>>Jelentős projektek

Három Szoros vízerőmű 

Kína bővelkedik folyókban és tavakban. A legnagyobb folyó kínában a Jangce-folyó. A Három Szoros vízerőmű tavaly júniusban sikeresen elkészült. A projekt a világ legnagyobb vízügyi programja.
A Három Szoros víztárolójának építését 1994-ben indították el, a teljes megépítési idő 17 év. Az építéssel egyidőben a kínai kormány sokat tett a geológiai katasztrófák kezelése érdekében. A Szoros vízzel való elárasztása után a változás hatást gyakorolhat a gátakra és a környék infrastruktúrájára.
Fontosabb hajózható vízi útak kínában a Jangce. Hajózhatóság szempontjából a Jangce és kapcsolódó folyói a legfejlettebbek kínában. A belőle és a mellékfolyóiból több mint 70 ezer km hajózható. 

Vízelvezetés délről északra

Kínában több mint 1800 olyan természetes tó van, melynek területe meghaladja az egy négyzetkilométert, köztük 13-nak külön külön nagyobb a területe mint 1000 négyzetkilométer. Kína vízkészlete 2810 milliárd köbméter. Kína lakossága kb. 1,6 milliárd lesz, már csak 1700 köbméter jut egy főre. 
Peking, Tianjin városok, Hebei, Shandong, Henan, valamint Jiangsu tartományok a Sárga-folyó, a Huaihe és a Haihe folyók vízgyűjtő területén helyezkednek el. Kína déli részei összehasonlíthatatlanul gazdagabbak vizekben, mint az északi részek. A déli, csapadékban rendkívül gazdag területekről a száraz, aszályos északra kell vezetni a felesleges vízmennyiséget. Természetesen a Jangcéből vezetik csatornákon keresztül Kína északi területeire a vizet. 
A Jangce-folyó a harmadik leghosszabb folio a világon, cask az északkelet-afrikában lévő Nílus és a délamerikai Amazonas előzik meg. Arany víziút-nak hívják ezt a közlekedési főútvonalat. A víz északra vezetésének összes építkezését a tervek szerin 2050 környékén fejezik be, és csaknem 500 milliárd jüanba, kb. 60 milliárd dollárba fog kerülni. 

Vízelvezetés délről északra

Kínában több mint 1800 olyan természetes tó van, melynek területe meghaladja az egy négyzetkilométert, köztük 13-nak külön külön nagyobb a területe mint 1000 négyzetkilométer. Kína vízkészlete 2810 milliárd köbméter. Kína lakossága kb. 1,6 milliárd lesz, már csak 1700 köbméter jut egy főre. 
Peking, Tianjin városok, Hebei, Shandong, Henan, valamint Jiangsu tartományok a Sárga-folyó, a Huaihe és a Haihe folyók vízgyűjtő területén helyezkednek el. Kína déli részei összehasonlíthatatlanul gazdagabbak vizekben, mint az északi részek. A déli, csapadékban rendkívül gazdag területekről a száraz, aszályos északra kell vezetni a felesleges vízmennyiséget. Természetesen a Jangcéből vezetik csatornákon keresztül Kína északi területeire a vizet. 
A Jangce-folyó a harmadik leghosszabb folio a világon, cask az északkelet-afrikában lévő Nílus és a délamerikai Amazonas előzik meg. Arany víziút-nak hívják ezt a közlekedési főútvonalat. A víz északra vezetésének összes építkezését a tervek szerin 2050 környékén fejezik be, és csaknem 500 milliárd jüanba, kb. 60 milliárd dollárba fog kerülni.

Megindul a földgáz a kelet-nyugati vezetéken

A nyugat-kínai országrészek nagyszabású fejlesztésével kapcsolatos egyik kiemelt beruházás az a földgázvezeték,amely Qinghai tartományból, a Xingjiang-újgor autonóm területről, illetve Shaxi tartományból szállítja majd az ország keleti részeibe a földgázt. A vezeték teljes hosszúsága több mint 4000 kilométer lesz. A beruházás 2002 juliusában indult el. Az elmúlt több mint esztendőben az érintett kormányszervek, szervezetek és vállalatok szoros együttműködése biztosította a beruházás sikerét. A kivitelezés során kiemelt figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, a társadalmi hatásokra és a minőségi munkára. 
A tervek szerint, ha átadják a beruházást, legalább harminc évig évente 20 milliárd köbméter földgázzal látják el a keleti országrészeket. Eddig egyedül a caidam lelőhelyen több mint 1 billió köbméter földgázt találtak. Ebből úgy tűnik, hogy 2005 január elseje után teljesen ki lehet elégíteni az ország földgázszükségletét. 
Eddig több mint 3400 kilométeren fejezték be a vezeték fektetését. Ez több mint 90%-os készültséget jelent. A Jingbian-Shanghaj földgázvezeték telepítése már befejeződött. Emellett fokozott erővel kutatják a geológiai készleteket a nyugati országrészekben. 

A villamos energia nyugatról keletre szállítása

Mivel Kína erőművei főleg az ország keleti és nyugati részekben találhatók, de a gazdaságilag fejlett Kelet-Kínában használják fel a legtöbb villamos energiát, így a nyugati területek bőséges villamos energiáját át kell szállítani a keleti részekre.
E projekt fő célja az északi, a középső és a déli országrészek közötti nagyfeszültségű vezetékek kiépítése.
Az északi távvezeték érinti az észak-keleti, a shangdoni és az észak-nyugati villamos hálózatot, a középső távvezeték a szenchuan-chongqingi és a Fujian tartománybeli villamos hálózatot érinti, amely kiterjedése a legnagyobb, és fontos hatást gyakorol az egész ország hálózatára.
A villamos energia átszállítása a nyugat-kínai országrészek nagyszabású fejlesztésével kapcsolatos egyik kiemelt beruházás, amely összekapcsolja a nyugati bőséges áramforrásokat a keleti óriási piaccal, és jelentősen előmozdítja a kínai villamos energiaipar és a nemzetgazdaság fejlődését.