>>Általános áttekintés Kína gazdasági szerkezetéről

Mezőgazdaság

Kína népességének túlnyomó részét falusi lakosság alkotja és a mezőgazdaság rendkívül fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében.
Kína területe ugyan 9 millió 600 ezer négyzetkilométert tesz ki, de szántóterülete alig 1 millió 270 ezer négyzetkilométer, ami a világ vetésterületének körülbelül 7%-a. A termőföldek főleg a keleti síkságokon és a medencékben, azaz a monszun által érintett területeken koncentrálódnak. A földművelés a legfontosabb mezőgazdasági ágazat. Kínában főleg rizs, búza, kukorica, szójabab terem. Az ipari növények között főleg a gyapot, a földmogyoró, a repce, a cukornád és a cukorrépa termelése jelentős.
A kínai mezőgazdaság az 1978-ban bevezetett falusi reform után gyors fejlődésnek indult. Az elmúlt több mint 20 esztendőben a kollektív tulajdon keretében a piaci viszonyokhoz igazodva bátran megtörték a hagyományos gazdasági kötöttségeket, és a piacgazdasági viszonyok alatt új formákat dolgoztak ki a kollektív gazdaság fejlesztésére. Ily módon a reform hasznot hoz a parasztságnak, felszabadította és továbbfejlesztette a falusi termelőerőket, előre vitte a mezőgazdaság fejlődését, különösen a gabonatermelés gyors ütemű növekedését és ésszerűbbé tette a mezőgazdasági szerkezetet. Jelenleg Kína a világ legnagyobb termelője a gabonafélék, gyapot, repce, dohány, a hús-, és tojásfélék, a vízi termékek és a zöldségfélék terén.
Az utóbbi években a kínai kormány előtérbe helyezte a mezőgazdaság fejlesztését, szüntelenül növeli az erre költött összegeket, hogy emeljék a parasztok jövedelmét és valóra váltsák a falvak és városok harmonikus fejlődését.