>>[Kínai fontos feltárások]

Hogyan készültek a Qin Shihuang császár sírjához csatolt terrakotta katonafigurák és lovak?
1989-ben a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Archeológiai Kutatóintézetének munkacsoportja Xi'an város Shiyang kerületének Liu Cun Bao községében egy konyhakertészeti területen a kísérleti fúrások során 21 olyan nagyméretű kemencét fedezett fel, amelyek a több mint 2100 esztendővel ezelőtt uralkodott Nyugati Han-dinasztia korában a császárok és a kormánytagok sírjaihoz csatolt terrakotta figurák és lovak kiégetésére szolgáltak. Ennek során többezer figura bukkant elő. A feltárt nagyméretű és nagy teljesítményű kemence közül kettő még tele volt kiégetetlen agyagfigurákkal. Mindegyikben 350-400 figura volt. Eszerint a 21 kemencében egyszerre összesen 7350-8400 figurát lehetett kiégetni. Ennek az ásatásnak a segítségével meg lehet fejteni a terrakotta figurák készítésének és kiégetésének rejtélyeit. A helyszíni bizonyítékok szerint minden figura sablon, illetve forma segítségével készült. De kiégetésük előtt a fülüket, szemüket, szájukat, orrukat, nyelvüket és arcvonásaikat kezzél alakították ki. Kiégetésük előtt nem színezték a figurákat. Utána viszont nagy részüket fehér színű mázzal vonták be. Nagyon érdekes a figurák elhelyezkedése a kemencékben. Az emberek elképzelésével ellentétben nem állva helyezték be őket a kemencébe, hanem fordítva, fejjel lefelé. Ez az eljárás tudományos alapon nyugodott, hiszen az emberi test felső része súlyosabb az alsónál, a fejük tetejére állított figurák szilárdabbak voltak, kevésbé dőlhettek össze. Ez azt mutatja, hogy az ókori kínai nép már elsajátította a súlypont elméletét. Miután felfedezték a terrakotta hadsereget, az emberek szerettek volna ilyen figurákat készíteni, de minden kísérlet kudarcba fulladt, hiszen állva rakták az ember- és a lófigurákat a kemencébe kiégetéskor. Sok esetben összedőltek a figurák.
A Qin-dinasztia korában a terrakotta figurák készítése során volt egy gyakorlat, mely szerint a műves mestereknek kötelező volt a nevüket bevésniük az általuk készített figurákra, hogy felelősséget vállaljanak az alkotásuk minőségéért. Ez az intézkedés számos mester nevét hagyta ránk. A feltárt ember- és lófigurákon eddig már 85 mester nevét sikerült azonosítani.

Hogyan készült a világ legnagyobb bronzedénye?
1939 márciusában a közép-kínai Henan tartományban Anyang körzet Wuguan falujától északra a világ legnagyobb bronzedényére bukkantak a mezőn. Súlya 875 kilogramm, magassága 133, hosszúsága 110, szélessége pedig 78 centiméter. Három kínai szó, a si, a mu és a wu olvasható rajta. Ezért Si Mu Wu edénynek is nevezik ezt a bronzedényt. A szakértők vizsgálatainak eredménye szerint a három kínai szó jelentése az, hogy tisztelettel, kegyelettel adóznak a Wunak hívott anya emlékének. A tudományos kutatások szerint az időszámítás előtti 1600 és 1046 között uralkodott Shang-dinasztia korában Zu Geng császár az édesanyja emlékére csináltatta ezt a bronzedényt. Korábban a szakértők úgy gondolták, hogy először külön öntötték az edény fülét, törzsét és lábait, utána egybeöntötték a három öntvényt. Az utóbbi években a tudósok részletes vizagálatainak eredménye szerint az öntés előtt formát csináltak. Utána egyszerre öntötték ki az edényt a formában. Tehát a négy lába egybeesik a bronzedény törzsével. A négy lába közül három nyílásként szolgált az öntéshez, a negyedik lába pedig a levegő elvezetéséhez. A nagyméretű olvasztókemencét a lábai mellé helyezték. A folyékony, azaz az összeolvasztott bronzzal lassan beöntötték a kijelölt három lábat. Miután kész lett az edény törzse, hozzáillesztették a fülformát és hozzáöntötték a fülét. Ezzel a módszerrel készült el a nagyméretű Si Mu Wu elnevezésű bronzedény.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19