>>[Kínai fontos feltárások]

A Yinxu-lelőhely és a feliratos csontok

A kínai civilizáció többezer éves múltra tekint vissza. Kínában a XX. század óta számos jelentős ásatás volt.
A szóban forgó 14 négyzetkilométernyi lelőhelyen a több mint 3 ezer éves Shang-dinasztia, más néven a Yin-dinasztia fővárosa volt. Henan közép-kínai tartományban Anyang várostól északnyugatra fekszik Xiaotun és másik öt faluban. Történelmi feljegyzések szerint az időszámításunk előtti XIV. században a Shang-dinasztia királya, Pan Geng a mai Shandong tartományból, Qufu városból ide költöztette át a fővárosát. Az ezt követő 300 évben Yinxu mindig a dinasztia politikai, kulturális és gazdasági központja maradt. Az időszámításunk kezdete előtti 1046-ban Zhou Wuwang király legyőzte a Shang-dinasztia utolsó királyát, Zhou Wangot. Ezzel megsemmisült a Shang-dinasztia. A városból csak romok maradtak.
1928-ban indult meg az ásatás. Ennek során számos csontot találtak, melyeken rovásírásos jelek voltak. Bronztárgyakra és más régi tárgyakra is bukkantak. A Yinxu lelőhely feltárása Kína legjelentősebb régészeti felfedezése volt a XX. században. A csontfeliratok felfedezése nagy esemény volt a világ ásatásainak történetében is.
A csontrovásírás teknősbéka-páncolra és csontra rótt ősi írás. A Shang-dinasztia korában a királyok minden ügyintézés előtt megjósoltatták a következményeket. A feliratos csont pedig a jóslás eszköze volt. 
Felhasználása előtt először meg kellett tisztítani a teknősbéka-páncélt és az állatcsontot a vértől és a hústól. Utána késsel, vésővel, illetve fúróval vájtak bemélyedéseket a csontokon és a teknősbéka-páncolokon. A jósoknak rá kellett vésniük a nevüket, a jóslás időpontját és a feltett kérdéseket a csontokra, illetve a páncélokra. Utána tűzzel kellett égetni a csontokon, páncélokon levő vájatokat és bemélyedéseket, amelyek a felmelegedéstől megrepedtek. A jósok a repedések alakulását elemezve meghatározták a jóslás eredményét. Rávésték azt is a csontokra, hogy bekövetkezett-e az, amit jósoltak. A jóslásról szóló szöveget is hordozó teknősbéka-páncélokat és állati csontokat, azaz a feliratos csontokat mint hivatos dokumentációt őrizték a levéltárban.
A csonton vésett fogalom-írásjelek olyan régiek, mint az ősi egyiptomi képírások. A XX. század elején végzett nagyszabású ásatások nyomán a föld alá került ősi város újból napvilágra került.
A Huanhe folyó átszeli a lelőhelyet. A folyó déli partján a királyi palota, a települések, a kézműipari műhelyek romjai, az egykori nemesek és az átlagemberek sírjai bukkantak elő. A folyó északi partján pedig a királyok, a nemesek sírjai és több mint ezer olyan gödörre akadtak, ahol rabszolgákat végeztek ki áldozatul. Az ásatások során a királyi palota pavilonjainak, műhelyeinek romjaira bukkantak. Számos termelőszeköz, szerszám, háztartási eszköz, hangszer és csontra vésett írásjel került elő. A szöveges vésett csontdarabok száma meghaladja a 160 ezret. Ezeken több mint 4000 írásjelet tartalmaznak. Eddig a szakértők több mint 3000 írásjelet viszgáltak meg. Ezekből több mint 1000 írásjelet egyértelműen megfejtettek. Vannak olyanok, amelyek jelentéséről még megoszlik a szakértők véleménye. Vannak olyanok is, amelyek megfejthetetlenné váltak. A csonton vésett szövegek összefoglalták az akkori társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális stb. helyzetet. Ma az emberek az emberiség legrégibb levéltáraként, illetve enciklopédiájaként emlegetik ezeket a csontra vésett szövegeket.
Liu E 1913-ban megjelent könyvében külön foglalkozott a feliratos csontokkal. Utána Guo Moruo neves történész és irodalmár 1929-ben megjelent könyvében is sikeresen kutatta ezt az ősi kínai irást.
A yinxu lelőhelyen talált csontra vésett írásjelek mellett a Shang-dinasztia előtti Nyugati Zhou-dinasztiából származó feliratos csontírásra is bukkantak, amelyek csak annyiban tértek el a yinxu lelőhelyen találtaktól, hogy a Nyugat Zhou-dinasztiából való feliratos csontokon kevesebb írásjelet rögzítettek.
A leletek között talált kocka alakú négylábas bronzedény súlya eléri a 900 kilót. Ez a legnagyobb és a legnehezebb bronzedény a világon a már előkerültek közül. Egy királyné sírja is épségben maradt fenn. Feltárták több mint 50 királyi palotaépület alapzatát, 12 király sírját, a nemesek és az egyszerű emberek több ezer sírját. Emellett nagy számban kerültek elő bronz-, jáde-, kerámia- és a csonttárgyak. Mindez több oldalról mutatja be az ókori Kínát.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19