>>[Kínai fontos feltárások]

Ming-sírok
A Ming-sírok egy államcsínnyel voltak összefüggésben. A Ming-dinasztia első császára, Zhu Yuanzhang Nankingban székelt. Közvetlenül halála előtt egyik unokájának adta át helyét. Mivel negyedik fia, Zhu Di elégedetetlen volt apjának ezzel a döntésével, államcsínyt hajtott végre és sikerült megkaparintania a hatalmat. Zhu Yuanzhang unokája az államcsíny során eltűnt, holléte mindmáig ismeretlen.
Miután trónra lépett Nankingban, Zhu Di itt nem érezte magát biztonságban, ezért átköltöztette a fővárost Pekingbe. Ezután a sírtelep helyének kiválasztásával bízta meg beosztjait. Végül úgy döntöttek, hogy Peking északnyugati környékén egy olyan festői szépségű helyen létesítik a sírtelepeket, amelyet könnyű lehetett védeni, de nehéz volt bevenni. Saját sírjának a Changlin nevet adta. Az építkezések 1409-ben kezdődtek, 1644-ben fejeződtek be a sírtelepeken. Itt összesen 13 császárt temettek el. Ezért az emberek a 13 sírtelepként emlegetik ezt a császári temetőt. 
A sírtelepek stílusa lényegében hasonlít Zhu Yuangzhangéhoz a Ming-dinasztia első császáráéhoz. A sírtelepek tengelyén egy úgynevezett Isten-út fekszik, amely két oldalán szintén óriási kőszobrok állnak. Ez a császárok méltóságát mutatja. A főbejárat előtt egy több mint 450 éves magas, fehér márványdarabokból készült dísztorony emelkedik. A torony közelében a sírtelepek főbejárata, azaz a Dagong nevű kapu áll. Korábban a császárok rajta keresztül jutottak be a sírtelepre akkor, amikor tisztelettel és kegyelettel adóztak őseiknek a halottak napján. Mintegy 40 kilométer hosszú, tíz őrtoronnyal tagolt magas fal övezi a sírtelepeket. Az őrtornyoknál katonák állomásoztak, akik védték a sírtelepeket.
A sírtelepeken különböző létesítményeket építettek a sírtelepek személyzetének és az ott állomásozott katonák részére. Például Eunuch-kerteket, kertészházakat, laktanyákat hoztak létre. 
A császárok számos mesét terjesztettek a sírokról, hogy örökké megőrizzék azok ismeretlenségét. Ezen kívül nagy gonddal rejtették el a sírkápolnákat is. Erre a Dinglin nevű sírtelep a példa. Felszíni faépületeinek nagy része tönkrement. De kőalapzata épségben fennmaradt. A fal által körülvett hatalmas sírdomb előtt egy pavilon áll, amelynek közepén hatalmas sírkő emelkedik. A sír rendkívül titokzatos. 1956 májusában a régészek a sírdombot övező falnál egy helyen véletlenül némi téglaközi különbséget láttak és innen kezdték az ásatást. Később kiderült, hogy itt van a földalatti palotához vezető folyosó nyílása. A hosszú folyosón sok helyen megtévesztő utat építettek. Amikor már néhány tucatnyi méterre megközelítették a sírkápolnát, a régészek nem tudták tovább folytatni a feltárást, hiszen semmilyen olyan jelet sem találtak, amely a földalatti palota irányára mutatott volna. Végül véletlenül találtak egy útbaigazító kődarabot. Elképzelhető, hogy a sír valamely építésze szándékosan hagyta ránk ezt a követ. Rajta olyan szöveg olvasható, amely merre és milyen messzire van a földalatti palota kapuja. Ezen útbaigazítás alapján sikerült megtalálni az 1195 négyzetméter alapterületű sírkápolnát. Az ebben levő elő-, középső, hátsó, bal- és jobboldali termeket mind kődarabokból rakták fel. A középső teremben három fehér márványból készült trónszék áll. A hátsó a főterem, ahol három fakoporsó helyezkedett el. A középső a legnagyobb, amely Zhu Yijun császár nyughelye, a másik kettő pedig két feleségéé. Körülöttük 26 láda volt, jádetárgyak, porcelánvázák és más kisebb tárgyak voltak. Összesen több mint 3000 lelet került elő. Köztük színpompás textilcikkek, ruhák, arany- és ezüstékszerek, számos arany-, ezüst-, jáde- és porcelánedény volt. Minden teremben óriási porcelánedények álltak, amelyek mécsesként szolgáltak, tele voltak olajjal. Ennek segítségével kívánták a sírkamra oxigénjét elszívni. A többi császári sírt eddig még nem tárták fel.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19