>>Befektetési helyzet

Az infrastruktúra fejlesztése

A közutak 

Kína nagy kiterjedésű ország, amelynek különböző részeibe érnek el a közutak. A kelet-nyugati irányban és az észak-déli irányban húzódó 12 országút a legjelentősebb, ezeknek összes hosszúsága eléri a 35000 kilométert, túlnyomó részük már fel is épült.
Kínában a közutak építését mindig az infrastruktúra fejlesztése egyik fontos feladatának tekintették. Az 1998-tól 2001-ig terjedő négy évben évente átlagban több mint 200 milliárd jüant folyósítottak utak építésére. 2002-ben 300 milliárd jüannal finanszírozták az útépítéseket. Ebben az évben 67000 kilométer útvonalat avattak fel, ebből 5700 kilométer autópálya volt. 2003-ban 36000 kilométer útvonal épült fel. 2003 végéig Kínában a közutak hossza elérte az 1 millió 800 ezer kilométert, ebből 40000 kilométernyi az autópálya. Az állam meggyorsította az ország középső és nyugati részein az utak építését, ennek köszönhetően itt is javult a közutak minősége és járhatósága is.
2008-ig átadják a forgalomnak az összes tervezett főútvonalat. Akkor autópályák, illetve első osztályú főbb közutak kötik össze Pekinget, Sanghajt a többi tartományi jogú várossal, a tartományok és az autonóm területek fővárosaival, és más nagyobb városokkal, összesen több mint 200 várossal.

A vasútvonalak 　

2003 végéig Kínában a vasútvonalak összhossza meghaladta a 73000 ezer kilométert, köztük a két vágánnyal ellátott vasútvonalak hosszúsága több mint 20000 kilométer volt, a villamosított vasútvonalaké pedig 18000 kilométer. Kína első, a tengerszorost átszelő vasútvonalát, a Guangdong-Hainan vasútvonalat már 2003. január 7-én átadták rendeltetésének. A világ legmagasabb helyén, a Qinghai-Tibeti-fennsíkon épülő vasútvonal hossza 1142 kilométer lesz, amikor 2006-ban teljesen kiépül. Ma a világon Kínában a legjelentősebb a vasúti szállítás teljesítménye, Kínában növekszik a leggyorsabb a vasúti szállítás teljesítménye és országunkban használják fel leghatékonyabban a vasúti berendezéseket.
1998 óta Kínában több ízben gyorsították a vasutat. A legtöbb vasúti járat este indul, és másnap reggel érkezik a célállomásra, ami az utasok kényelmét szolgálja. 

A kikötők 

A kínai tengerparti kikötők fejlesztése főleg a szén-, konténer-, vasérc-, és gabonaszállítást szolgálja. Emellett a kikötőknél mély vizű útvonalak kiépítésén fáradoznak. A kormány koncentrált erővel épített ilyen kikötőket Dalian, Tianjin, Qingdao, Sanghaj, Ningbo, Xiamen és Shenzheng kikötővárosoknál a konténerszállítás számára. Újabb szénszállítást szolgáló kikötőhelyeket hoztak létre, kibővítettek számos olaj-, és vasércszállításra alkalmas kikötőt is.
2003 végéig a tengerparti kikötőknél összesen több mint 1800 kikötőhely működött, köztük több mint 530 olyan kikötőhely van, ahol a 10 ezer tonnánál nagyobb hordképességű hajókat fogadhatnak. Évi összteljesítményük meghaladja az 1,7 milliárd tonnát. Köztük vannak olyan nagy kikötők, amelyek évi teljesítménye több mint 100 millió tonna. A sanghaji, shenzheni, qingdaói, tianjini, kantoni, xiameni, ningbói és daliani kikötők a világ 50 legnagyobb konténerkikötői közé tartoznak.


A légi forgalom 

A kínai légiforgalmi útvonalak összekötik mind az öt kontinenst. 2003 végén Kínában több mint 140 repülőtér fogadta a menetrend szerint közlekedő repülőgépeket. A menetrend szerint közlekedő járatok száma több mint 1000, köztük 160 nemzetközi járat szerepel. Ezek a járatok több mint 30 ország 60-nál több városában fordulnak meg.

Telefon 

2003-ban újabb 49 millió 80 ezerrel növekedett a kínai vezetékes telefonállomások száma. 2004 végén az összes telefonállomások száma meghaladta a 260 milliót, amiből a városi telefonállomások száma elérte a 170 milliót, a falusi telefonállomásoké pedig a 92 millió 13 ezret. Kínában 1987-ben indult meg a mobiltelefon-távközlési forgalom. 1990 után gyors fejlődésnek indult a távközlésnek ez az ága. Éves szinten több mint száz százalékos növekedést ért el. 2003-ban a mobiltelefon-hálózat elérte az összes nagy és közepes városokat és több mint 2000 kisvárost, továbbá a járások székhelyét. 62 millió 690 ezerrel növekedett a rádiótelefon-vonalak száma, és 2004 végén elérte a 270 milliót. A vezetékes és a mobil telefonok száma együttesen meghaladta az 530 milliót, ami 110 millióval volt több az előző évinél. Minden 100 emberre 42 telefonvonal jutott Kínában.

A világháló (Az Internet)

Jelenleg Kínában mintegy 80 millióan interneteznek.
Statisztikai adatok szerint a hetente legalább egy órát internetezők száma alapján Kína az Egyesült államok és Japán után a harmadik helyen áll a világon. 2001 második felétől kezdve a kínai honlapok száma folyamatosan gyarapodik, jelenleg összesen mintegy 300 ezer honlap működik az országban. Mára már olyan gyors, nagy teljesítményű adatátviteli hálózat alakult ki Kínában, amelyben főleg optikai üvegszálas kábelek, műholdas és digitális mikrohullámú átviteli rendszerek képeznek. 2003 végén a lefektetett optikai üvegszálas kábelek hossza meghaladta a 2 millió 700 kilométert. Ma a tengerpati vidékeken és más gazdaságilag fejlettebb régiókban az optikai üvegszálas kábelrendszerek elérik a községeket, a településeket és a lakóházakat is.