti palotaépítés terén.

Kínában a legteljesebb, a legimpozánsabb, az építészet terén is jelentős, fennmaradt császári sírtelep a Qing-dinasztia keleti sírtelepe, mely 78 négyzetkilométeren terül el. 5 Qing-dinasztiabeli császár, 15 császárfeleség és több mint száz ágyas nyugszik itt. A sírtelepen belüli építmények nagy gondossággal és odafigyeléssel készültek.